Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 29. szám

340 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám. élő családtag személyi tulajdonában van, az 1959. évi 7. számú tvr.3 (a továbbiakban: Tvr.) 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a tulajdonos azt szabadon eladhatja, de a termelőszövetkezettől másik háztáji földet nem kaphat. (Ha a vevő is termelőszövetkezeti tag, a vétel számára is bizonyos kockázattal jár, mert a területet személyi tulajdonú háztáji földként csak akkor szerezheti meg, ha a visszatartáshoz a közgyűlés hozzájárul. Ellenkező esetben a megvásárolt föld a beviteli kötelezettség folytán a termelőszövetkezet közös használatába kerül.) b) Ha a tanya körüli terület a termelőszövetkezeti tag tulajdonosnak nem áll személyi tulajdonában, mert nem a Tanyai Tanács által kijelölt tanyai belsőségben fekszik, vagy — bár az említett területen fekszik — visszatartásához a közgyűlés nem járult hozzá, a tag a területet a Vhr. 77. §-ának (2) bekezdése szerinti általános tilalom miatt nem idegenítheti el, minthogy azt a termelőszövetkezet közös használatában állónak kell tekinteni még akkor is, ha a tag használja. A területnek a földrendezésből való kihagyása ugyanis a magántulajdont önmagában még nem változtatta személyi tulajdonná. c) A termelőszövetkezeten kívülálló tulajdonosokra nem vonatkoznak a termelőszövetkezeti tagok földjeinek forgalmát korlátozó rendelkezések. Az olyan vevőnek azonban, aki termelőszövetkezeti tag — számolnia kell azzal, hogy a megvásárolt föld a Tvr. 20. §-a alapján beviteli kötelezettség alá esik. Ennek következtében használatába v is csak akkor kerülhet, ha azt részére a termelőszövetkezet háztájiként kijelöli, személyi tulajdonba pedig akkor, ha az a kijelölt tanyai belsőségben fekszik és a visszatartáshoz a közgyűlés hozzájárul. 3. A tulajdonos-változás a termelőszövetkezetnek fontos gazdasági érdekeit érintheti. A tanyák ugyanis általában zavarják a gazdálkodását. Tulajdonosváltozás esetén fokozódik aa a veszély, hogy az új tulajdonos — a szomszédjogi kötelezettségeknek (Ptk. 100. §-a) nem tesz eleget, vagy egyébként nem alkalmazkodik kellően a körülötte folyó nagyüzemi gazdálkodás által megkívánt rendhez. E veszélyek csökkenthetők, ha a termelőszövetkezet a tulajdonossal — a tanyás ingatlan elidegenítése esetére — a maga javára szerződésben elővásárlási jogot köt ki és azt a telekkönyvbe bejegyezteti. Az elővásárlási jog kikötése és gyakorlása a termelőszövetkezet számára különösen akkor indokolt, ha — a tanyára bontási anyag nyerése, raktár vagy más gazdasági épület, szolgálati (munkaköri) lakás vagy tagjainak elhelyezése céljából van szüksége, — nemkívánatos személyeknek a földjei közé való betelepedését kívánja megelőzni, vagy — az összefüggő területre termelési érdekből van szüksége. 3 A tvr. a Tanácsok Közlönye 1959. évi 22. számában jelen! meg. Az elővásárlási jog kikötése arra kötelezi a tanya tulajdonosát, hogy ha a tanyát el kívánja adni, ajándékozni, vagy cserélni, ezt a szándékát a termelőszövetkezettel a vételi, ajándékozási, illetőleg csereajánlat tartalmával együtt közölje. Ennek alapján a termelőszövetkezet az ajánlati kötöttségre nyitva álló határidőn belül (vagyis az elidegenítési szándéknak és feltételeknek jelenlevők között vagy telefonon történő közlése esetében nyomban, ha pedig a közlés írásban vagy üzenet formájában történt, akkor a válaszadásra rendes körülmények között elegendő idő alatt v. ö.: Ptk. 212. §) nyilatkozhat az elővásárlási jog gyakorlásának kérdésében. Ha a termelőszövetkezet a tulajdonossal közölt'nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés a "tulajdonos és a termelőszövetkezet között létrejön (Ptk. 376. §). A járási mezőgazdasági osztályok a fentiekre hívják fel a termelőszövetkezetek figyelmét. Gazdaságilag indokolt esetekben kísérjék figyelemmel az elővásárlási jog megszerzését, s az ingatlanforgalmi engedély kiadása előtt gondoskodjanak a termelőszövetkezet nyilatkozatának beszerzéséről. Annak természetesen nincs akadálya, hogy az új tulajdonos, ha termelőszövetkezeti tag — és főleg, ha a tanyát lakás céljára használja — a közgyűlés hozzájárulásával szintén a tanyához addig tartozó területet tartsa vissza háztáji földként, illetőleg a megfelelő mértékű háztáji földet részére a tanya mellett jelöljék ki. 4. Gyakran előfordul, hogy a tanyát a tulajdonos lebontja, de nem gondoskodik az azt körülvevő föld művelésre alkalmassá tételéről és megműveléséről. Ilyen esetekben a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága köteles a kényszerhasznosításra vonatkozó rendelkezések [7/1962. (III. 13.) Korm. számú rendelet 9. §-a, 40/1963. (Mg É 50.) FM számú utasítás4] szerint is gondoskodni arról, hogy a parlagon hagyott terület megművelésre kerüljön. Földművelésügyi Minisztérium * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1962. évi 20. száma, az utasítást pedig az 1963. évi 79. száma közli. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285 Felelős kiadó: Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest, V., Bajcsy-Zs. út 78. III. 30 Telefon: 121—592, 118—007 (7, 58-as mellék) Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál Budapest, V., József nádor tér 1. Egyes példányok ára: 1,60 forint Csekkszámlaszám: 61.066 Index: 25.801 642402 2 — Zrínyi Nyomda. Budapest. - Felelős vezető: Bolgár Imre Igazgató.