Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

234 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. asszonynak rendezetlen családi jogállású gyerme­kéről nem tud, úgy a szövegben ezt a tényt kell feltüntetni, s az előrenyomtatott részből azt, hogy kizáró kijelentést tett, és azt, hogy nem tett, ki kell húzni. Ha ilyen gyermek van, úgy annak adatait a megfelelő helyre be kell írni, s a szövegből csak a nem kívánt részt kell törölni olymódon, hogy világosan látható legyen, történt-e kizáró kije­lentés vagy sem. 5. Egyedülálló személy által történő örökbefo­gadás esetén követendő eljárás Az Ügyészségi Közlöny 1961. évi 4. számában a Legfőbb Ügyészség állásfoglalást tett közzé „Egyedülálló személy által történő örökbefogadás esetén a örökbefogadó vérszerinti szülőként be­jegyezhető az anyakönyvbe" címmel. A vonatkozó ügyekkel kapcsolatban egyes fel­ügyelők különböző kérdésekkel fordultak az anyakönyvi alosztályhoz. Az egységes gyakorlat kialakításának biztosítása érdekében az említett közlemény által érintett ügyekben keletkezett iratokat az anyakönyvezés elrendelése előtt az anyakönyvi felügyelők kötelesek minden esetben a Belügyminisztérium anyakönyvi alosztályához felterjeszteni állásfoglalás végett. III. Házasságkötéssel kapcsolatos kérdések 6. Végrehajtó bizottság választott funkcioná­riusainak közreműködése házasságkötésnél A házasságkötés ünnepélyességének emelése, jelentőségének hangsúlyozása érdekében kívána­tos, hogy a házasságkötésnél több esetben a ta­nács végrehajtó bizottság választott funkcionáriusa működjék közre. Ilyen irányú kívánságok a há­zasságot kötni szándékozók részéről is sok eset­ben hangzottak el, kérték, hogy a községi, vá­rosi (fővárosi) kerületi, járási jogú városi tanács vb. elnöke, elnökhelyettese vagy titkára működ­jék közre házasságuk megkötésénél. A tanács vb. funkcionáriusok anyakönyvvezetői, anyakönyv­vezetőhelyettesi megbízásának a 10/1955. (T K 42.) BM, illetőleg az ezt módosító 5/1960. (T K 85.) BM sz. utasítás értelmében akadálya nincs, ha az említett vb. vezetők az Au. 3. § (6) bekez­désében előírt anyakönyvi szakvizsgával rendel­keznek. Tekintettel arra, hogy a felsorolt vb. vezetők többsége anyakönyvi szakvizsgával nem rendel­kezik, a Kormány Tanácsszervek Osztályával, valamint a Kormány Titkárság Igazgatási Osztá­lyával egyetértésben engedélyezem, hogy az anyakönyvvezetői szakvizsgával és megbízással nem rendelkező tanács vb. elnökök, elnökhelyet­tesek és titkárok egyszerűsített anyakönyvi vizs­gát tegyenek. Erről az érintett tanács végrehajtó bizottságok igazgatási osztályvezetői, illetőleg a községi anyakönyvvezetők az érdekelt vb. veze­tőket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek. Az egyszerűsített vizsga anyaga a 10/1955. (TK 42.) BM sz. utasítás 20., 91—1«5., 206., 2x2 —216. §-a. A szakvizsgát a felettes tanács igaz­gatási osztályának vezetője és anyakönyvi fel­ügyelője, valamint még egy, az anyakönyvi szak­területet ismerő dolgozója előtt (bizottság) lehet letenni. Azt a vb. vezetőt, aki az előírt anyagból vizs­gázott, anyakönyvi szakvizsga bizonyítvánnyal kell ellátni, a rendszeresített „Igazolvány" nyom­tatvány kiállításával. Az „Igazolvány" vastag be-» tűkkel szedett „anyakönywezetői szakvizsgát" szövege alatt azonban az „(egyszerűsített)" szót kell beírni. Az ilyen bizonyítvánnyal rendelkező vb. veze­tőt korlátozott hatáskörű, — csak házasságkötés­nél való közreműködésre jogosított — de állandó anyakönyvvezető-helyettesként lehet megbízni. (L. még: 104/1962. (M K 1.) M M—B M sz. együtt tes utasítás 14. pontját; megjelent a Tanácsok Közlönye ez évi 1. számában.) 7. Vámőrség tagjainak házassáakötésp. Az anyakönyvi utasítás 97. § (3) bekezdése fog­lalkozik a fegyveres testületek házasságkötésével, azonban ezek között nem tér ki a vámőrség tag­jaira. Ennek oka az, hogy a vámőrség az utasítás hatálybalépése után vált külön a Pénzügyőrség­től. Kérdésként merült fel, hogy tagjai részére kell-e a házasságkötéshez parancsnoki engedély, vagy sem. A Vámőrség Országos Parancsnoksá­gától nyert értesülés szerint a vámőri szolgálatot teljesítő személyek házasságkötése is engedély­hez van kötve, s ez az engedély is hat hónapig érvényes. A vámőrök által bemutatott házasságkötési en­gedélyt — ugyanúgy, mint más fegyveres testü­letek tagjainál — be kell vonni, s azt a házas­ságkötést megelőző eljárásról készült jegyző­könyvhöz kell csatolni. 8. Külföldi állampolgár házasságkötése Magyar­országon A 10/1955. (TK 42.) BM sz. utasítás 57. § (1) bek. b) pontja leszögezi, hogy az utólagos bejegy­zésre vonatkozó iratot, ha az nem bíróság, hanem más külföldi hatóság határozata, a Belügymi­nisztériumba kell felterjeszteni. A külföldi hatóságok által kiadott házasságkö­tési engedélyeket, olyértelmű igazolásokat, bizo­nyítványokat stb., melyek szerint a külföldi ál­lampolgár Magyarországon házasságot köthet, szintén határozatoknak kell tekinteni. Ha az utó­lagos bejegyzést csak annak megállapítása után lehet teljesíteni, hogy az alapjául szolgáló hatá­rozat a követelményeknek megfelel-e, méginkább vonatkoztatni kell ezt az alapbejegyzés — jelen esetben a házassági alapbejegyzés — teljesíté­sére, különösen pedig a házasságkötésnél való közreműködésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom