Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 49. szám

49. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 479 Tanácsi művelődési otthon működtetésének, építésének támogatását, új művelődési otthon, vagy tsz klub létesí­tését, fenntartását és berendezését — a helyi adottságok­nak megfelelően — több tsz közösen is vállalhatja. A termelőszövetkezeti tagok és általában a falusi la­kosság általános és szakműveltsége emelésének egyik leg­fontosabb elősegítője a korszerű falusi könyvtár. Sok ter­melőszövetkezetünk vezetősége — felismerve a könyv, az olvasás jelentőségét — a kulturális alapból könyveket vásárolt, hozzálátott önálló tsz könyvtár megteremtésé­hez. A spontán könyvtár alapítás azonban az esetek több­ségében nem vált be, a szakirányítás hiánya, nem egy­szer lelkiismeretlen ügynökök káros tevékenysége foly­tán, nem megfelelő könyvanyagot vásároltak. Egyes ter­melőszövetkezetekben — szakmai segítség hiányában — a könyveket széthordták, másutt a könyvek olvasatla­nul porosodnak. Kisállományú önálló könyvtár különben sem életképes, mert könyvanyagát gyorsan kiolvassák. Ezért nem látszik célszerűnek, hogy a termelőszövetke­zetek a községi könyvtártól független könyvtárakat hoz­zanak létre. Azt javasoljuk, hogy a tsz könyvtárak meg­levő könyvanyagát is — ahol szükségesnek látszik, a tulaj­donjog fenntartásával — a községi könyvtár állományá­val együtt kezeljék. Amennyiben a községi könyvtártól távol eső termelőszövetkezetekben, tanyaközpontokban könyvtárra van szükség, ezt fiókkönyvtár létesítésével, vagy a művelődési autó könyvszolgáltatásának igénybevé­telével oldják meg, mert így biztosítani lehet a könyv­állomány rendszeres cseréjét, a helyes szakirányítást stb. Ugyanakkor helyes az a több termelőszövetkezetben ta­pasztalható törekvés, hogy a legfontosabb szakmai kézi­könyveket a termelőszövetkezet szakemberei beszerzik és az érdeklődő tagok részére hozzáférhető helyen elhelyezik. Ilyen könyvek vásárlásánál is jó kikérni a járási, vagy. megyei könyvtár szaktanácsát. A fentiek figyelembevételével, a termelőszövetkezetek évenként előre meghatározott összeggel eredményesen hozzájárulhatna : a kulturális keretből a községi könyv­tár fenntartásához, a könyvállomány felújításához. 6. A falusi felnőtt lakosság általános és szakműveltsé­gének emelésében nagy szerepük van az esti iskoláknak, tsz akadémiáknak, tanfolyamoknak. A termelőszövetkeze­tek támogassák az esti Iskolák, tsz akadémiák és tanfo­lyamok létrehozását, szervezését. A kulturális keretből tervezhetnek előadók díjazására, bizonyos eszközök be­szerzésére, bemutatók, tapasztalatcserék stb. költségeire. Egyéb kérdések: a) A termelőszövetkezeti parasztság túlnyomó többsége nem ismeri az országot. Sokan még nem is voltak túl járásuk, vagy megyéjük határán. A parasztság kulturális fejlődésében, látókörének bővítésében nagy szerepe van az országjárásnak, más tájak termelési kultúrája megis­merésének. A termelőszövetkezetek tegyék lehetővé az ilyen kirándulások szervezését, lebonyolítását. b) Különösen nagyközségekben, sokat vitatott kérdés a műkedvelő művészeti csoportok alakítása, támogatása. Egyes helyeken kisebb termelőszövetkezetek is komoly erőfeszítéseket tesznek műkedvelő csoportok önálló fenn­tartására, részükre felszerelések (kosztümök) vásárlására. Ez nem mindig helyes, könnyen az erők szétforgácsolá­sához vezet. Az ilyen műkedvelő csoportok rendszerint nem életképesek. Célszerűbb, ha a termelőszövetkezetek a községi művelődési otthon által szervezett egységes műkedvelő csoportokat támogatják. Műkedvelő csoporto­kat lehetőség szerint csak azok a termelőszövetkezetek szervezzenek, amelyeknek önálló — és megfelelően ve­zetett — művelődési otthonuk van. c) Különösen nagyobb termelőszövetkezetekben a mű­velődési' otthon vezetője vagy a kulturális felelős csak akkor tud eredményesen dolgozni, ha őt erre a munkára függetlenítik. Ezért kívánatos, hogy a termelőszövetkeze­tek a saját művelődési otthont vezető, illetve kultúrfele­lős tagjaikat- a közös fizikai munkában való részvétel alól, a helyi viszonyok szerint részben vagy egészben függet­lenítsék, és díjazásukat (fizetés, tiszteletdíj, jutalmazás stb.) munkaegységjóváírással, háztáji földjük részbeni megmunkálásával segítsék és biztosítsák. Bíró Vera s. k., K. Nagy Sándor s. k.j a Művelődésügyi Minisz- a Földművelésügyi Minisz­térium Közművelődési Fő- térium Szövetkezet-politi­osztályának vezetője kai Főosztályának vezetője Zoványi István s. k., a Termelőszövetkezeti Tanács Titkárságának helyettes vezetője. A Magyar Nemzeti Bank 10/1961. M.N.B. számú körlevele. Az 1962. évi nemesfémszükségletek bejelentései Felhívjuk a nemesfémet felhasználók (vállalatok, szöX vetkezetek és egyéb intézmények) figyelmét, hogy az 1962. évi nemesfém-szükségletek bejelentési határideje a 122 1960. (X. 25.) P. M. sz. rendelet szerint a következő: A nemesfémet felhasználók a jövő évi szükségletüket* 1961. augusztus l-ig tartoznak a főfelügyelet! szervükhöa —- illetőleg annak a nemesfémgazdálkodással megbízott szervéhez — bejelenteni. A főfelügyeleti szervek a bejelentett és általuk összes sített igényeket 1961. augusztus 15-ig tartoznak a Bank-i nak továbbítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom