Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 12. szám

144 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám. város nevét feltüntető tábla van elhelyezve. Az építésügyi hatóság köteles a város nevét feltüntető táblának a belterületi határvonal és a közút metszéspontjába történő áthelyezése végrehajtása céljából — a bejárást követő nyolc napon belül — megkeresni az illetékes közlekedési hatóságot. (4) A belterületi határvonal haladhat a természetben megtalálható tereptárgyak (utak, utcák, vasutak, csatornák, árkok, folyók, patakok, földrészletek közti határvonal) mentén, de lehet a határvonal eszmei is, amikor a természetben megtalálható, vagy számszerű adatokkal jellemzett pontok összekötő vonalában földrészletet vagy földrészleteket átmetszve — halad. (5) Ha a bejárás során a kitűzendő belterületi határvonal valamely szakaszától a terepalakulat, vagy a kisajátított terület határvonalának időközben történt módosulása miatt, vagy más okból célszerű eltérni, akkor az eltérő határvonalat kell kijelölni. Azonban a módosított határvonal csak akkor tekinthető véglegesnek, ha az építésügyi hatóság előterjesztése alapján azt az illetékes tanács végrehajtó bizottsága is elfogadta. (6) Nem kisajátított földrészletek határvonala mentén haladó elhatároló vonal vezetésére a 11. § rendelkezései az érvényesek. (7) A belterület határvonalának általában minden töréspontját, vagy ahol a határvonal utat, vasutat, csatornát, vagy folyót (általában vonalas létesítményt) metsz, a létesítmény mindkét oldalán levő metszéspontján állandósítani kell. A töréspontok közt levő egyenes határvonalon mintegy J50 m-ként kell határjelet elhelyezni. A határvonalnak azon a szakaszán, ahol a töréspontok sűrűn egymás után következnek (pl. ívben levő út, vagy folyó széle), vagy ahol a határjel fennmaradása nem tekinthető biztosítottnak, valamenynyi töréspontot nem kell határjellel megjelölni, csupán az egymástól mintegy 150 m távolságra levőket, amelyek közt a többi töréspontot ortogonális koordinátaméréssel kell bemérni. (8) A határjeleket olyan helyre kell helyezni, ahol fennmaradásuk biztosítottnak látszik. Vizenyős, süppedékes, forgalmas, vagy művelés alatt álló helyet határjellel megjelölni.nem kell, az ilyen helyen levő határpont elméleti pont. (9) A főváros és a megyei jogú városok belterületi határvonalán belül az igazgatási kerületek határvonala általában meglevő létesítmények mentén halad. Határpontjainak kijelölésére és állandósítására a városi belterületi határpontok kijelölésére és állandósítására vonatkozó rendelkezéseket (4. §, 6. §, 7. §,9. §) kell alkalmazni. Ha azonban ez a határvonal közterületen belül halad, annak töréspontjait nem kell állandó módon megjelölni. 7. §• A belterületi határpontok számozása (1) A belterület állandósított határpontjait 1-gyel kezdve — az óramutató járásával egyező értelemben haladva — folytatólagos számozással meg kell számozni. Ha az elhatárolás egy korábban már elhatárolt belterület megváltozott határszakaszára terjedt ki, az új határszakaszon levő állandósított határjeleket olyan törtszámmal kell megjelölni, melynek számlálója a számozás sorrendjében haladva az utolsó változatlanul fennmaradó határjel száma, nevezőjében pedig — az eredeti számozás menetével egyező értelemben haladva — 1-gyel kezdődő számjegy van. Ezt a számot a határkőre, vagy a vascsap melletti falra festékkel fel kell írni. (2) Ha a belterületmérés az 5. § (5) bekezdésben leírt módon történik, akkor a számozást úgy kell elvégezni, hogy a kihagyott határvonal-szakaszokra megfelelő számot fenn kell tartani. (3) A központi belterületen kívüli többi belterület határpontjait külön-külön kell — 1-gyel kezdve — megszámozni. 8. §. A belterületi határ jegyzőkönyvi leírása (1) A belterület határpontjainak bejárása során a belterületi határvonalról — az l-es számú határjellel kezdve és a növekvő számozás szerint haladva — el kell készíteni az elhatárolás jegyzőkönyvi leírását (1. sz. minta). A határpontokra vonatkozóan — a szomszédos földrészletekhez viszonyítva — le kell írni a határpont helyét, be kell jegyezni a határpont állandósításának módját, a határpont mellett levő belterületi és külterületi földrészletek tulajdonosának nevét, a földrészlet helyrajzi számát és művelési ágát. A földrészletek új helyrajzi számát a felmérés zárómunkálatai során be kell vezetni a jegyzőkönyvnek a földmérési felügyelőségi példányába. A leírásban pontról pontra haladva a határvonalnak két egymásután következő pont közé eső szakaszát jellemezni is kell. A nem állandósított határpontok bemér' sét (6. § (7) bekezdés) a leírásban utólag (a bemérés megtörténte után) fel kell tüntetni. (2) Ha a bélterület elhatároló vonalának egy része a város igazgatási határvonalának egy részével egybeesik és a szomszédos község határvonalát korábbi felmérés során kijelölték, azt leírták és annak módosítása nem szükséges, a határvonal közös szakaszának leírását a korábbi leírásból változatlanul át kell venni. Azonban a közös határszakaszon levő határpontokat a számozás menetében haladva a sorra következő számokkal meg kell számozni. (3) Ha a belterületmérés az 5. § (5) bekezdésben leírt módon történik, akkor a határleírás iJ részletekben történik, amit a munka teljes befejezése után megfelelő sorrendben egyesíteni kell.