Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 12. szám

12. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 143 (3) Ha az egyeztetés eredménye szerint a vá- I rosnak a) a térkép szerinti belterülete, valamint annak határvonala megegyezik a nyilvántartás szerinti belterülettel és annak határával, továbbá ennek a határnak módosítása sem szükséges, a jegyző­könyvben foglaltak képezik a város belterület­mérésének kiindulási alapját; b) a térkép szerinti belterülete nem egyezik meg a nyilvántartás szerinti belterülettel (pl. a város valamely térkép szerinti belterülete nem szere­pel a 20/1960. É M számú körrendelet szerinti nyilvántartásban), az építésügyi hatóság köteles a jegyzőkönyv egy példányát — a felvételét kö­vető nyolc napon belül — az Építésügyi Minisz­tériumhoz felterjeszteni. Az É M ellenkező intéz­kedéséig a térkép szerinti belterület képezi a vá­ros belterületmérésének kiindulási alapját, a kér­déses belterület elhatárolása azonban csak az in­tézkedés eredményének megfelelően hajtható végre; c) a térkép szerinti belterületi határa nem egye­zik meg annak a nyilvántartás szerinti határával és a nyilvántartás szerinti belterületi határ mó­dosítása nem szükséges (pl. a város egyszerűsített általános rendezési terve által módosított belte­. rületi határt a járási tanács végrehajtó bizottsága . megállapította ugyan, de a tervet és a határoza­tot a módosított belterületi határ térképi rögzí­tése céljából a földmérési felügyelőség nem kapta meg), az építésügyi hatóság köteles a rendezési tervet, valamint a belterületi határt módosító ha­tározatot a jegyzőkönyv felvételétől számított 8 napon belül a földmérési felügyelőségnek térképi rögzítés végett megküldeni; d) a nyilvántartás szerinti belterületi határa va­lamely okból, vagy a (2) bekezdés b) pontja értel­mében módosításra szorul, az építésügyi hatóság oly időben köteles a belterületi határ módosítá­sára az illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottságához előterjesztést tenni, hogy a határo­zat a jegyzőkönyv felvételét követő 45 napon be­lül a földmérési felügyelőségnek megküldhető le­gyen. A város belterületmérésének kiindulási alapját a térkép szerinti belterületi határvonal képezi, a kérdéses belterület elhatárolása azonban csak a módosítani javasolt belterületi határvo­nalra vonatkozó új határozatnak megfelelően hajtható végre. (4) Ha a belterület határvonalának egyrésze ál­lamhatárral esik egybe, akkor a földmérési fel­ügyelőség az ÁFTH Központi Adat- és Térkép­tárából köteles az államhatár idevonatkozó törés­pontjainak adatait beszerezni. (5) Ha a város belterületmérése másfél év alatt — nem számítva ebbe az időtartamba a három­szögelési és sokszögelési munkákat — nem fejez­hető be, a belterületet olyan önálló részekre kell felosztani, amelyek belterületm.érése másfél év alatt teljesen elvégezhető. A belterületnek ilyen felosztását — az illetékes építésügyi hatóság vé­leményének figyelembe vételével — az ÁFTH ál­lapítja meg. 6. g. A belterületi határvonal bejárása (1) A város belterületének az 5. §-ban foglaltak alapján megállapított határvonala szerinti elha­tárolását a földmérési felügyelőség a mérés kez­dési időpontjától számított 60 napon belül köteles elvégezni. Az elhatárolás során a határvonalat be kell járni. A bejárásra a földmérési felügyelőség­nek meg kell hívnia a) a területileg illetékes városi — a fővárosi és a megyei jogú városok esetében a kerületi — ta­nács végrehajtó bizottságát, b) a területileg illetékes elsőfokú, valamint — a fővárosi és a megyei jogú városok esetében — a másodfokú építésügyi hatóságot, c) ha az érvényes belterületi határvonal egy­része a város igazgatási határvonalával egybe esik, a szomszédos községi tanács végrehajtó bi­zottságát és a szomszédos község illetékes építés­ügyi hatóságát, d) ha az érvényes belterületi határvonal egy­része a járás, illetőleg a megye — (megyei jogú város) — határvonalával egybe esik, valamennyi érdekelt járási, illetőleg megyei — megyei jogú városi — tanács végrehajtó bizottságát és azok építésügyi hatóságát, valamint e) a földmérő szervet. (2) A belterület határvonalának bejárása során meg kell állapítani és a földmérő szervnek cövek­kel ideiglenesen meg kell jelölnie a belterület ha­tárvonalának azokat a töréspontjait, amelyeket a bejárás után véglegesen meg kell jelölni (állandó­sítani kell). Ha a belterületmérés az 5. § (5) be­kezdése szerint önálló részenként halad, akkor a belterület határvonalának bejárását is önálló ré­szenként kell elvégezni. (3) Meg kell jelölni — ideiglenesen, majd vég­legesen — a belterület határvonalának és azoknak a közutaknak metszéspontjait, amelyek mentén a

Next

/
Oldalképek
Tartalom