Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 70. szám

70. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6'/9 vára a követelés behajtása érdekében a bírósági végrehajtó intézkedik, a Vht. 41—43. §-ainak a végrehajtás megszüntetésére és korlátozására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, mert a végrehajtást nem a bíróság, illetve a közjegyző rendelte el. Ebben a kérdésben, miként ez fentebb a beszedési megbízási rendszerbe kapcsolt szervekre vonatkozóan már megállapítást nyert, a jogerős határozatot hozó közületi elhelyező szerv hivatott dönteni. Ha a végrehajtást kérő kívánja a végrehajtás megszüntetését, vagy korlátozását, a Vht. 44. §-ának megfelelő alkalmazására kerül sor, éspedig olyképpen, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtást elrendelő szervtől kérheti a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását. (A Kormánytitkárság VB. Igazgatási Osztályával, az Igazságügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben kialakított állásfoglalás.) Mezőgazdasági jog. A termelőszövetkezet vezetőségének hatáskörébe tartozó ügyek (I. fokon) közgyűlési hatáskörbe vonása törvénysértő, ha az ügy az egyes tagok jogviszonyait közvetlenül érinti. Vizsgálatok során tapasztalható volt, hogy fegyelmi ügyekben és más, szintén tagsági viszonyból eredő jogvitákban a határozathozatal során a termelőszövetkezeti szervek a hatáskörükre vonatkozó szabályokat nem tartották be. A hatásköri szabályok megsértése két irányban fordult elő: í. A vezetőség határozatot hozott olyan ügyekben is, amelyekben a határozathozatal a közgyűlés hatáskörébe tartozott volna. 2. A közgyűlés járt el és hozott határozatot olyan ügyekben is, amelyekben a határozathozatal a jogszabályok szerint (I. fokon) a vezetőség hatáskörébe tartozik. Az 1. pontban jelzett esetekben a hatásköri szabályok megsértése nyilvánvaló, az ügyészi szervek az ilyen eseteket helyesen minősítették és a törvénysértő határozatok megváltoztatása, illetve a törvénysértő gyakorlat megszüntetése érdekében helyes intézkedéseket tettek. A 2. pontban jelzett esetekben felmerült olyan álláspont is, amely szerint a vezetőség hatáskörébe tartozó, illetve a vezetőség hatáskörét meg nem haladó ügyek közgyűlési hatáskörbe vonása jogszabályt nem sért, mert a. közgyűlés, mint a termelőszövetkezet legmagasabb vezető szerve, a szövetkezetet érintő bármely kérdésben jogosult — a jogszabályok és az alapszabály keretei között — dönteni. Ez az álláspont azonban nem alkalmazható a tagsági viszonyból eredő ólyan jogvitákra, illetve az egyes tagok jogviszonyait közvetlenül és személy szerint érintő olyan ügyekre, amelyeknek I. fokon való eldöntését a jogszabályok a vezetőség hatáskörébe utalják és a közgyűléshez való jogorvoslatra adnak lehetőséget. Az 1959. évi 7. tvr. (továbbiakban: Tvr.) 48. §-a a kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyek meghatározása mellett a (2) bekezdésben valóban általános szabályként mondja ki, hogy a közgyűlés — a jogszabályok és az alapszabály megtartásával — a tsz-t érintő bármely kérdésben jogosult dönteni. Ugyanakkor a jogszabályok a vezetőség részére külön rendelkezésekkel kizárólagos hatáskört nem állapítanak meg. A jogszabályok e rendelkezéseiből mégsem következik az, hogy a közgyűlés saját hatáskörbe vonhat minden olyan ügyet, amely a vezetőség hatáskörét nem haladja meg. Általában sem helyeselhető — célszerűségi szempontból, a vezetés operatív jellegének követelményei szempontjából — a vezetőség hatáskörét meg nem haladó ügyek közgyűlési hatáskörbe vonása, de ezt törvénysértőnek is kell tekinteni, ha olyan ügyről van sző, amely az egyes tagok jogviszonyait személy szerint és közvetlenül érinti. Ilyenek a fegyelmi és kártérítési ügyek, valamint egyéb, tagsági viszonyból eredő vitás ügyek, ha ezek