Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 12. szám

12. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 147 vázlatok pauszpéldányát — 10—15 tömböt tartalmazó részletekben — az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak bemutatni. (2) Az építésügyi hatóság köteles a földrészletelhatárolási vázlatokat a bemutatástól számított 8 napon belül felülvizsgálni és a 11. § (4), (5), (10) bekezdése szerinti esetben dönteni arról, hogy a határvonalat a tényleges vagy a telekkönyvi állapotnak, esetleg pedig a kiegyenesítésnek megfelelően kell-e elfogadni és azt a belterületmérés során érvényesíteni. Döntését a vázlaton kell feltüntetnie. (3) Az építésügyi hatóság köteles a 11. § (9) bekezdése szerinti esetben, ha az elhatárolás a földrészlet-elhatárolási vázlaton bármely okból nem volt végrehajtható — a bemutatástól számított 15 napon belül az OÉSZ idevonatkozó előírásainak megfelelően, valamint az érdekelt szervek meghallgatása után — megadni a tömbön belül kialakítandó földrészletek kitűzési méreteit. (4) Az építésügyi hatóságnak meg kell állapítania a földrészlet-elhatárolási vázlaton feltüntetett közterületek — út, utca, tér — elnevezésének, valamint a házszámozásnak a helyességét. (5) Az építésügyi hatóság a földrészlet-elhatárolási vázlat pauszpéldányát „A vázlaton feltüntetett elhatárolást változtatás nélkül elfogadom", vagy „A vázlaton feltüntetett elhatárolást a következő változtatásokkal elfogadom: (a változtatások felsorolása)" záradékkal ellátja, aláírja, és lepecsételi. (6) A földmérő szerv az építésügyi hatóság által záradékolt és lepecsételt pauszpéldányról készíti el a földrészlet-elhatárolási vázlat fénymásolati példányait. 13. §. A földrészletek határpontjainak állandósítása (1) A földmérő szerv a földrészletek határvonalainak töréspontjait az építésügyi hatóság által kiegészített, elfogadott és záradékolt földrészlet-elhatárolási vázlat alapján köteles véglegesen megjelölni. (2) A földrészletek határvonalainak töréspontjait a 9. § (1) bekezdésében előírtak szerint kell véglegesen megjelölni (állandósítani), azzal az eltéréssel, hogy földalatti állandósítást nem kell alkalmazni. (3) Ha valamely határvonalnak egymáshoz közel sok töréspontja van és a szomszédos tulajdonosok a határvonal kiegyenesítéséhez nem járulnak hozzá, akkor csak a határvonal jellemző pontjait kell a megfelelő módon állandósítani. A többi töréspontot pedig az állandósított pontok közt ortogonális koordinátaméréssel kell az elhatárolás során bemérni. A mérési adatokat a földrészlet-elhatárolási vázlaton kell feltüntetni, ezeket a mérési adatokat a részletmérő változatlanul köteles a tömbrajzra átvezetni. (4) Ha a határvonalon épület áll, az épület külső fala töréspontjának a terepszintre való vetülete jelenti a határvonal töréspontját. (5) Ha zártsorú beépítésnél a szomszédos épületek érintkező határfalainak közös élvonalán függőleges vízlevezető csatorna van, tehát a sarokhatárpont hozzá nem férhető helyen van, akkor a külső fal síkjába külpontosán elhelyezett csappal és mérettel vagy páros csappal és a két csap közötti mérettel kell a töréspontot megjelölni (V. U. 26. ábra)* (6) Ha valamely határvonal töréspontját nem lehet központosán állandósítani, akkor a külpontosán elhelyezett jeleket ugyanazzal a számmal kell megjelölni, mint a töréspontot, de ezenkívül a, b, .... betűjelzéssel kell megkülönböztetni. (7) A földrészletek határvonalainak kijelölésénél érvényesíteni kell a 6. § (7) és a 9. § (3) bekezdésében előírt rendelkezéseket. 14. §. A földrészletek tulajdonosaival kapcsolatos teendők (1) A földrészletek elhatároló vonalai töréspontjainak állandósítása után — a kijelölt határvonalak végleges elfogadása céljából — az elsőfokú építésügyi hatóság a földmérő szerv által készített értesítés (5. sz. minta) útján közli valamennyi érdekelt telekkönyvi tulajdonossal (használóval, kezelő szervvel) földrészletük határvonalai megjelölésének megtörténtét azzal, hogy ha a megjelölt határvonalak ellen kifogásuk van, azt az értesítéshez csatolt bejelentőlapon (6. sz. minta) — az értesítés vételétől számított 15 napon belül — közöljék a földmérő szervvel. A kifogásolt határvonalakat a földmérő szervnek az érdekeltekkel együtt felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatra az érdekelteket a földmérő szerv oly időpontban köteles meghívni, hogy azoknak a megjelenésre kellő idő álljon rendelkezésre. A felülvizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe (7. sz. minta) kell foglalni. Ha az érdekeltek a megjelölt határvonalat a felülvizsgálat során sem fogadják el, a földmérő szervnek a jegyzőkönyvet — felvételétől számított 8 napon belül — a vitás határvonal helyének megállapítása céljából az elsőfokú építésügyi hatósághoz kell megküldenie. (2) Az elsőfokú — fellebbezés esetén a másodfokú — építésügyi hatóság a vitás határvonal megállapítása tárgyában hozott határozatát a földmérő szervnek és az illetékes telekkönyvi hatóságnak is köteles megküldeni. A vonatkozó határozat számát a földrészletlap (4. sz. minta) felső bal sarkában, a keretvonalon kívül fel kell tüntetni. (3) A földmérő szerv a földrészlet-elhatárolási vázlaton — megfelelő jelzés alkalmazásával — köteles megjelölni azokat a földrészleteket, melyek határvonala ellen az érdekeltek 15 napon belül kifogást nem emeltek és így véglegessé váltak. A vitás határvonalak esetében pedig a határvonal