Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 235 Ezért abban az esetben, ha a külföldi állampolgár házasuló valamely külföldi állam hatósága által kiadott okmányt csatolt a 118. §-ban foglaltak igazolása céljából, úgy a házasságkötést megelőző eljárásról készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a házasság megkötése előtt a RM anyakönyvi alosztályához kell felterjeszteni. Az okmányokat minden esetben ajánlott küldeményként kell postára adni. Több esetben megtörténik, hogy a külföldi állampolgár házasuló nem külföldi hatóság által kiadott engedélyt (bizonyítványt, igazolást stb.) csatol, hanem az ennek bemutatása alól a Magyar Igazságügyminisztériumtól kapott felmentést, az Au. 119. §-a értelmében. Néhány alkalommal előfordult, hogy az anyakönyvvezetők az ilymódon felszerelt házassági alapiratokat is felterjesztették az alosztályhoz. Az Igazságügyminisztérium által kiadott felmentés csatolása esetén az alapiratokat nem kell az anyakönyvi alosztályhoz felterjeszteni. IV. Anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos kérdések 9. Betűjelzés feltüntetése anyakönyvi kivonatokban 1953. január hó 1. óta az anyakönyvbe betűjelzést feltüntetni nem szabad a 9/1952., illetőleg a 10/1955. BM számú utasítás 39. § (7) bek. értelmében. Hasonló rendelkezést az Au. 169. 5-a nem tartalmaz, így több anyakönyvvezető és felügyelő részéről kérdésként vetődött fel, hogy az anyakönyvi kivonatban betűjelzést fel szabad-e tüntetni, vagy sem. Sok esetben előfordul az is, hogy az apa születési és házassági bejegyzésénél fel van tüntetve az azonos családi nevűeket megkülönböztető betűjelzés, azt bejegyezték a részére kiadott anyakönyvi kivonatokba is. Gyermek születése esetén a szülők ragaszkodnak ahhoz, hogy — a kivonatok alapján — a betűjelzést annak anyakönyvi bejegyzésénél is tüntessék fel. Az egységes gyakorlat kialakítása és a különböző viták, problémák elkerülése érdekében akként intézkedem, hogy a következőkben a betűjelzéseket az anyakönyvi kivonatokban feltüntetni nem szabad, még abban az esetben sem, ha az 1953. január 1. előtt vezetett anyakönyvekbe azt bejegyezték. m Anyakönyvi kivonatok illetékének lerovása Ellenőrzéseink alkalmával tapasztaltuk, hogy az anyakönyvi kerületek a kivonatokon az illetéket országos viszonylatban nem egységesen rovatják le. Ez a körülmény visszaélések lehetőségét rejti magában. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a Pénzügyminisztériummal történt megállapodás értelmében a következőkben az illetékbélyeget minden esetben a kivonatra kell felragasztani. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a kivonat beszerzését postai úton kérik, s az illetéket a kérőlevélen (levelezőlapon) róják le az utasítás 171. §-a szerint 11. Anyakönyvi kivonatok külföldre továbbítása Minden olyan okmány kérelemről, melyet Magyarországon élő rokonok vagy egyéb megbízottak terjesztenek elő, jegyzőkönyvet kell készíteni, s ebben az eddig szokásos adatokon kívül fel kell tüntetni, hogy az okmányt milyen célra kérik, s az érdekelt személy hogyan és mikor került külföldre, milyen kapcsolat áll fenn a külföldi kérelmező és az itthoni megbízott között (rokonság, baráti kapcsolat stb.). A jegyzőkönyvhöz lehetőleg csatolni kell az okmánykérő levelet, a sértetlen borítékot és ezen kívül a fél által küldött valutát, nemzetközi coupont vagy bélyeget. Minden esetben csatolni kell ezeket a felterjesztéshez akkor, ha a külföldi kérelmező az okmányt közvetlenül a tanácsi szervtől, anyakönyvvezetőtől kéri. (Coupont, valutát beváltani nem kell, eredetben kell csatolni.1) Magyarországon lakó megbízott kérelem-előterjesztése esetén a kivonat illetékét lerovatni nem kell. Ezt a külképviseleti hatóságok valutában vételezik be. A Külügyminisztérium által kért anyakönyvi okmányokat minden esetben a II. fokú anyakönyvi felügyelőnek kell felterjeszteni, aki a külföldi felhasználásra alkalmas okmányt elkészíti. Az anyakönyvvezetőkkel a szolgálati utat fokozottabban be kell tartatni, mivel számtalan esetben előfordult, hogy anyakönyvi másolatot terjesztettek fel közvetlenül a Külügyminisztériumba, s azt a felügyelő részére visszia kellett küldeni a megfelelő okmány elkészítése végett. A Szovjetunió területéről történő okmánybeszerzéseknél a kérelemben minden esetben fel kell tüntetni az okmány tulajdonosának állampolgárságát és nemzetiségét. Amennyiben a kérdéses személy a születés, illetőleg házasságkötés időpontjában más állampolgársággal bírt, úgy ezt is közölni kell. Házassági anyakönyvi kivonat beszerzése esetén mindkét házasuló adatait meg kell adni a fentiek szerint. Megállapítottuk, hogy a külföldre küldendő anyakönyvi kivonatok kiállítása országos viszonylatban nem egységesen történik, a fejrovat, bélyegzőhasználat és az aláírói minőség szempont-* jából. Az egységes gyakorlat biztosítása érdekében a „Belügyminisztérium" fejrovat alatt csak a megye megnevezését és az anyakönyvi felügyelői minőséget kell feltüntetni. (Pl. Nógrád megyei Anyakönyvi Felügyelő, illetőleg Miskolc Városi Anyakönyvi Felügyelő.)