Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 12. szám

146 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám. 11. §• A földrészletek elhatárolása (1) A tömbön belül az_egyes földrészletek elhatároló vonalát a (2)—(12) bekezdésekben foglaltak szerint kell meghatározni, töréspontjait kijelölni és ideiglenes jellel (cövekkel, szeggel, festékjellel) megjelölni. (2) A földrészletek határpontjait tömbönként 1-gyel kezdve folytatólagos számokkal kell megszámozni. (3) Ha szemléléssel megállapítható, hogy a földrészlet határvonalának tényleges állapota a földrészlet-elhatárolási vázlaton feltüntetett telekkönyvi állapottól nem tér el, akkor a tényleges állapotot kell a földrészlet határvonalaként elfogadni. (4) Ha a természetben talált állapot a földrészlet-elhatárolási vázlaton feltüntetett telekkönyvi állapottól annyiban tér el, hogy a vázlaton feltüntetett valamelyik határvonal, amely személyi tulajdonban levő földrészleteket választ el egymástól, a természetben nem található meg, akkor á kérdéses földrészlet határvonalának töréspontjait a természetben nem kell megjelölni, hanem a vázlaton a határvonalat, mint elméleti vonalat, szaggatva kell jelölni. A közterület felőli határvonal töréspontjait azonban minden esetben, az állami tulajdont képező földrészletek egymás közötti, és az állami tulajdonban levő földrészletet személyi tulajdonban levő földrészlettől elválasztó és a természetben fel nem található határvonalait, illetőleg azok töréspontjai közül azokat, amelyeket az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság a 12. § (2) bekezdés szerinti eljárása során előír, a régi nyilvántartási térképek, illetve a régi felmérési adatok alapján ki kell tűzni, a természetben meg kell jelölni, a kitűzési adatokat pedig a vázlaton fel kell tüntetni. A többi határvonalat — amelyeknek kitűzését az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság nem írja elő — mint elméleti határvonalat kell jelezni a vázlaton. (5) Ha valamely földrészlet határvonalának tényleges állapota a telekkönyvi állapottól észrevehetően eltér, határvonalként a tényleges állapotot fel kell tüntetni. A földrészlet elhatárolási vázlaton a telekkönyvi állapot mellett megfelelően közelítő pontossággal és alakhelyesen a tényleges állapotot is fel kell tüntetni. (6) Ha a telekkönyvben osztatlan földrészlet a természetben meg van osztva, a természetbeni megosztást sem megjelölni, sem pedig a földrészletelhatárolási vázlaton mint földrészlet határvonalát feltüntetni nem szabad. Ilyen esetben az érdekeltek figyelmét szóbelileg fel kell hívni, hogy amennyiben szükségesnek tartják a megosztásnak a telekkönyvön való átvezetését, a telekalakítási eljárás megindítása céljából forduljanak az illetékes elsőfokú építésügyi hatósághoz. (7) Ha személyi tulajdonban levő területen valamely állami szerv kezelésében levő létesítmény van, akkor ezt a tényleges állapot szerint kell elhatárolni és a tényleges állapot szerinti határvonalat megközelítően alak- és mérethelyesen fel kell tüntetni a földrészlet-elhatárolási vázlaton. Az illetékes építésügyi hatóság ilyen esetben köteles a földrészletet kezelő állami szervet a kisajátítási eljárás megindítására felhívni. (8) Ha valamely tömbön csak olyan épületek vannak, amelyeket ugyanazon állami szerv kezel, akkor a tömb telekosztás nélküli egységes földrészlet, amelynek elhatároló vonalaként — ha az külön bekerítve nincsen — a tömböt körülvevő utcák járdaburkolatának tömb felőli szélét kell tekinteni. A tömbön belüli gyalogutakat és a tömbön belüli épületekhez vezető kiszolgáló utakat — akkor is, ha azok állandó burkolattal vannak ellátva — tömbön belüli alrészleteknek kell tekinteni. (9) Ha a (8) bekezdésben említett tömbön belül különböző rendeltetésű épületek, középületek, vagy közellátási intézmények vannak, azokat — a hozzájuk tartozó beépítetlen területtel együtt — akkor is külön földrészletként kell elhatárolni, ha járműközlekedésre alkalmas közterület felé közvetlen homlok vonaluk nincsen. Ugyanígy kell eljárni azokkal az épületekkel, amelyeket szövetkezeti házként az épület által elfoglalt területtel egvütt a szövetkezet tulajdonába adtak. (10) Földrészletek tört határvonalát — kivéve a közterület felőli határvonalat — az elhatárolás során az érintett földrészletek tulajdonosainak hozzájárulásával ki lehet egyenesíteni, azonban úgy, hogy a földrészletek területe lehetőleg ne változzék. A határvonal változtatását a földrészlet-elhatárolási vázlaton alakhelyesen és közelítő pontossággal fel kell tüntetni. A határvonal kiegyenesítéséhez végzett számításokat és a határvonal módosításának méreteit a vázlathoz csatolni kell, illetve azon fel kell tüntetni. (11) Folyók, patakok, vízmosások, ki nem épített szakadékos partvonalainál — függetlenül attól, hogy a tényleges állapot a telekkönyvi állapottal megegyezik, vagy attól eltér — a tényleges állapotot kell elfogadni elhatároló vonalként, a földrészlet-elhatárolási vázlatot pedig a tényleges állapot szerint kell helyesbíteni. A folyóvíz elhagyott medre állami tulajdon. Az elhagyott mederrészt külön helyrajziszámmal kell jelölni. (12) A meder, az elhagyott meder, a partvonal és általában a vízügyi létesítmények határvonalának kitűzéséről és a 13. § (2) bekezdésben előírtak szerinti állandósításáról a földmérési felügyelőség megkeresésére a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, illetőleg tanácsi rendelkezés alatt álló létesítmények esetében az illetékes építésügyi hatóság gondoskodik. 12. §. A földrészlet-elhatárolási vázlat felülvizsgálata város- és községrendezési szempontból (1) A földmérő szerv köteles a földrészletek határpontjainak ideiglenes jellel való megjelölését követő 15 napon belül a földrészlet-elhatárolási