Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 12. szám

12. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 135 szabadalmat engedélyeznek, a korábban ki­fizetett újítási díjat, mint feltalálói díjat kell adóztatni. (Nem esik általános jövedelemadó alá:) h) az iskolai tanulónak magántanításból szár­mazó jövedelme; i) a törvényen alapuló tartásdíj, valamint a pénzügyminiszter áítal meghatározott mértékben a szerződésen alapuló tartásdíjak; ' Vhr. 20. §. A szerződésen alapuló havi 500 forintot, illetőleg az évi 6.000 forintot meg nem haladó tartásdíjak (életjáradékok) adóz­tatását mellőzni kell abban az esetben, ha a tartásdíjat élvezőnek (az eltartottnak) egyéb jövedelme nincs és ezt hatósági bizonyítvány­nyal igazolja. (Nem esik általános jövedelemadó alá:) j) a 30 méhcsaládot meg nem haladó méhészet, valamint a nutriatenyésztés jövedelme; Vhr. 21. §. A 30 méhcsaládot meghaladó méhészet esetében az egész méhészet jöve­delmét adóztatni kell. Méhcsaládon az egy kaptárba telepített méhállományt kell ér­teni. (Nem esik általános jövedelemadó alá:) k) az albérlőktől és ágyrajáróktól, valamint egy­két gyermek gondozásából származó jövedelem; Vhr. 22. §. A lakószobák albérlői és ágyra­járói által fizetett díj az ezzel kapcsolatos berendezési és felszerelési tárgyak használa­táért járó díjat is magába foglalja, amelyet különválasztani és az R. 1. §-a (1) bekezdé­sének cj pontja alapján adóztatni nem lehet. (Nem esik általános jövedelemadó alá:) I) a külföldről származó jövedelem, ha az illető államban az általános jövedelemadónak megfelelő egyenesadó alá vonták és az illető állammal e te­kintetben viszonosság áll fenn; Vhr. 23. §. Ha valamely állammal kettős adóztatást kizáró egyezmény nincs, nemcsak a külföldi állampolgárnak az ország terüle­téről származó jövedelmét, de a magyar ál­lampolgárnak a külföldről származó s ott már adóztatott jövedelmét is általános jöve­delemadóval kell adóztatni. Ettől az elvtől csak viszonosság esetében a pénzügyminisz­ter hozzájárulásával lehet eltérni, (Nem esik általános jövedelemadó alá:) m) az a jövedelem, amelynek adómentességét külön törvény, törvényerejű rendelet, kormányren­delet vagy kormányhatározat biztosítja. Az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség keletkezése. 4. §. (1) Az adókötelezettség az 1. §-ban említett te­vékenység (foglalkozás) megkezdésének, illetőleg jövedelemforrás keletkezésének napján kezdődik. Az adókötelezettség kezdetét — a 9. § a) pontja alá eső adóztatás esetében — 8 napon belül be kell jelenteni az adó kivetésére illetékes adóható­sághoz. Vhr. 24. §. (1) Az R. 9. §-ának a) pontja al&pján adókivetés útján, valamint a c) pontja alapján adóátalány útján adózó adóalanyok­nál az adókötelezettség keletkezése az adó­köteles tevékenység (foglalkozás) megkez­dése, illetőleg a jövedelemforrás keletkezése napján kezdődik. (2) Az adókötelezettség az R. 9. §-ának b) pontja alapján adólevonás útján vagy a c) pontja alapján állandó adókulccsal adózók­nál az adóköteles jövedelem megszerzése (kézhezvétele) napján, illetőleg az R. 9. §-ának c) pontja alapján állandó adótétellel adózóknál a működési engedély kiváltásakor, az áru- vagy munkaeszköz beszerzésekor ke­letkezik. (3) Az adókötelezettség keletkezésének kell tekinteni azt az esetet is, ha az adóalany sze­mélyében vagy a jövedelem megállapításának a módjában történik változás vagy ha az adóalany lakóhelyét változtatja. (4) Minden adóalany — az adólevonás vagy állandó adótétel útján adózó adóalanyok ki­vételével — az R. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időben és helyen köteles adó­köteles tevékenységének (foglalkozásának) megkezdését, jövedelemforrásának a keletke­zését bejelenteni. (5) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az adóalany nevét és lakásának, üzleté­nek, műhelyének (telephelyének) címét; b) az adóköteles tevékenység (foglalkozás), jövedelemforrás megjelölését; c) az adókötelezettség kezdetének időpont­ját. (6) Az adókötelezettség szempontjából kö­zömbös az a körülmény, hogy az adóalany kereseti tevékenységét (foglalkozását) iparen­gedély, vagy más hatósági engedély alapján vagy anélkül folytatja, valamint az, hogy te­vékenysége csak ideiglenes, esetleg rövid ideig tartó. (2) Az adófizetési kötelezettség általában az adó­kötelezettség beállta napján kezdődik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom