Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

226 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. (4) A járási mezőgazdasági osztály a művelési ágváltozás engedélyezése ügyében — szükség esetén helyszíni szemle alapján — 30 napon belül köteles határozni. Engedélyezés esetén az erről szóló határozatban meg kell jelölni a művelési ágváltozás végrehajtásának határidejét, amely azonban egy évnél hosszabb nem lehet. A határozatban figyelmeztetni kell a kérelmezőt, hogy a művelési ágváltozást annak végrehajtásától számított 15 napon belül köteles a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek bejelenteni. A határozatot meg kell küldeni a kérelmezőnek, a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek és — jogerőre emelkedés után — az ÁFTH megyei felügyelőségének. (5) A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv az engedély alapján végrehajtott művelési ágváltozások adatait — évenként legkésőbb szeptember 30-ig — közli az ÁFTH megyei felügyelőségével. A végrehajtott művelési ágváltozásokat az ÁFTH megyei felügyelősége — a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv bevonásával — köteles a helyszínen ellenőrizni és a változással érintett terület nagyságát, új művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét megállapítani. A megállapított adatokat az állami földnyilvántartáson át kell vezetni és az üzemi földnyilvántartás adatait is helyesbíteni kell. (6) Az engedélyezett művelési ágváltozás végrehajtásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, valamint az (5) bekezdés rendelkezései azokra az esetekre is vonatkoznak, amikor a művelési ág megváltoztatását más jogszabály alapján nem a járási mezőgazdasági osztály engedélyezte. II. Fejezet A termőtalaj védelme, termőképesség növelése FT. 6. §. (1) A termőtalaj megóvása minden földhasználó elsőrendű kötelessége. A földhasználók kötelesek a rendelkezésükre álló és az általuk igénybe vehető minden eszközzel a talaj termőképességét fenntartani és növelni, a talajpusztulásnak kitett földeket a természeti erők pusztításaitól megóvni. (2) A termőtalaj megóvása céljából alkalmazni kell a talajok termőképességét — elsősorban szerkezetét és vastagságát — védő, kímélő és fokozó, valamint a talaj gazdaságos kihasználását biztosító növények termesztését és telepítését, a korszerű agrotechnikai eljárásokat, továbbá a terület jellegétől függően az erózió és a defláció kártételének megakadályozását célzó egyéb talajvédelmi módszereket, eszközöket és létesítményeket. A földhasználók, ideértve az erdők használóit is, kötelesek gondoskodni a vízmosások megkötéséről. A kopár és a védelmi területek erdősítését fokozottabb ütemben kell megvalósítani. Vhr. 11. §. (1) A termőtalaj megóvása érdekében a földhasználók a következő rendelkezéseket kötelesek megtartani, a) A víz vagy a szél által okozott talajpusztulásnak (erózió, illetőleg defláció) kitett szántóterületeken — a rendelkezésre álló gazdasági lehetőségek legteljesebb kihasználásával — minél dúsabb, a talajfedettséget minél jobban biztosító növényféleségeket kell termeszteni és olyan művelési módot kell alkalmazni, amely a legkedvezőbb mértékben lehetővé teszi a csapadékvizeknek a talajba való szivárgását. A talaj termékenységének fenntartása és fokozása érdekében — az adottságokhoz igazodva — elő kell mozdítani a pillangós virágú növények vetésterületének növelését, az istállótrágya és egyéb szervestrágyák, valamint e célra alkalmas szerves hulladékanyagok szakszerű és gazdaságos kezelését és alkalmazását. b) Az eróziónak kitett legelő területeken fokozott gondot kell fordítani a legeltetés szabályainak megtartására. A szakaszos legeltetés bevezetése mellett a csapadékvizek és olvadékvizek időszakos visszatartása és kárnélküli levonulásának biztosítása érdekében talajvédelmi berendezéseket kell létesíteni és fásítani kell a szakaszhatárokat. Az eróziónak vagy deflációnak kitett olyan legelőket, ahol a természetes gyeptakaró sem a legeltetés, sem a talajvédelem követelményeinek nem íelel meg, feljavítással, felújítással (mesterséges gyeptelepítéssel) helyre kell állítani. c) Azokon a területeken, amelyeknek talaját csak a talaj fedést biztosító állandó növényi kultúrák megteremtésével lehet megvédeni, e kultúrákat meg kell telepíteni, és azok fenntartásáról megfelelően gondoskodni kell. Állandó kultúrák alatt gyeptakarót, talajvédelmi célt is szolgáló gyümölcs-, cserje- és szőlőkultúrákat, talajvédelmi jellegű erdőket, erdő- és cserjesávokat kell érteni. Olyan területen, ahol a talajpusztulást a helyi lejtési vagy talajviszonyoknak nem megfelelő művelési ág okozta és e művelési ág fenntartása esetén — a gazdaságosság határán belül — más védekezési módszer alkalmazásával a talaj pusztulását megakadályozni nem lehet, a művelési ágat úgy kell megváltoztatni, hogy az új művelési ág biztosítsa a talaj fokozott védelmét és a korábbinál gazdaságosabb hasznosítását. d) A mezőgazdasági műveléssel, valamint legeltetéssel gazdaságosan és tartósan már nem hasznosítható, eredményesen csak fásítással védhető területen ki kell jelölni a védőfásítások és erdősítések helyét. A szél elleni védelem érdekében ki keil jelölni továbbá a községi kezelésben levő dűlőutak,' állami utak, vasútak, csatornák, vízfolyások, valamint egyéb természetes és mesterséges tereptárgyak mentén létesítendő fasorokat és erdősávokat is. Az üzemi talajvédelmi terv (13. §.) alapján befásított területek az 1961. évi VII. törvénv 11» §-ának (3) bekezdése értelmében véderdőnek minősülnek. A talajvédelmi fásításokon és erdősítéseken legeltetni nem szabad. e) Ahol a termőtalaj épségét a szokásos vagy fejlettebb talaj művelési eljárásokkal, valamint állandó növényi kultúrák létesítésével egyáltalán nemi vagy a gazdaságosság határán belül kellően nem lehet megvédeni, a talajvédelmet a helyi viszonyok által megkívánt műszaki védelmi rendszer építér