Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)
1964 / 14. szám
172 TANÁCSOK KÖZLÖNYF 14. szám foglaltak értelmében — kifejezetten a tanács lakásalapjának növelésére szolgálnak és ezekből szolgálati jelleggel lakás nem utalható ki. E lakáskeret elosztását illetően az alábbi irányeleveket kell szem előtt tartani: — Ha valamely településen a tanácsi, kötetlen rendelkezésű lakások számaránya a tervévben megépített, elosztásra kerülő lakásoknak legalább a 10°/0-át eléri, vagy meghaladja, a kötött rendeltetésű lakáskeret teljes egésze tekintetében az O T számítási anyagában feltüntetett kedvezményezett szerv (szervek) számára kell az első bérlőkijelölési jogot biztosítani. — Ha azonban valamely településen tanácsi, kötetlen rendeltetésű lakás a tervévben egyáltalában nem épült, vagy épült ugyan, de annak számaránya a tervévben megépített és elosztásra kerülő lakásokhoz viszonyítva a 10%-ot nem éri el, akkor a tanács jogosult az egyes szervek részére, az O T számítási anyaga alapján juttatandó lakáskeretből 10%-ot a kormányhatározat 5. pontjában meghatározott tanácsi feladatok megoldásának céljára felhasználni, feltéve, hogy e részesedés legalább két lakást jelent. Kurucz János s. k., É M Lakáspolitikai Főosztály vezetője Kiküldetési költség KÉRDÉS: A kiküldő szerv vezetője kötelezheti-e a dolgozót, hogy magánszálláson szálljon meg, ha a kiküldetés helyén természetbeni szállás, vendégszoba, szálloda nincs; ha a kiküldött ennek ellenére nem vesz igénybe magánszállást, az előírt szállásköltség és a naponkénti haza-, majd visszautazással kapcsolatban tényleg felmerült — magasabb — utazási költség közötti különbözet a járandóságából levonható-e? VÁLASZ: A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló 33/1951. (I. 31.) MT számú rendelet 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések a naponkénti haza- és visszautazást teszik kötelezővé — egyéb feltételek fennállása esetén — akkor, ha a kiküldetési költségekben ezáltal megtakarítás érhető el. E rendelkezések helyes értelmezéséből következik, hogy ellenkező esetben, ha tehát a naponkénti haza- és visszautazás költsége magasabb, a gazdaságosabb megoldást kell választani. Ezért — ha a kiküldetés helyén csak magánszállás vehető igénybe, és a naponkénti haza- és visszautazás költsége magasabb, mint amennyi a magánszállás igénybevételével felmerül, a kiküldött csak a magánszállás költségét számíthatja fel akkor is, ha ténylegesen nem a magánszállást vette igénybe, hanem naponta haza- és visszautazott; — ha a kiküldetés helyén semmiféle szállást, így magánszállást sem lehet igénybe venni és ezt az illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága igazolja, a dolgozó a naponkénti haza- és visszautazás költségeinek felszámítására jogosult; ebben az esetben azonban — az említett tanácsi igazoláson kívül — útielszámolásához a haza- és visszautazással felmerült utazási költségek igazolásaként a vasúti (autóbusz-) jegyeket is csatolnia kell. Pénzügyminisztérium Mezőgazdasági szakkörök szervezeti és működési szabályzata A szakkör célja A mezőgazdasági szakkör (a továbbiakban: szakkör) célja az önkéntes résztvevő tagok —» elsősorban mezőgazdasági szakmunkások — folyamatos és szervezett foglalkozásai útján, a szakköri tagok szakmai és általános ismeretének, szocialista tudatának, gondolkodási módjának fejlesztése. A szakkör feladata A szakkör feladata különösen, hogy — a termelési, feladatok jobb ellátása érdekében bővítse és fejlessze a mezőgazdasági termelésben dolgozó szakmunkások, munkacsapatés brigádvezetők, valamint egy-egy szakmunkakörben magukat képezni és továbbképezni akaró dolgozók elméleti és gyakorlati ismereteit és készségeit, gyarapítsa tapasztalataikat, segítse tagjait — főként a mezőgazdasági szakmunkásokat — abban, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákban és tanfolyamokon szerzett elméleti és gyakorlati ismereteiket egész éven át rendszeresen korszerűsítsék ós a gyakorlatban alkalmazzák; — korszerű nagyüzemi módszerek ismertetése és gyakorlati elterjesztése útján elősegítse a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és egyéb mezőgazdasági üzemekben (a továbbiakban: üzemek) a gazdálkodás fejlesztését; — kipróbálja és népszerűsítse az üzem termelésében felhasználható új kutatási eredményeket és kísérleti tapasztalatokat, ezek bevezetésére serkentse az üzem összes dolgozóit; — a közös tanulás, a közös munka által kifejlessze az egyén helyes szakmai, politikai ítélőképességét, közösségi gondolkodását és folyamatos, rendszeres tanulási, művelődési igényét. A szakkörök típusai és tagozatai A szakkör lehet: 1. üzemi mezőgazdasági szakkör, 2. területi mezőgazdasági szakkör. Üzemi szakkör egy-egy üzemen belül az üzem termeléséhez kapcsolódva, az üzem szakmunkásainak, legjobb dolgozóinak önkéntes részvételével működik.