Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 12. szám

134 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám, aki tevékenységét ugyanabban a községben az egyéves adómentesség lejárta után megszünteti és újból kezdi. (2) Az ország területén ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgár részére — a belföldről származó jövedelme után — a pénzügyminiszter az ál~ talános szabályoktól eltérően adókedvezményt, illetőleg adómentességet engedélyezhet. Adó alá nem eső jövedelmek. 3. §. Nem esik általános jövedelemadó alá: a) a nyugdíjjárulék alá eső munkaviszonyból és a társadalombiztosításból eredő minden járandóság (munkabér, jutalom, betegségi biztosítási szolgáltatás, családi pétlék, nyugellátás, kivételes ellátás stb.), valamint a polgári jogi kártérítés címén fizetett járadék; Vhr. 14. §. (1) Munkaviszonyon kívülinek kell tekinteni — az ellenkező bizonyításáig -— azt a tevékenységet, amely az érdekelt személy munkakönyvében, mint főfoglalkozás vagy második állás, illetőleg mellékfoglalkozás bejegyezve nincs, vagy az abban bejegyzett munkakörtől eltér vagy nem tér el, de ezt a tevékenységet az érdekelt személy nem a munkakönyvében bejegyzett munkáltatóval fennálló munkaviszonyából folyó kötelezettség alapján végzi. (2) Ha a munkáltató a munkakönyvbe munkaviszonyként olyan jogviszonyt jegyez be, amely az 1951. évi 7. számú tvr., a Munka Törvénykönyve és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 53/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet szerint munkaviszonynak nem tekinthető, ilyen esetben a vállalkozó tevékenységét — a munkakönyvi bejegyzés ellenére — munkaviszonyon kívülinek kell tekinteni. (3) Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságcknak vagy egyéb vállalatoknak és intézményeknek az állatorvossal — a Földművelésügyi Minisztérium által . jóváhagyott szerződésminta szerint — kötött szerződése nem munkaviszony, ezért az ebből származó járandóság adóköteles. (4) E rendelet alkalmazásában nyugdíjjárulék alá eső munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni a néphadsereg hivatásos és nem hivatásos állományú tagjait megillető járandóságot is. Vhr. 15. §. (1) Nem kell általános jövedelemadót fizetni a nyugdíjfolyósító szervek által fizetett ellátások után. (2) A járadék kártérítési alapját jogerős bírói ítélettel vagy egyéb okirattal kell igazolni, (Nem eski általános jövedelemadó alá:) b) a szövetkezeti tagság címén élvezett jövedelem (ideértve a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak a földjáradékból származó jövedelme is); í Vhr. 16. §. A földművesszövetkezetek tagjai részére adott vásárlási visszatérítés, valamint a kisipari szövetkezeti tagok nyereségrészesedése sem esik általános jövedelemadó alá. (Nem esik általános jövedelemadó alá:) c) az állami biztosításból eredő szolgáltatás, valamint a takarékbetét kamatjövedelme; | Vhr. 17. §. Az állami biztosításból eredő szolgáltatást akikor sem lehet adóztatni, ha azt nem a szerződést kötő, hanem más kedvezményezett részére fizetik ki. (Nem esik általános jövedelemadó alá:) d) a hadigondozottak ellátási díja; e) az ösztöndíj, a nyilvános pályadíj, a segély (tanulmányi, szociális segély); f) a rendkívüli jellegű (egyszeri jutalmazásból, alkalmi ajándékozásból, öröklésből, nyereményből, vagyontárgy értékesítéséből, Kossuth-díjból, József Attila-díjból, Erkel Ferenc-díjból stb. származó) bevétel; Vhr. 18. §. (1) Minden olyan esetben, amU kor az ajándékozás vagy az öröklés tárgyát járadékszerűen visszatérő szolgáltatás (pl? öröklött, vagy ajándékozott szerzői jogdíj j év járadék stb.), vagy olyan vagyontárgy képezi, amely további jövedelmet biztosít, a járadékszerűen visszatérő szolgáltatás, illetőleg a vagyontárgy hozadéka (jövedelme) után általános jövedelemadót kell fizetni. (2) Nem esik általános jövedelemadó alá a vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel — a Vhr. 9. §-ának (5) bekezdésében foglaltak kivételével —, ha az értékesítés nem rendszeres, hanem kivételes. Így pl. nem esik általános jövedelemadó alá a saját házingatlan vagy háztartási és lakberendezési s más hasonló vagyontárgyak értékesítése. (3) Ha az adóalany különböző vagyontárgyak adásvételével (cseréjével) rendszeresen foglalkozik, az ebből származó jövedelme adóköteles. (Nem esik általános jövedelemadó alá:) g) az újítási díj, továbbá az újítással és találmánnyal kapcsolatban állami vállalattól, állami 1 szervtől felvett munkadíj, jutalom és egyéb juttatás, kivéve a feltalálói díjat; Vhr. 19. §. Ha az újításként elfogadott javaslat később találmánynak minősül és erre .