Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 171 ban, másfelől pedig az egyes szakminisztériumok beruházásában épült lakások között. a) Az állami erőből, a tanácsok beruházásában épült lakásokra vonatkozóan kimondja a kormányhatározat, hogy e lakások kizárólag a tanácsok lakásalapjának növelésére szolgálnak és e lakáskeretből szolgálati lakás nem alakítható ki. A tanácsok beruházásában épült lakások elosztásának módját illetően kimondja a határozat, hogv e lakáskeret elosztására a fővárosi, a megyei, illetőleg a megvei jogú városi tanácsok végrehajtó | bizottságainak évenként tervet kell készíteniök. A lakáselosztási tervnek tartalmaznia kell a miniszI tóriumok és egyéb szervek, illetve a közvetlen irál nyitásuk alá tartozó üzemek, vállalatok, intézméi nyek részére, egyszeri bérlőkijelölési joggal [R. : 52 A. § (1) bek. f) pont] juttatandó lakások számát, szervek szerinti részletezésben, továbbá a tanácsok bérlőkijelölési jogkörében fenntartott lakások számát. b) Az egyes szakminisztériumok beruházásában \ épült lakásokra vonatkozóan kimondja a kormányhatározat, hogy e lakásokra a tanácsok említett jogköre nem terjed ki. Tekintettel azonban arra, hogy a tanácsi szerveknek ki kell elégíteniök olyan igényeket is, amelyeknek kielégítése nem tartozik az egyes szakminisztériumok feladatkörébe (orvosok, pedagógusok, stb. elhelyezése), ezért e lakáskeret 10%-át — amennyiben a részesedés legalább két lakást jelent — a beruházó szakminisztériumok kötelesek a tanács rendelkezésére bocsátani. Ezen túlmenően a saját beruházásukban felépített lakáskeretbe tartozó többi lakással a hatályos lakásbérleti jogszabályok rendelkezései szerint jogosultak rendelkezni. Annak következtében, hogy egy-egy városban néha egyidejűleg 4—5 áliami beruházó szerv is épített lakásokat, több esetben koordinációs zavarok keletkeztek és az építkezések gazdaságos volta sok esetben nem volt biztosítható. Abból a célból, hogy az összefüggő területeken fo.yó lakásépítkezés, továbbá az új lakások használatához nélkülözhetetlen alapközművek, valamint járulékos és kapcsolódó létesítmények tervezése megfelelően egybehangolható lehessen, a Gazdasági Bizottság az 5/1960. (XII. 8.) GB számú határozatával a beruházói feladatoknak — bizonyos szűkebbkörű kivételektől (Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium építkezései, stb.) eltekintve — általánosságban a tanácsok hatáskörébe való utalását rendelte el. A szakminisztériumok igényeinek kielégítését célzó lakásépítkezéseknek ugyancsak a tanácsok végrehajtó bizottságai beruházási szerveinek hatáskörébe történt utalása a kormányhatározatban foglalt — hivatkozott — elosztási szabályok alkalmazása tekintetében, a tanácsi szervek gyakorla' iban bizonytalanságot okozott. E bizonytalanság eloszlatása és a helyes, egységes gyakorlat kialakítása céljából — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával, az Országos Tervhivatallal, valamint a Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben — az alábbi iránymutatást adom: 1. A Gazdasági Bizottság hivatkozott határozatának nem az volt a célkitűzése, hogy megváltoztassa a lakásépítkezések rendeltetés szerinti megoszlását és kevesebb jogot biztosítson a lakásberuházási kerettel rendelkező érdekelt szakminisztériumoknak, mint ami azokat eddig megillette, hanem csupán a beruházások lebonyolításában kívánt egyöntetűséget és nagyobb tervszerűséget teremteni. Ebből következik, hogy az olyan új lakásokat, amelyeket a tanács a szakminisztériumok által átadott beruházási keretből épített, a kormányhatározatban foglalt elosztási szabályok alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azokat a beruházási keretet átadó szakminisztérium a saját beruházásában építette volna. A beruházási keretet átadó szakminisztérium, a kormányhatározat 5. pontjában foglaltaknak megfelelően, e lakáskeret 10%-át — feltéve, hogy e 10%-os részesedés legalább két lakást jelent — köteles a tanács rendelkezésére bocsátani, a már említett tanácsi feladatok megoldásának céljaira. Értelemszerűen nem követelheti a tanács e 10%-os részesedés leadását a szakminisztériumtól — a munkahely (vállalat, üzem stb.) területén épült, továbbá — a fegyveres testületek (Vhr. 2. §) beruházási keretéből — akár saját, akár a tanács beruházásában épült lakások tekintetében. Az említett 10%-os részesedés után fennmaradó, illetőleg az említett esetekben a részesedés leadása nélkül, a felépített teljes lakáskeret tekintetében a beruházási keretet biztosító szakminisztériumot mindenekelőtt megilleti a R. 52/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott első bérlőkijelölési jog. Ha pedig a lakás — munkahely ( vállalat, üzem stb.) területén, vagypedig — munkahely területén kívül ugyan, azonban ahhoz közel, s olyan munkavállalók elhelyezésének céljaira épült, akiknek munkaköre a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlennek (R. 46. §) minősül, a lakások szolgálati lakásokká minősítésének a R. 52/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében nincs jogi akadálya. 2. A tanács beruházásában, a lakáságazati keretből épült bérlakások elosztása — beleértve azokat a lakásokat is, amelyeknek építéséhez szükséges lakásberuházási keretet a tanács, az Országos Tervhivatal által (O T) a II. 5 éves lakásépítési terv mellékleteként kiadott számítási anyagban megjelölt kötött rendeltetéssel kapta — a fővá^ rosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. E lakások — a kormányhatározat 1. pontjában