Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 14. szám

172 TANÁCSOK KÖZLÖNYF 14. szám foglaltak értelmében — kifejezetten a tanács la­kásalapjának növelésére szolgálnak és ezekből szolgálati jelleggel lakás nem utalható ki. E lakáskeret elosztását illetően az alábbi irány­eleveket kell szem előtt tartani: — Ha valamely településen a tanácsi, kötetlen rendelkezésű lakások számaránya a tervévben megépített, elosztásra kerülő lakásoknak legalább a 10°/0-át eléri, vagy meghaladja, a kötött rendel­tetésű lakáskeret teljes egésze tekintetében az O T számítási anyagában feltüntetett kedvezmé­nyezett szerv (szervek) számára kell az első bérlő­kijelölési jogot biztosítani. — Ha azonban valamely településen tanácsi, kö­tetlen rendeltetésű lakás a tervévben egyáltalában nem épült, vagy épült ugyan, de annak számará­nya a tervévben megépített és elosztásra kerülő lakásokhoz viszonyítva a 10%-ot nem éri el, akkor a tanács jogosult az egyes szervek részére, az O T számítási anyaga alapján juttatandó lakáskeretből 10%-ot a kormányhatározat 5. pontjában megha­tározott tanácsi feladatok megoldásának céljára felhasználni, feltéve, hogy e részesedés legalább két lakást jelent. Kurucz János s. k., É M Lakáspolitikai Főosztály vezetője Kiküldetési költség KÉRDÉS: A kiküldő szerv vezetője kötelezheti-e a dolgozót, hogy magánszálláson szálljon meg, ha a ki­küldetés helyén természetbeni szállás, vendégszoba, szál­loda nincs; ha a kiküldött ennek ellenére nem vesz igénybe magánszállást, az előírt szállásköltség és a na­ponkénti haza-, majd visszautazással kapcsolatban tény­leg felmerült — magasabb — utazási költség közötti kü­lönbözet a járandóságából levonható-e? VÁLASZ: A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló 33/1951. (I. 31.) MT számú rendelet 4. §-ának (4) bekezdésében fog­lalt rendelkezések a naponkénti haza- és visszautazást teszik kötelezővé — egyéb feltételek fennállása esetén — akkor, ha a kiküldetési költségekben ezáltal meg­takarítás érhető el. E rendelkezések helyes értelmezésé­ből következik, hogy ellenkező esetben, ha tehát a na­ponkénti haza- és visszautazás költsége magasabb, a gazdaságosabb megoldást kell választani. Ezért — ha a kiküldetés helyén csak magánszállás vehető igénybe, és a naponkénti haza- és visszautazás költsége magasabb, mint amennyi a magánszállás igénybevételé­vel felmerül, a kiküldött csak a magánszállás költségét számíthatja fel akkor is, ha ténylegesen nem a magán­szállást vette igénybe, hanem naponta haza- és vissza­utazott; — ha a kiküldetés helyén semmiféle szállást, így ma­gánszállást sem lehet igénybe venni és ezt az illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága igazolja, a dolgozó a naponkénti haza- és visszautazás költségeinek felszá­mítására jogosult; ebben az esetben azonban — az em­lített tanácsi igazoláson kívül — útielszámolásához a haza- és visszautazással felmerült utazási költségek iga­zolásaként a vasúti (autóbusz-) jegyeket is csatolnia kell. Pénzügyminisztérium Mezőgazdasági szakkörök szervezeti és működési szabályzata A szakkör célja A mezőgazdasági szakkör (a továbbiakban: szakkör) célja az önkéntes résztvevő tagok —» elsősorban mezőgazdasági szakmunkások — fo­lyamatos és szervezett foglalkozásai útján, a szakköri tagok szakmai és általános ismeretének, szocialista tudatának, gondolkodási módjának fejlesztése. A szakkör feladata A szakkör feladata különösen, hogy — a termelési, feladatok jobb ellátása érdeké­ben bővítse és fejlessze a mezőgazdasági terme­lésben dolgozó szakmunkások, munkacsapat­és brigádvezetők, valamint egy-egy szakmunka­körben magukat képezni és továbbképezni akaró dolgozók elméleti és gyakorlati ismereteit és készségeit, gyarapítsa tapasztalataikat, segítse tagjait — főként a mezőgazdasági szakmunkáso­kat — abban, hogy a mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolákban és tanfolyamokon szerzett elméleti és gyakorlati ismereteiket egész éven át rendszeresen korszerűsítsék ós a gyakorlatban alkalmazzák; — korszerű nagyüzemi módszerek ismertetése és gyakorlati elterjesztése útján elősegítse a ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és egyéb mezőgazdasági üzemekben (a továbbiak­ban: üzemek) a gazdálkodás fejlesztését; — kipróbálja és népszerűsítse az üzem terme­lésében felhasználható új kutatási eredményeket és kísérleti tapasztalatokat, ezek bevezetésére serkentse az üzem összes dolgozóit; — a közös tanulás, a közös munka által kifej­lessze az egyén helyes szakmai, politikai ítélő­képességét, közösségi gondolkodását és folyama­tos, rendszeres tanulási, művelődési igényét. A szakkörök típusai és tagozatai A szakkör lehet: 1. üzemi mezőgazdasági szakkör, 2. területi mezőgazdasági szakkör. Üzemi szakkör egy-egy üzemen belül az üzem termeléséhez kapcsolódva, az üzem szakmunká­sainak, legjobb dolgozóinak önkéntes részvéte­lével működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom