Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 29. szám

29. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 339 Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések 8- §. A fegyveres erők és a fegyveres testületek részére az alkalmassági vizsgálatot — amennyiben az adott területen a vizsgálandók száma eléri az 50 főt — a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területileg illetékes Mozgó Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomása a helyszínen végzi. ! M Az alkalmassági orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a gépjárműveze tésre való alkalmasság elbírálásánál követendő irányelveket az egészségügyi miniszter külön utasításban állapítja meg. 10. §. Ez a rendelet 1964. július 1. napján lép hatályba Dr. Szabó Zoltán s. k., Benkei András s. k., az egészségügyi belügyminiszter miniszter első helyettese Dr. Csanádi György s. k., közlekedés- és postaügyi miniszter Vegyes rendelkezés A termelőszövetkezetek tábláiban levő tanyás ingatlanok elidegenítése Főként az ország tanyás jellegű vidékein gyakran előfordul, hogy a termelőszövetkezetek táblájába beékelődő tanyás földeket tulajdonosaik elidegenítik (eladják, elajándékozzák vagy elcserélik). Az új tulajdonosok leginkább termelőszövetkezeti tagok, de megtörténik az is, hogy egyénileg gazdálkodók vagy más magánszemélyek kívánnak ilymódon a tanyába beköltözni. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek, de maguk az érdekelt termelőszövetkezetek, tulajdonosok, termelőszövetkezeti tagok is tájékozatlanok abban a tekintetben, milyen feltételekkel rendelkezhetnek a tulajdonosok a szőbanlevő tanyás ingatlanokkal, ugyanakkor milyen módon kell gondoskodni a termelőszövetkezetek jogos érdekeinek megvédéséről ezeknek az ingatlanoknak a forgalmával kapcsolatosan. Egyöntetű és a jogszabályoknak megfelelő eljárás érdekében álláspontunkat a következőkben foglaljuk össze. 1. A tanyás településeket — lényegében — a földrendezések nem érintették. A földrendezési jogszabályok [az 1959. évi 24. számú tvr.1 11. §-a és a 16/1959. (V. 30.) FM számú rendelet1 21. §-ának (2) bekezdése] szerint tanyás vidéken az 1 Az idézett tvr-t, illetve a rendeletet a Tanácsok Közlönye 1959. évi 44. száma közli. állami gazdaság és a termelőszövetkezet tábláit úgy kell kialakítani, hogy a tulajdonosok tanyái a táblán kívül maradjanak. A tanyához tartozó föld területét 800—1600 négyszögölig a földrendezésből ki kell hagyni és a tulajdonosok részére úthasználatot kell biztosítani. A visszahagyható területbe be kell számítani az udvar területét is. A tanyás ingatlanok forgalmának megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a lakóépületek (családi házak), a lakáshasználathoz szükséges udvarral együtt, a Polgári Törvénykönyv (1959:IV. tv.; a továbbiakban: Ptk.) 92. §-a szerint a tulajdonosok személyi körülményeitől függetlenül, általában személyi tulajdonban vannak. A tanyát körülvevő egyéb teirületet viszont a földrendezés magántulajdonként hagyta vissza. Az utóbbi terület termelőszövetkezeti tagnak is csak akkor válhat személyi tulajdonává, ha azt — a közgyűlés határozata alapján — háztáji föld céljára a saját tulajdonából tartotta vissza és az — külterületről lévén szó — a Tanyai Tanács által kijelölt tanyai belsőségben fekszik [19/1959. (VII. 12.) FM2 számú rendelet — a továbbiakban: Vhr. — 60. § (3) bekezdés]. 2. A tanyás ingatlanok forgalmát külön rendelkezések nem szabályozzák. Ezért az elidegenítés szempontjából a tanyaépületet és a hozzátartozó mezőgazdasági földterületet általában külön kell választani, minthogy a lakóépületek — és a hozzájuk tartozó, a lakáshasználathoz szükséges udvar — forgalma az általános rendelkezések szerint külön engedélyezés vagy egyéb korlátozás alá nem esik. Ha tehát pusztán a tanyaépület adásvételére kerül sor, csak azt a területet lehet korlátlanul eladhatónak tekinteni, amelyet a tanyaépület a hozzátartozó — lakhatás célját szolgáló — udvarral elfoglal. A tanya körüli egyéb terület forgalmát viszont — a mezőgazdasági földek forgalmára irányadó általános rendelkezéseken túlmenően — a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok is korlátozzák. Az elidegenítés szempontjából nincs külön szerepe a rakodótér vagy szérűskert céljára használt, a Vhr. 67. §-a szerint udvarnak számító területnek, minthogy az nem az ingatlanforgalomhoz kapcsolódó, hanem a háztáji föld mértékének meghatározásánál figyelembe veendő körülmény. (Csak az esetleges adásvétel lebonyolítása után kerülhet sor ennek a rendelkezésnek az alkalmazására, amikor arról kell dönteni, hogy a vásárló termelőszövetkezeti tagnak hol legyen a háztáji földje és abba milyen területet kell beszámítani.) A mezőgazdasági földterület forgalma szempontjából az vizsgálandó, hogy a tanya tulajdonosa termelőszövetkezeti tag vagy egyénileg gazdálkodó, illetőleg más kívülálló személy-e. a) Ha a tulajdonos termelőszövetkezeti tag, akkor aszerint is különböztetni kell, hogy a tanya körüli terület a tagnak személyi tulajdonában vagy magántulajdonában áll-e. Ha a terület háztáji földként a tag vagy a vele közös háztartásban 2 A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1959. évi 53. számában!