I. fokon való eldöntését á jogszabályok a vezetőség hatáskörébe utalták. Az ilyen jogvitákban a közgyűlés a jogorvoslatok elbírálásának, a II. fokú, jogerős határozathozatalnak a ioruma, így ezek már I. fokon közgyűlési hatáskörben való eldöntése esetén a jogorvoslat elbírálására nincs a szövetkezeten belüli magasabb szerv, illetve a jogorvoslat elbírálására is a már I. fokon eljárt közgyűlés hatáskörébe kerül. Ez sérti a jogorvoslati eljárásra vonatkozó jogelveket. Sérti a jogszabályok tételes rendelkezéseit is, minthogy az ilyen ügyek I. fokon való eldöntését a jogszabályok kifejezetten a vezetőség hatáskörébe utalják, és a közgyűlést mint II. fokon eljáró szervet jelölik meg. Ezért a vezetőségnek az egyes tagsági jogviszonyból eredő viták I. fokú eldöntésében fennálló hatáskörét kizárólagos vezetőségi hatáskörnek kell tekinteni, a jogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseit így kell értelmezni, ilyen irányú külön rendelkezés nélkül is. Ilyen ügyek I. fokon közgyűlési hatáskörbe vonása ellentétes a Tvr. 48. § (2) bekezdésének általános iendelkezésével is, mivel ilyen közgyűlési határozat meghozatalára hatáskörelvonás folytán, tehát nem „a jogszabályok és az alapszabály megtartásával", hanem a jogszabályok megsértésével került sor. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 800 7. sz. (B. H. 1961. 8—9. sz.) álllásfoglalása az ilyen ügyek közül a kártérítési kérdésekkel foglalkozva kimondotta, hogy a termelőszövetkezet tagja az egy éven belüli 300 Ft-ot meg nem haladó károkozás ügyében hozott közgyűlési kártérítési határozat ellen sem fordulhat bírósághoz Keresettel, mert — mint az állásfoglalás megállapítja, — a hatásköri szabályozás nyilvánvaló célja az, hogy az. ilyen kártérítési ügyek végérvényesen a termelőszövetkezet saját belső igazgatásának útján dőljenek el. Az előbbiek mellett azonban fontos érdekek fűződnek ahhoz is, hogy a termelőszövetkezet és a tag között felmerülő jogviták eldöntésében a kéífokú elbírálás érvényesüljön. A vezetőség jogszabályban megállapított I. fokú hatáskörének elvonása és az odautalt (kártérítésig fegyelmi stb.) tagsági viszonyból eredő vitás ügyek I. fokon közgyűlésen való eldöntése a kétfokú eljáráshoz, az eljárás tárgyilagosságának biztosításához fűződő érdékeket sérti. Ezért indokolt, hogy a vezetőség I. fokú hatáskörének elvonását a termelőszövetkezetek elkerüljék, illetve az ilyen közgyűlési határozatok a szükséges esetekben megsemmisítésre kerüljenek. Erre a Tvr. 52. §-(1)- bekezdése ad lehetőséget, mely kimondja, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága az érdekelt tag bejelentése alapján, ügyészi óvásra, illetve hivatalból is megsemmisítheti a közgyűlés jogszabályt vagy alapszabályt sértő határozatát. Minthogy az előbbiekben kifejtett indokok szerint az egyes tagok jogviszonyait közvetlenül érintő és jogszabály szerint I. fokon vezetőségi hatáskörbe utalt ügyekben a közgyűlés által I. fokon történő határozathozatal törvénysértő, az ilyen közgyűlési határozat ellen a Tvr.. hivatkozott 52. § (1) bekezdésében jelzett eljárásnak he» lye van abban az esetben is, ha kártérítési ügyben hör zott, de bíróság előtt meg nem támadható határozatról van szó. Ez tehát arra az esetre is vonatkozik, ha a közgyűlés a határozatot II. fokon hozta és a bírósági eljárás emiatt kizárt. A jelentősebb szerződések megkötésére va«y jóvá* hagyására vonatkozó közgyűlési döntés egyes kérdései. A Tvr. 48. § (3) bekezdés e) pontja a termelőszövetkezet' jelentősebb szerződéseinek megkötése vagy jóváhagyása felöli döntést — más fontos kérdések mellett — a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta. A Tvr. e rendet kezésével kapcsolatban a termelőszövetkezetek, a feJV ügyeleti szervek, valamint az ügyészségek gyakorlatába* néhány lényeges kérdés vetődik fel.