Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 58. szám

58. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 681 tartására sor került, egyébként azonban az előadók mun­káját nem szervezte és az előadások tartásán túlmenően a munkaviszonnyal együttjáró széleskörű utasítási, ren­delkezési jogkör az intézményt nem illette meg. A 49/1960 (XI. 10.) Korm. számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az önálló szellemi szabad­foglalkozásból származó jövedelem után általános jöve­delemadót kell fizetni. E rendelet végrehajtása tárgyú­ban kiadott 3/1961. (II. 19.) P. M. számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése önálló szellemi foglalkozásnak mi­nősíti — a végrehajtás tárgyában kiadott rendelet 14 §-a alapján — a munkaviszonyon kívül végzett előadói (oktatói) tevékenységet is. Az utóbb hivatkozott rendelei 14. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig a munkaviszo­nyon kívülinek kell tekinteni — az ellenkező bizonyítá­sáig — azt a tevékenységet, amely az érdekelt személy munkakönyvében, mint főfoglalkozás, vagy második ál­lás, illetőleg mellékfoglalkozás bejegyezve nincs, vagy az abban bejegyzett munkakörtől eltér, vagy bár nem tér el, de ezt a tevékenységet az érdekelt személy nem a mun­kakönyvében bejegyzett munkáltatóval fennálló munka­viszonyából folyó kötelezettség alapján végzi. A kifejtettek szerint a konkrét ügyben az előadók és a perbenálló intézmény viszonyában a munkaviszony döntő ismérvei nem találhatók meg. Ezek szerint a társadalom­biztosítási szerv által kibocsátott fizetési meghagyásnak jogszabályi alapja nem volt. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. IV. 20.444/1962./ 3. számú határozata alapján.) Gyermektartásdíj levonásának sorrendje több kö­telezés esetén, ha a folyó és a hátralékos tartásdíjak összege a kötelezett keresetének 50%-át meghaladja. A Vht. 141. §-ának rendelkezései szerint a 139. § ugyanazon pontja alá eső több követelés esetén a levo­nás sorrendjét a levonás alapjául szolgáló okiratoknak a munkáltatóhoz való érkezésének sorrendje határozza meg. A gyakorlatban vita merült fel a gyermektartásdíj le­vonásával kapcsolatban olyan esetekben, ha a kötelezet­tet több különböző ítélet alapján terheli tartásdíj fize­tési kötelezettség és a hátrálékos összegek figyelembe­vételével a levonás mértéke a kereset 50%-át megha­ladja. Konkrét esetben a bíróság alperest két gyermeke után — akik közül az egyik házasságból, a másik házasságon kívül született — két különböző perben kötelezte tartás­díj fizetésére. A tartásdíj összegének megállapításánál alperes másodállásból származó jövedelmét is figye­lembe vette. A bíróság a tartásdíjat mindkét ügyben al­peres főfoglalkozásból eredő jövedelméből tiltotta le. A há'ralék törlesztésére havi 100. illetve 150 forintos rész­letet engedélyezett. A munkáltató beadvánnyal fordult a bírósághoz a tartásdíj levonása sorrendjének meghatá­rozása iránt, mivel alperes házasságból született gyer­meke javára korábban megállapított tartásdíj összege es a másik gyermek tartásdíjának felemelése iránt folya­matban levő perben hozott I. fokú ítéletben megállapított tartásdíj összege — a hátralék törlesztésére szolgáló részleteket is figyelembe véve — meghaladja alperes fő­foglalkozásból származó jövedelmének 50%-át. A II. fokú bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a Vht. 141. §-ának rendelkezése alapján a 139. § ugyanazon pontja alá eső több követelés esetén a levo­nás sorrendjét a levonás alapjául szolgáló okiratoknak a munkáltatóhoz való érkezésének sorrendje határozza meg. A házasságon kívül született gyermek követelése korábban keletkezett és korábban tiltották le a munkál­tatónál, ezért elsősorban ennek teljes követelése nyer ki­elégítést a hátralék törlesztésére is kiterjedően. Csak ezt követően elégíthető ki az alperes feleségétől származó gyermekének tartásdíja. Az ítélet indokolásának eme része ellen emelt legfőbb ügyészi törvényességi óvásnak helytadó határozatában a Legfelsőbb Bíróság megállapította az ítélet indokolásá­nak törvénysértő voltát. A Vht. 141. §-ának rendelkezé­sével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy már e § is tartalmazza és a Vht. 187 §-ának i2) bekezdéséből is következik, hogy az érkezés sorrendje csak akkor irányadó, ha a bíróság határozata a követelé­sek kielégítésének egymásközötti sorrendjét, illetve ará­nyát másképpen nem állapítja meg. Elvi éllel mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a e­vonás sorrendjének meghaiározásáná] a bíróságnak a gyermektartásdíj rendeltetését és célját kell figyelembe vennie. A gyermektartásdíj fizetésének elsődleges célja, hogy folyamatosan biztosítsa a gyermek létfenntartását, szükségleteinek kielégítését. A folyó tartásdíj levonásá­val a gyermek tartása biztosítható, a hátralék levonása nem történhet a másik gyermek folyó tartásdíjának ro­vására, mert az ilyen gyakorlat veszélyeztetheti a másik gyermek tartását A bíróságnak a Vht. hivatkozott rendelkezése alapján módjában áll és a gyermektartásdíj megállapításánál kö­telessége is a követelések arányos kielégítését biztosítani. A bíróságnak elsősorban a folyó tar.ásdíjak levonását kell elrendelnie és a hátralék csak a kötelezett jövedel­méből fennmaradó rész erejéig vonható le. (Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 20.581/1962. számú határozatából.) Megjegyzendő, hogy az 1957. évi 56. számú tvr. nem tesz különbséget fő_ és mellékfoglalkozás, illetve másod­állás között, ezért a bíróság akkor jár el helyesen ha a fentiekhez hasonló eselben a közvetlen felhívás (letiltác) kiadásakor megfelelően figyelemmel van a másodállásra (mellékfoglalkozásra is). A Legfelsőbb Bíróság azért szorítkozott csupán a tör­vénysértés megállapítására, mert alperes a hátrálékos tartozását időközben kiegyenlítette. A Magyar Nemzeti Beink és a Magyar Beruházási Bank 18/1962. MNB számú együttes körlevele Az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek egyszámlájáról, a költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek gazdálkodási számlá­járól finanszírozott állami beruházásokkal és fel­újításokkal, valamint a beruházásnak és felújí­tásnak nem minősülő tervezési, építőipari és tech­nológiai szerelési munkákkal kapcsolatos pénz­forgalom lebonyolítása A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1931. (XII. 9.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) és az ennek végrehajtásáról szóló 1/1961. (XII. 9.) OT— PM—ÉM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) hatálya kiterjed az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek (a továbbiakban együtt: vállalat^ egyszámlájáról, az állami költségvetési szervek és társadalmi szerveze­tek (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) gazdál­kodási számlájáról finanszírozott beruházások és felújí­tások, valamint a beruházásnak és felújításnak nem mi­nősülő tervezési, építőipari és technológiai szerelési mun­kák elszámolására is. Az ezzel kapcsolatos pénzforgalom — az R. és a Vhr. rendelkezésein túlmenő — részletes lebonyolítási szabályait a pénzforgalom egységes, bank­szerű és zavartalan lebonyolítása érdekében a követke­zőkben foglaljuk össze. A körlevél rendelkezései a költségvetési szervek be­ruházásai közül a Vhr. 234. §-ának (1) bekezdésében fel­soroltakra vonatkoznak. Nem vonatkoznak a körlevél rendelkezései a saját vállalkozásban végzett beruházásokkal és felújításokkal kapcsolatos pénzforgalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom