Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 49. szám

478 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám. (2) A vak részére esetleg adott rendszeres közsegélyt a vaksegély folyósításának napjával meg kell szüntetni. (3) Az év közben beszüntetett segélyekből adódó összegeket a megyei, a megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya szükség esetén másik járás, vagy város, illetőleg városi (fővárosi) kerület rendelkezésére bocsáthatja. Dr. Simonovits István s. k., az egészségügyi miniszter első helyettese. Vegyes rendelkezések Irányelvek a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának felhasználásához. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a falun bekövetkező társadalmi változásoknak hatására egyre növekszik a lakosság művelődési igénye. Meggyorsíthatja e folyamatot, ha a termelőszövetkezetek kulturális munkájukat — az egységes művelődéspolitikai elveknek megfelelően — a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek népművelési munkájával összhangban végzik, és az e célra rendelkezésükre álló anyagi kereteket céltudatosan, gazdaságosan használják fel. Ez főleg akkor biztosítható, ha a termelőszövetkezetek éves kulturális terve alkotja az egységes községi, városi művelődési terv alapját. Termelőszövetkezeteink egy részében nem fordítanak gondot a szociális-kulturális alap évről-évre történő megfelelő mértékű kiegészítésére, s amellett többségükben a szociális-kulturális alapot csak szociális célra fordítják. A termelőszövetkezetek vezetőségei gondoskodjanak arról, hogy szociális-kulturális alapot tervezzenek és az alap felhasználását minden évben terjesszék a közgyűlés elé. A kulturális célra szolgáló keret megtervezésénél és felhasználásánál a Földművelésügyi Minisztériummal és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben kialakított következő irányelveket tartsák szem előtt: 1. Helyes, ha azok a termelőszövetkezetek, amelyek önálló kulturális rendezvényeiket főként a tanácsi művelődési otthonban szokták tartani és általában ott zajlik a tagok és hozzátartozóik művelődése, szórakozása, a szociális-kulturális alapból a tanácsi művelődési otthon költségvetéséhez évről-évre meghatározott összeggel hozzájárulnak. Néhány helyen kialakult, hogy a művelődési otthon szerződést köt a termelőszövetkezetekkel, s abban rögzítik egyrészt a művelődési otthon által vállalt szolgáltatásokat (pl. meghatározott tematikájú és számú előadássorozat, műsoros rendezvény, műkedvelő csoportok alakítása, foglalkoztatása, helyiség biztosítása a szakkörök, tanfolyamok, rendezvények számára), másrészt az egyes termelőszövetkezetek anyagi hozzájárulását, illetve igényeit. Ez a gyakorlat helyes és terjesztése kívánatos. 2. Sok községben még nincs művelődési otthon, vagy ha van, korszerűtlen. Ezekben a községekben komoly erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a helyi erőforrások összevonásával a növekvő igényeknek megfelelő művelődési otthont létesítsenek, és abban a községi könyvtárt is elhelyezzék. A termelőszövetkezetek nagymértékben elősegíthetik e törekvések mielőbbi megvalósítását, ha a) a kulturális keretből (esetleg több évre előre meghatározott összeggel) hozzájárulnak a közös építkezéshez, b) a termelőszövetkezetek építő brigádjai, vagy c) kollektív módon, társadalmi munkával a termelőszövetkezeti tagok segítik az építkezést. 3. Sok helyen (különösen nagyközségekben, mezővárosokban és a tanyavilágban) a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyétől távol esik a művelődési otthon, ezért a termelőszövetkezetek — a dolgozók művelődési igényeinek részbeni kielégítésére — ún. tsz klubot létesítenek, azt szépen berendezik, felszerelik rádióval, televízióval és társasjátékokkal, folyóiratokkal, újságokkal, szakkönyvekkel stb. látják el. Az ilyen klubokat a tagpk szívesen látogatják. Különösen a televíziónak van nagy közönségsikere. Rendszerint a tsz klubokban is rendeznek a fiatalok táncesteket, de tartanak itt szakmai tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat, szakköri foglalkozásokat is. Ilyen tsz klubok létesítésének, berendezésének és fenntartásának költségeit részben vagy egészben a kulturális keretből helyes fedezni. A klub eredményes működésének legfőbb biztosítéka, ha munkáját választott vezetőség irányítja. 4. Azokon a helyeken, ahol nincs művelődési otthon, vagy a meglevő nem megfelelő és helyette újat kellene létrehozni, amennyiben gazdasági helyzete lehetővé teszi, helyes, ha a tsz — a tanáccsal egyetértésben — új művelődési otthont létesít és tart fenn a termelőszövetkezeti tagok és a helybeli lakosság közös használatára. Ma még az a gyakoribb, hogy a termelőszövetkezet a községi (városi) tanáccsal való megállapodás alapján, saját kezelésébe vette a művelődési otthont. Fontos, hogy a termelőszövetkezet kezelésében levő művelődési otthon munkáját is választott vezetőség irányítsa. Az eredményes működés érdekében célszerű, hogy a tsz művelődési otthon meghatározott — a művelődési otthonok Működési Szabályzatában rögzített — elvek szerint és a többi szervekkel összehangolt éves munkaterv és program alapján működjék.