Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 12. szám

12. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 145 (4) Az elhatárolás leírásának mellékletét képezi az 1 : 10 000 vagy 1 : 20 000 méretarányban készülő határvázlat (2. sz. minta), amely a szelvényhálózaton kívül vázlatszerüen tartalmazza a belterület síkrajzát (főbb utcák hálózatát, folyókat, vasutakat), a belterület határvonalát és az állandósított határpontokat számjelükkel. (5) A belterületi határleírási jegyzőkönyvet a földmérési felügyelőség a határbejárásra meghívott valamennyi szervnek köteles megküldeni. (6) A belterületi határvonalat a felmérés befejezése után fel kell tüntetni a nyilvántartási és a telekkönyvi térképeken is. Ezt a munkát a külterületi térképen is a földmérő szerv végzi. 9. §. A belterületi határpontok állandósítása (1) Az ideiglenes jellel — cövekkel — megjelölt határpontokat végleges módon állandósítani kell. A végleges megjelölésre — ha a töréspont valamely módon véglegesen állandósítva nincs — 15 cm oldalhosszúságú, egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű, letompított élű, felső lapján keresztvéséssel ellátott 50 cm hosszú, jó minőségű, fagyálló terméskő vagy vasb^tétes betonoszlopot kell alkalmazni. Az oszlopot úgy kell elhelyezni, hogy mintegy 10 cm-nyire kiemelkedjék a föld színe fölé; alája földalatti állandósításul központosán keresztvéséssel ellátott V2 téglát kell elhelyezni úgy, hogy a tégla teteje és az oszlop alja között 10 cm döngölt földréteg legyen. Az oszlop földből kiemelkedő részét be kell meszelni. Ha a belterületi határvonal egyes szakaszait, vagy töréspontjait korábbi munkálat során az előírtnál nagyobb méretű kövekkel már állandósították, azokat földalatti állandósításuk ellenőrzése, illetve pótlása után helyükön kell hagyni. Ha a kijelölt határpont tégla, kő, beton, vagy vasbeton épületnek vagy építménynek határozott jellegű sarokpontja, a határpontot a talajszint felett mintegy 30 cm magasan piros olajfestéssel kell megjelölni. Ha azonban a határpont az épületnek nem határozott jellegű sarokpontja, a pontot ugyancsak mintegy 30 cm magasságban a talajszint felett a falba süllyesztett 5—10 mm átmérőjű csappal, szögecscsel vagy anyáscsavarral kell megjelölni. A határvonalon levő állandó jellegű faépítményen (pl. kerítésen) a határpont megjelölése a fábavert szélesfejű szeg (lásd: Városmérési Utasítás, a továbbiakban: V.U. — 23., 25. ábra). (2) Ha a kijelölendő határpont útba, árokba, vagy vízmederbe esik, a határvonal töréspontjainál a nyomvonalas létesítmény mindkét oldalára kell határjelet (páros határjelet) elhelyezni és ezek közt mérettel kell a határpont helyét megadni (V. U. 26. ábra). (3) Ha a belterület határvonala kisajátított földrészlet (vasút, út stb.) elhatároló vonala mentén halad, akkor ellenőrző mérésekkel meg kell győződni arról, hogy a határkövek a kisajátítási tervnek megfelelő helyen vannak-e. Eltérés esetén a földmérőszerv köteles értesíteni a kisajátított területet kezelő szervet, hogy a hibás helyen levő köveket a kisajátítási tervnek megfelelő helyre helyeztesse át, az esetleg hiányzó köveket pedig pótolja. (4) Az állandósítás megtörténtét — az állandósított pontok számának felsorolásával — a határleírási jegyzőkönyv záradékában fel kell tüntetni. 10. §. A földrészletek elhatárolásának előkészítése (1) A belterületet általában közterületekkel elhatárolt tömbökre kell felosztani. A tömböket belterületenként — a fővárosnál és a megyei jogú városoknál kerületenként — 1-gyel kezdődő folytatólagos számmal meg kell számozni. A tömbök öszszefüggését tömb áttekintővázlaton (3. sz. minta) kell ábrázolni. A vázlaton a szelvényhálózaton kívül a tömbök határvonalait és sorszámát kell feltüntetni. (2) Minden egyes tömbről a rendelkezésre álló nyilvántartási (vagy eredeti) térkép felhasználásával — a sokszorosítás érdekében — pauszpapíron földrészlet-elhatárolási vázlatot (V. U. 78. minta) kell készíteni. A célszerűen 1 : 500 méretarányban készítendő vázlatnak egy-egy tömbre vonatkozóan tartalmaznia kell a földrészletek valamennyi határvonalát, az épületeket, a háromszögelési- és sokszögpontokat. (3) A földrészlet-elhatárolási vázlat fénymásolatát a helyszínen a tényleges állapottal össze kell hasonlítani és az összehasonlítás eredményének megfelelően mind a tömbön belüli földrészletek, mind a tömböt körülvevő közterület ábrázolását — az utca, tér elnevezésekkel együtt — ki kell egészíteni. A földrészletek határvonalainak töréspontjait, a házszámokat, a kirajzolási mintáknak megfelelően a kerítéseket, az épületeket és egyéb létesítményeket megközelítő pontossággal, alakhelyesen kell feltüntetni. Fel kell tüntetni a közterületen levő olyan épületeket és létesítményeket is, amelyeket fel kell mérni és a térképen ábrázolni kell. (4) Azokat az üzemeket és egyéb létesítményeket, amelyeket az OÉSZ. I. köt. 204. § (9) bekezdés szerint csak külső határukkal szabad ábrázolni, a földrészlet-elhatárolási vázlaton is csak külső határukkal szabad feltüntetni. Ezeket a területeket a földmérési felügyelőség közli a földmérő szervvel. (5) Az elhatárolás, a telekkönyv átalakítás és a földnyilvántartás céljára szükséges adatok feltüntetésére a tömbön belül minden egyes helyrajzi számmal ellátott területről — földrészletről, illetve helyrajzi számmal ellátott alrészletről — földrészletlapot (4. sz. minta) kell készíteni. (6) A földrészletlapot ki kell egészíteni. Helyesbíteni kell az utcanevet és házszámot is. Fel kell jegyezni a tulajdonos neve alá az állami tulajdonban levő földrészlet kezelőjének nevét és címét.