Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 70. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 70. szám, 1. Korábban felmerült az a kérdés, hagy a jelentősebb j szerződéseknél a közgyűlésnek a megkötésre vagy a szer- j ződés jóváhagyására vonatkozó döntése érvényességi kel- j lék-e, illletve ilyen döntés hiányában a szerződés érvény-; telenségére hivatkozhat-e akár a szövetkezet, akár a külső szerződő fél. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 800/20. sz. j (B. H. 1961. 8—9. sz.) állásfoglalásában kimondotta, i hogy a bíróság a külső szerződő fél sze npontjából a szerződés érvénytelenségét a közgyűlési döntés, illetve jóváhagyás hiánya miatt nem állapíthatja meg és ebből a i szempontból ezt a kérdést nem is vizsgáihatja sem hiva- i tálból, sem kifogás alapján. Mint arra a hivatkozott állásfoglalás .rámutat, a jelentős szerződés megkötésére, , vagy jóváhagyására vonatkozó közgyűlési döntésnek, il- j letve .hiányának a szerződés megkötésében a szövetkezet képviseletében eljáró vezetőségi tagok anyagi felelőssége szempontjából van jelentősége, amikor a termelőszövet- . kezet velük szemben kártérítési vagy egyéb igényt ér- | vényesít azon az alapon, hogy a közgyűlés erre vonat- ; kozó döntése vagy jóváhagyása hiányzott. A közgyűlési döntés vagy jóváhagyás tehát nem a. szerződés érvényességére hat ki, hanem az annak meg- , kötésében a termelőszövetkezet képviseletében eljáró ve- j zetőségi tagok ifelelősségére, illetve a felelősség alóli man- j fésülésére. A Tvr. 48. § (3) bekezdés e) pontjának ilyen ér- , telmezését támasztják alá a Tvr. 37. §-ának és a 191959. 1 (V:II. .12.) F. ;M. sz. r. (továbbiakban: R.) 85. §-ának ;rendelkezései, amelyek a szövetkezet megalakulása előtt; kötött szerződés esetén a közgyűlési jóváhagyáshoz, illet- j ve annak megtagadásához szintén nem a szerződés érvé- I nyességére kiható, hanem felelősségi jogkövetkezménye- : kot fűznek. Egyébként a Tvr. 48. § (3) bekezdésének • többi pontjaiban felsorolt, szintén kizárólagos közgyűlési ; hatáskörbe tartozó ügyek is mind olyanok, amelyeknek í csak a termelőszövetkezeten belüli jogviszonyok szempontjából van jelentőségük. 2. A gyakorlatban több helyen felmerült az a kérdés, hogy a jelentősebbb szerződések közgyűlési jóváhagyó- | sára vonatkozó szabályok hogyan alkalmazandók az i olyan szerződések (különösen termelési szerződések) ese- i tében, amelyek a termelőszövetkezet számára alapul i szolgálnak ;bankhitel felvételére; ilyen esetben a szerződés hitelnyújtás alapjául való felhasználásához szük- j séges-e a szerződés közgyűlési jóváhagyása. Az 1/1960. (XII. 23.) P. M.—F. M. sz. r. 16. § (3) bekezdés i a .hitelkérelemhez a közgyűlés erre vonatkozó határozatát — sürgős esetben utólagos jóváhagyását — általános j feltételként írja elő, tehát attól függetlenül, hogy a hi- 1 tel ífedezetéül termelési szerződésből eredő bevétel szolgál-e vagy nem. A költségvetésben megtervezett hitelek felvételét a közgyűlés a költségvetés tárgyalása során határozza el, az ott elő nem irányzott (rövidlejáratú) hitelek pedig külön közgyűlési határozat alapján igényelhetők. A 17. •§ (•!) ibekezdés kimondja, hogy a termelőszövetkezet rövidlejáratú hitelt kaphat, ha termelési szerződéseit, illetve ezekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. Minthogy a hiteligénylésnek az erre vonatkozó • közgyűlési határozat általános feltétele, a termelési szerződés pedig érvényes lehet a közgyűlés arra vonatkozó döntésétől, illetve jóváhagyásától függetlenül is, így a hiteligénylés és a termelési szerződés közgyűlési jóváhagyása egymástól független, a termelési szerződés közgyűlési jóváhagyása tehát nem lehet előfeltétele a hiteligény- , lésnek. Ezt az álláspontot nem érinti a bankszervnek az j a helyes gyakorlata, hogy a termelési szerződések alapján történő hitelkérelem elbírálása céljából szakszerű módon megvizsgálják az egyes szerződések realitását, -árutermelési szempontból való megalapozottságát. 