Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)
1962 / 20. szám
20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 225 társzemiét a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének vezetésével az általa, a mezőgazdasági szakigazgatási szerv dolgozói, illetőleg a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai közül kijelölt személyek tartják. (3) A szemle során észlelt hiányosságokról és azok okairól jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) A jegyzőkönyv alapján a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke azokat a földhasználókat, akik az időszerű mezőgazdasági munkákat nem végezték el, köteles határidőt megjelölve határozatban felszólítani a munkák haladéktalan elvégzésére és őket az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekre figyelmeztetni. Ha a földhasználó címe ismeretlen, a felhívást és a figyelmeztetést a helyben szokásos módon kell közhírré tenni. (5) Ha a földhasználó az elmulasztott munkák pótlásáról a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének határozata ellenére sem gondoskodik, a végrehajtó bizottság a következőképpen köteles intézkedni: aj Állami gazdaság, vállalat vagy szerv esetében a határszemléről készített jegyzőkönyvet az illetékes felügyeleti szervnek kell megküldeni és egyúttal javaslatot kell tenni a mulasztásért felelős személyek ellen fegyelmi eljárás kezdeményezésére. b) Termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet esetén a határszemléről készített jegyzőkönyvet a járási mezőgazdasági osztálynak kell megküldeni és egyúttal javaslatot kell tenni az állami irányítási jogkörben tehető intézkedések megtételére, valamint a mulasztó személyek felelősségre vonására. c) Egyéni termelő esetén a műveletlenül hagyott területet kényszerhasznosításba kell venni és a mulasztást elkövető személy ellen — amennyiben mulasztását elfogadható módon ki nem menti — szabálysértés miatt feljelentést kell tenni. (6) A kényszerhasznosításba vett földek megműveléséről a községi tanács végrehajtó bizottsága az állami tartalékföldekre vonatkozó rendelkezések szerint köteles gondoskodni azzal az eltéréssel, hogy a végrehajtó bizottság a használatot, illetőleg a haszonbérletet a (7) bekezdés b) pontjában foglalt esetben is megszüntetheti. Megfelelő igénylő vagy erre kijelölhető állami gazdaság hiányában a kényszerhasznosított földet a legközelebbi termelőszövetkezet köteles használatba venni. (7) Kényszerhasznosítás esetén a korábbi földhasználó vagy a föld tulajdonosa a) sem haszonbért vagy más ellenszolgáltatást nem igényelhet, sem a hasznosításból származó jövedelem elszámolását nem kérheti, a hasznosítás tartama alatt azonban mentesül a föld után esedékes adó- és egyéb köztartozás fizetése alól; b) a kényszerhasznosításba vett földet a kényszerhasznosításba vételtől számított három gazdasági év után akkor kaphatja vissza, ha erre vonatkozó igényét legalább 3 hónappal a gazdasági év vége előtt a községi tanács végrehajtó bizotságának bejelenti és a föld használója által időközben végzett — még vissza nem térült — ráfordításokat megtéríti. Kényszerhasznosítás folytán az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet használatába került föld visszaigénylése esetén a kilépésre irányadó szabályok (1959. évi 7. számú tvr.2 31. §) szerint kijelölt földet kell a gazdasági év végén kiadni. (8) Mind a kényszerhasznosításba vételről, mind a föld visszaadásáról a községi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hoz, amelyet meg kell küldeni a korábbi földhasználónak, illetőleg a föld tulajdonosának és a jelenlegi földhasználónak. A határozat ellen — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint — a járási tanács végrehajtó bizottságához lehet fellebbezni. A fellebbezésnek azonban halasztó hatálya nincs. A járási tanács végrehajtó bizottsága a fellebbezés elbírálása előtt köteles a járási mezőgazdasági osztály véleményét meghallgatni. A határozatot — jogerőre emelkedése után — meg kell küldeni a járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának és az ÁFTH megyei felügyelőségének is. FT. 5. §. A mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési ágát csak előzetes engedély alapján szabad megváltoztatni. Vhr. 10. §. (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési ágának megváltoztatásához előzetesen engedélyt kell kérni, a) ha a művelési ág megváltoztatása szőlő vagy gyümölcsös telepítésével vagy kivágásával történik, az 1959. évi 23. számú törvényerejű rendeletben3 és a végrehajtására kiadott rendelkezésekben meghatározott esetekben; b) egyéb esetekben pedig, ha az érintett földterület az e rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében megjelölt mértéket eléri vagy meghaladja. (2) Az engedély kiadása a) a szőlő és gyümölcsös telepítése vagy kivágása esetén az 1959. évi 23. számú törvénverejű. rendeletben és a végrehajtására kiadott rendelkezésekben megjelölt szerv; b) egyéb művelési ágváltozás esetén a járási mezőgazdasági osztály hatáskörébe tartozik. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben az engedély iránti kérelmet a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely azt köteles megvizsgálni és 15 napon belül véleményével együtt a járási mezőgazdasági osztályhoz felterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni az érintett földrészlet helyraizi számát, fekvését (dülő, utca stb.), területét, művelési ágát, kataszteri tiszta jövedelmét, továbbá azt. hogy mekkora területen és milyen művelési ágváltozást kíván elvégezni. 2 Az idézett tvr. a Tanácsok Közlönye 1959. évi 22. számában jelent meg. 3 A tvr,-t lásd a Tanácsok Közlönye 1959. évi 42, számában!