Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

236 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. Az aláírás mellett a nevet géppel kiírni nem kell, s az „Anyakönyvi felügyelő" (esetleg „h.") minőséget kell feltüntetni és az anyakönyvi felügyelői körbélyegzőt kell használni. Ugyanígy kell elkészíteni az újonnan legyártott „Belügyminisztérium" fejrovat nélküli születési anyakönvvi okmányokat is. 12. Anyakönyvi kivonatok tőszelvényeinek selejtezése Több anyakönyvi kerület részére okoz problémát az évek folyamán felgyülemlett anyakönyvi kivonat tőszelvények tárolása. Emiatt sok anvakönyvi kerület kért engedélyt a tőszelvények selejtezésére, illetőleg kérte azok selejtezési határidejének megállapítását. A Kormány Titkársága Igazgatási Osztályával egyetértésben közlöm, hogy a tőszelvények selejtezésének határideje 5 év. Ez a határidő úgy az illetékmentes, mint az illetékköteles tömbökre vonatkozik, V. Névviselés 13. örökbefogadással kapcsolatos névviselési kérdések Az 1952. évi IV. tv. 53. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az örökbefogadott az örökbefogadás után is eredeti családi nevét viselhesse. Az 58. § viszont arra ad módot, hogy az örökbefogadás megszűnése után is tovább viselhesse örökbefogadás által kapott nevét a volt örökbefogadott. Kérdésként vetődött fel több alkalommal, hogy ilyen esetekben az anyakönyvben az újból való anyakönyvezésnél nem kell-e utalni arra, hogy a gyermek családi neve miért nem egyezik az egyik szülő családi nevével sem. Az anyakönyvben az eltérés okára utalni nem szükséges, áemmilyen adatot ezzel kapcsolatban bejegyezni nem kell. Az újból való anyakönyvezést elrendelő határozat indokolási részében azonban erre a körülményre ki kell térni a gyámhatóság határozatára való hivatkozással. 14. özvegy nö bejelentése a névviselésről Az 1952. évi IV. tv. 26. § (2) bek., s ennek alapján az anyakönyvi utasítás 147. §-a az özvegy nő részére biztosítja azt a jogot, hogy férje halálától, illetőleg az ezt tanúsító bírói határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon béliül bejelentheti, hogy kizárólag leánykori nevét kívánja viselni. A 77. § (1) bek. e) pontjából, illetőleg a (2) bekezdésből kitűnik, hogy ilyen esetben az I. fokú felügyelőnek els kell rendelnie az özvegy születési anyakönyvi bejegyzésénél a névviselésben beállott változás feljegyzését. Az esetek többségénél azonban a házasságkötés 1953. január l. előtt történt, s így a születési anyakönyvben nincs feljegyezve a nő férje után viselt neve. Az ilyen eseteknél úgy kell eljárni, hogy a határozatban el kell rendelni a házasságkötés folytán a névviselésben beállott változás, majd ezután a bejelentés következtében beállott változás feljegyzését. PL: Házasságkötés folytán neve Kis Pálné (Egri ház. akv. 20/1943. fsz.). Férje halála folytán neve ismét Nagy Éva (felügyelői szám). Amennyiben a születés külföldön történt, s az a hazai anyakönyvben bejegyezve nincs, úgy a bejelentésről készült jegyzőkönyvet a lakóhely szerint illetékes I. fokú felügyelőhöz kell felterjeszteni. Az I. fokú felügyelő ebben az esetben is határozatban rögzíti a nő leánykori nevének viselési jogát, s azt a körülményt is, hogy a születési anyakönyvben a névviselésben beállott változást nem jegyezteti fel a fennálló körülmények miatt. Természetesen ilyen esetben is teljesíteni kell az Au. 209. § (3) bek.-ben előírtakat, s az özvegyet figyelmeztetni kell, hogy személyi igazolványát cseréltesse ki. VI. Állampolgársági ügyek 15. Magyar állampolgár gyermek örökbefogadása külföldi állampolgárok által Az anyakönyvi utasítás 43. § (9) bek. értelmén ben a szülők külföldi állampolgárságát a születési anyakönyvbe fel kell jegyezni. Előfordul, hogy külföldi állampolgárok fogadnak örökbe gyermeket, s őket az anyakönyvbe vérszerinti szülőkként kell bejegyeztetni. Ha az anyakönyvi utasításnak csak a jelenlegi példáit vennénk alapul, sok esetben a bejegyzés azt a látszatot kel-* tené, hogy a gyermek is külföldi állampolgár, holott az 1957. évi V. tv. értelmében az örökbefogadás által a magyar állampolgárságot elveszíteni nem lehet. Ugyanez a helyzet áll fenn abban az esetben is, ha külföldi állampolgár férfi fogadja örökbe házastársának 1957. október 1. előtt született gyermekét, s az anyakönyve az örökbefogadót vérszerinti apaként kell bejegyeztetni, vagy az anyával külföldi állampolgár férfi házasságot köt, s ezen utólagos házasságkötés következtében a férjet a gyermek apjának kell tekinteni.