3. A -jelentősebb szerződések megkötésére vagy jóváhagyására vonatkozó közgyűlési határozatnak konkrétnak ;kell ;lennie, .vagyis kifejezetten az adott szerződésekre kell vonaíkoznia. Nem lehet ilyen hozzájárulásnak, vagy jóváhagyásnak tekinteni a jelentősebb szerződés ] alapjául szolgáló, de általánosabb jellegű közgyűlési haítórozatot, így pl. a termelőszövetkezet valamilyen fontos beruházására vagy létesítményének felépítésére vonatkozó közgyűlési határozat nem jelenti a kivitelező vállalattal kötendő, vagy megkötött szerződéshez való hozzájárulást, vagy a könyvelő alkalmazására vonatkozó közgyűlési határozat nem jelenti a konkrét személlyel megkötendő, illetve megkötött munkaszerződéshez való hozzájárulást. Ugyanígy az éves termelési terv, vagy az ennek alapján készült áruértékesítési terv elfogadására vonatkozó közgyűlési határozat nem tekinthető a meghatározott vállalatokkal (MÉK, KÖZÉRT stb.) kötendő vagy megkötött értékesítési szerződéshez valóhozzájárulásnak. A termelőszövetkezet egyes nagyobb gazdasági műveleteire vonatkozó közgyűlési határozatok végrehajtása különböző konkrét szerződések megkötésével történik és ezek között a szerződések között több olyan van, amelyek a termelőszövetkezet választásától függően kül.in:böző szerződő felekkel, vállalatokkal, vagy személyekkei köthetők. Ezért mint lényeges kérdést a közgyűlésnek .kell eldöntenie azt is, hogy az adott gazdasági műveletekre vonatkozólag a szerződés megkötése a több lehetséges szerződő fél közül melyikkel volna a legelőnyösebb. A Tvr. 48. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésnek csak ilyen értelmezése felel meg a törvény céljának, a termelőszövetkezetek érdekeinek. A Tvr. hivatkozott rendelkezésének ilyen értelmezését egyes termelőszövetkezetek vezetősége hátrányosnak tartja, mert úgy látja, .hogy az egyes szerződések megkötéséhez való közgyűlési hozzájárulás, illetve jóváhagyás megszerzése az egyes szerződések megkötését hátráltatja, vagy lehetetlenné teszi. Ez az ellenérv a Tvr. 48. § (3) bekezdés e) pontjának rendelkezésével, illetve helyes, törvényes értelmezésével .szemben nem alapos. Egyrészt: a Tvr. 48. § (3) bekezdés e) pontja a jelentősebb szerződésekkel kapcsolatban az ilyen szerződések megkötése, vagy jóváhagyása felőli döntésről szól. Ebből következően a jelentősebb szerződések megkötéséhez a közgyűlés előzetesen is hozzájárulhat, .vagy utólag is adhat jóváhagyást. így a vezetőség a termelőszövetkezet ügyeinek, fontos gazdasági műveleteinek tervszerű vitelével a jelentősebb szerződések megkötéséhez való hozzájárulás kérdését már előre, idejében a közgyűlés napirendjére tűzheti, ha azonban srre nincs lehetőség, a jóváhagyást utólag is kérheti. Másrészt: a szerződés a közgyűlés előzetes hozzájárulása vagy utólagos jóváhagyása nélkül is érvényes, ilyen hozzájárulásra vagy jóváhagyásra csupán a vezetőség felelősség alóli mentesülése céljóból van szükség. 4. Végül több helyen felmerült az a kérdés, hogy a Tvr. 48. •§ (3) bekezdés e) pontjának alkalmazása szempontjából milyen szerződéseket kell jelentősebbeknek tekinteni. A jogszabályok erről nem rendelkezhetnek, de gyakorlatilag nem is rendelkezhetnek. Ezt a kérdést az egyes.szerződések, illetve ezek megkötéséből eredő —szövetkezeten belüli kártérítési — jogviták konkrét vizsgálata során, az adott termelőszövetkezet körülményeitől, gazdálkodási viszonyait stb. függően, tehát megfelelő mérlegeléssel lehet eldönteni. Általában figyelembe kell venni az egyes szerződéses ügyletek értékét, de figyelembe kell venni azt is, hogy az adott szerződés — esetleg értéken túlmenő — milyen kihatással, van a termelőszövetkezet gazdálkodására (pl. egy tenyészállat eladása). A nagy taglétszám és a települési viszonyok a küldöttgyűlés alakításának vagylagos feltételét A Tvr. 51. § (1) bekezdés lehetővé teszi; hogy ha a termelőszövetkezet nagy taglétszáma, vagy a települési viszonyok indokolják, az alapszabály a közgyűlés jogkörét részben vagy egészben a küldöttgyűlésre ruházhatja át. A Tvr. e rendelkezését a R. 96. §,részletezi. A.hivaíkpzptt jogszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban felmerült az a kérdés, .hogy figyelemmel a 96. ..§ bevezető rendelkezéseiben megjelölt 200ras taglétszámra, a küldöttgyűlés létesítéséhez elengedhetetlenül szükséges íelíétel-e a 200 főt meghaladó taglétszám, vagy más ok-