Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

468 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám. ni, amennyiben utóbb megállapítják, hogy a mentesítés alkalmazásának törvényi akadálya volt. A fiatalkorúakkal és gyermekkorúakkal szemben alkalmazható védő- vagy óvóintézkedésekre vonatkozó egyes eljárási rendelkezések 31. §. (1) Ha valamely védő- vagy óvóintézkedés a fiatalkorú erkölcsi fejlődése, nevelése, gondozása vagy környezetének megváltoztatása végett büntető eljárás körén kívül mutatkozik szükségesnek, ennek megtétele a járási tanács, városokban a városi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának, Budapesten a városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága oktatási osztályának (a továbbiakban: gyámhatóság) hatáskörébe tartozik. (2) A gyámhatóság hatáskörébe tartozik az intézkedés akkor is, ha arra tizennégy éven aluli korú gyermekkel szemben van szükség olyan cselekmény elkövetése miatt, amely egyébként megvalósítja valamely bűntett törvényi tényállását, vagy ha a környezetében erkölcsi züllésnek van kitéve, illetve, ha a züllés útjára lépett. (3) A gyámhatóság hatáskörébe tartozik a fiatalkorú felügyelete próbárabocsátásának, a reá kiszabott javító-nevelő munkának, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés esetében a próbaidőnek, a feltételes szabadságrabocsátásnak, végül a javítóintézeti nevelésből való ideiglenes elbocsátásnak tartama alatt. Amennyiben a fiatalkorú — a felügyelet tartamának letelte előtt — tizennyolcadik életévét betölti, elhelyezésének, valamint munkába állításának elősegítésével és az ehhez szükséges bármely támogatás megadásával a gyámhatóság gondoskodik arról, hogy olyan körülmények közé kerüljön, amelyek a megfelelő magatartásának biztosítására alkalmasak. (4) Az (1)—(3) bekezdésben említett intézkedések céljából az ügyész, illetve a bíróság a nyomozás megtagadása, az eljárás megszüntetése vagy felmentés esetében a gyámhatósághoz fordul. (5) A gyámhatóság az előbbi rendelkezések értelmében reáháruló tennivalókat az állandó bizottság tagjainak és aktíváinak, valamint az erre alkalmas társadalmi szervek tagjainak bevonásával látja el. Katonákra vonatkozó rendelkezések 32. §. A Btk-nak a katonákra vonatkozó rendelkezései a fegyveres erők (néphadsereg, határőrség, karhatalom és légoltalom) tényleges állományú tagjain kívül a rendőrség és a büntetésvégrehaj tás: őrség tagjaira is kiterjednek. 33. §. A Btk 60. §-ának megfelelő esetben katonával szemben figyelmeztetés helyett fegyelmi fenyítést lehet alkalmazni. II. Cím A Btk Különös Részével kapcsolatos rendelkezések Feljelentés 34. §. (1) Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt a büntető feljelentés megtételére (Btk 159. §) a következő szervek jogosultak: Ha a megsértett aj az Országgyűlés, ennek bizottsága, vagy tagja — az Országgyűlés; b) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy tagja — az Elnöki Tanács; a Minisztertanács vagy valamely miniszter — a Minisztertanács; c) a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa; d) a fegyveres erők vagy ezek tagja — az a miniszter, akinek a megsértett alárendeltségébe tartozik; e) a bíróság, az ügyészség, vagy e hatóságok hivatalos személynek minősülő tagja — az igazság- , ügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész; f) az a)—d) pont alá nem eső állami, megyei, járási, városi (városi kerületi) vagy községi hatóság, vagy e hatóságok hivatalos személynek minősülő tagja — a felettes, illetve felügyeleti hatósága, ilyennek hiányában pedig maga a megsértett. (2) Amennyiben a megsértett a feljelentés megtételét kívánja, az csak akkor tagadható meg, ha megadása közérdekbe ütközik. (3) Ha a megsértett a bűntett elkövetésekor már nem tölti be azt a tisztséget, amellyel összefüggésben a bűntettet elkövették, az elkövető az (1) bekezdés a)—f) pontjaiban felsorolt szervek feljelentése alapján csak rágalmazás vagy becsű-* letsértés bűntette miatt büntethető. 35. §. (1) A Btk 251. §-ában foglalt rendelke* zés értelmében a bűntett feljelentésére az alátn biak jogosultak: aj a gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése (Btk 224. §), pazarló gazdálkodás (Btk 225. §), a népgazdaság szerveinek megtér vesztése (Btk 226. §), a gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozása (Btk 227 §), találmánynyal visszaélés (Btk 228. §), rossz minőségű ipari termék forgalombahozatala (Btk 230. és 231. §) esetében — az Országos Tervhivatal elnöke vagy az a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), aki az állami szerv (szövetkezet) felett, ahol a bűntettet elkövették, felügyeletet gyakorol, illetve, aki az állami szerv (szövetkezet) tárgya szerint illetékes; b) az a) pontban megjelölteken kívül ha a népgazdaság szerveinek megtévesztése (Btk 226. §) vagy a gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozása (Btk 227. §) pénzügyi ér-