Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 44. szám

514 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám. d) az olyan nem dolgozó tagok esetében, akiknek előző évi földjáradék, bevitt vagyontárgy, vagy közös értéke­sítésre átadott áru miatt van járandóságuk, a 417. Tagok követelése behozott állóeszközökért, a 4732. Tagok pénz­beni egyéb követelése számla, illetve a 4722. Tagok pénz­beni földjáradék követelése számla terhére, végül e) az olyan tagok esetében, akiknek június 30-ig nem volt és a második félévben előreláthatólag nem is lesz járandóságuk, a 351. számla alszámlájaként megnyitott 3512. Tagoktól le nem vonható SZTK-díjak elnevezésű számlára (és ennek analitikus számláira). 2. A július 1. utáni SZTK-díjterheléseket ugyancsak az 1. pontban foglaltak szerint kell könyvelni. 3. A bankfiók a 3512. számlán szereplő és a nem dol­gozó tagoknak a II. félévi — ez évben előreláthatóan le nem vonható — SZTK-díjainak összegét az előlegezés alapját képező éves készpénz részesedés összegéből le­számítja, mint kiadást növelő (részesedést csökkentő) té­telt és az így kapott összeg alapján folyósítja — az előlegezésre vonatkozó rendelkezések megtartásával — az előleget. A teljes SZTK-díjak (valamennyi tag utáni) kifizetésé­hez szükség esetén szerződéses fedezet mellett a ter­melőszövetkezet rövidlejáratú üzemviteli hitelt kaphat. Az előleg igénylésekor tehát a termelőszövetkezetnek be kell jelentenie a bankfióknak levélben a 382., a 3512. számlák egyenlegét és a nem dolgozó tagoknak a II. félévi, ez évben előreláthatóan le nem vonható SZTK­díjainak összegét, továbbá az év elejétől az előlegezési időszak végéig teljesített munkaegység számát. 4. Annak érdekében, hogy a tagok jövedelmét minél kisebb mértékben terheljék a termelőszövetkezet által kiűzetett, de a tagoktól le nem vont SZTK-díjak, a ter­melőszövetkezet vezetősége fordítson gondot arra, hogy az év második felében a nyári és őszi munkák végzése során, a termelőszövetkezet valamennyi tagja a közös munkában részt vegyen. 5. A termelőszövetkezeti tagokkal történő elszámolás során ügyelni kell arra, hogy a termelőszövetkezeti ta­goknak bármilyen címen járó követeléséből az őket ter­he !ó SZTK-díjakat levonják. G. Az SZTK-díjaknak a zárszámadásban való szerepel­tetése iránt a zárszámadási utasítás, az 1963. és a további évek tekintetében a tervezési utasítás és a METÁSZ­módosítás fog rendelkezni. Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági termelőszövetkezetek zöldség- és gyümölcsfuvarozása A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 259.5161962. VI. számú rendelkezésével hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek folyó évi november hó 30-ig saját — 250-es sorszámú — menetlevél felhasz­nálásával fuvarozhassák a SZÖVÖSZ felvásárló szervei által a termelőszövetkezet telepén átvett zöldséget és gyümölcsöt. Ha tehát a termelőszövetkezet önként vállalkozott a fuvarozásra, a felvásárló szervvel megállapodást létesít­het, feltéve, hogy a fuvarozás rendeltetési helye (MÉK­kirendeltség, vagy vasútállomás) a termelőszövetkezet telephelye szerinti község központjától — közúton mérve — 24 km-en belül van. A fuvarozási költségek térítése szempontjából a zöld­ség-gyümölcsféléket két csoportba kell sorolni. Az I. csoportba tartoznak: burgonya, újburgonya, fejes­káposzta, vöröskáposzta, karfiol, karalébé, tök, sárgarépa, gyökér, paradicsom, uborka, cékla, zeller, torma, vörös­hagyma, főzőhagyma, tarlórépa, kajszibarack őszibarack, alma, körte, ringló, görögdinnye, sárgadinnye, szilva, birsalma, birskörte, gesztenye, mandula, dió. A II. csoportba tartoznak az első csoportba fel nem sorolt zöldség-gyümölcsféleségek. A SZÖVOSZ felvásárló szervei a termelőszövetkezetek részére a gyümölcs- és zöldségfuvarozásért — a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztérium rendelkezése alapján — a következő fuvardíjat fizethetik: Távolság: I. csoportba taríozó áruk díjtétele Ft/q II. csoportba tartozó áruk díjtétele Ft/q 1—5 km 1,30 1,80 6—10 km 1,60 2,30 11—15 km 2, 2,80 16—20 km 2,60 3,60 21—25 km 2,90 4,10 26—30 km 3,30 4,60 31—35 km 3,90 5,59 36—40 km 4,30 6.— 41—45 km 4.60 6,50 46—50 km 5,20 7,30 A fuvartérítés alapját képező távolság meghatározásá­nál az oda-visszaút km-ét együttesen kell'figyelembe venni. A térítésköteles fuvarozási távolságot a megálla­i podásban rögzíteni kell. A fuvartérítés alapját képező súly meghatározásához : az áru átvéteii-elismervényen feltüntetett bruttó súlyt I kell alapul venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom