Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 11. szám

126 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám. 9. Kisajátítási eljárásban állami tulajdonban levő ingatlanok kezelésbe adása, Gyakran előfordul, hogy a kisajátítási eljárás olyan ingatlanokat is érint, amelyek a Magyar Állam tulajdonában vannak, de azokat nem a kisajátító, hanem más állami szerv kezeli. Célszerű, ha az eljáró hatóság a kisajátítási és a kezelésbe adási eljárást nem különíti él, hanem egy határozatban intézkedik. A 20/1960. (IV. 17.) Korm. számú rendelet5 rendelkezései szerint az állami tulajdonban levő belterületi ingatlanok kezelésbe adásáról a járási, városi, városi kerületi tanács VB. igazgatási osztálya határoz. A mezőgazdasági ingatlanok kezelésbe adása a földművelésügyi miniszter felhatalmazása alapján a mezőgazdasági szakigazgatási szervek hatáskörébe tartozik. A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja azonban az, hogy ha a kisajátítási eljárás mezőgazdasági ingatlant is érint, és annak kezelésbe adása szükséges, akkor a kezelésbe adást az igazgatási osztály foganatosítja, de a kezelésbe adás előtt a mezőgazdasági szakigazgatási szerv álláspontját is kérje be. 10. A birtokbaadás kitűzése és foganatosítása. Az M. T. rendelet 21. és ezt követő §-ai tartalmazzák a birtokbaadási eljárást. E rendelkezések szerint a birtokbaadást a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, városokban pedig a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya foganatosítja. A kisajátítást megállapító határozatban — ha azonnali birtokbaadásra nem kerül sor — intézkedni kell a birtokbaadás lefolytatásáról. A birtokbaadás határidejét az azt foganatosító hatóság tűzi ki. A birtokbaadásról alapos és részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. A jelenlegi gyakorlat sok esetben kifogásolható, ezért a birtokbaadásra nagyobb gondot kell fordítani. A vonatkozó rendelkezések pontos megtartásával elejét lehet venni a későbbi esetleges jogvitáknak. A birtokbaadásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a kártalanításul adott csereingatlanok birtokbaadásakor is. 11. A kisajátítási terv záradékolása. Az M. T. rendelet 18. §-a alapján a kisajátítást megállapító határozat jogerőre emelkedése után a kisajátítási tervet záradékkal kell ellátni. Az M. T. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése szerint a kisajátítási terv két részből áll: tervrajzból és összeírásból. A záradékolási kötelezettség a kisajátítási terv egészére vonatkozik, ezért nem kielégítő az az esetenként jelentkező gyakorlat, hogy az igaz5 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 19G0. évi 26. száma közli. gatási osztályok csak a kisajátítási összeírást záradékolják. A kisajátítási tervrajz a kisajátítási terv egyik része, ezért azt is záradékolni kell. 12. A bírói út igénybevételére történő figyelmeztetés. A tvr. 12. §-ának (2) bekezdése szerint, amenynyiben egyezség nem jön létre, a kisajátítást szenvedő az eljárás során felajánlott összeget meghaladó követelését — az egyezségi tárgyalás meghiúsulásától számított 30 napon belül — a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Az M. T. rendelet 28. §-a szerint a tvr. 12. §-a alapján indítható kártalanítás iránti keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál kell előterjeszteni. A P. M. rendelet 12. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az egyezségi tárgyalás meghiúsulási időpontjának a kisajátítást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját kell tekinteni. Kimondja továbbá a P. M. rendelet, hogy a kisajátítást megállapító határozatban a kisajátítást szenvedők figyelmét fel kell hívni erre a határidőre és a határidő elmulasztásának következményeire. A gyakorlatban előfordul, hogy egyes igazgatási osztályok a bírói út igénybevételének lehetőségére vonatkozó figyelmeztetést a határozat rendelkezései közé nem veszik fel, nem jelölik meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, nem tüntetik fel a kereset benyújtásának határidejét és nem hívják fel a kisajátítást szenvedők figyelmét a határidő elmulasztásának következményeire. Ezt a helytelen gyakorlatot meg kell szüntetni, maradéktalanul érvényt kell itt is szerezni a jogszabályi rendelkezéseknek. 13. A határidők megtartása a kisajátítási eljárásban. A kisajátítási jogszabályok nem határozzák meg, hogy a kisajátítási eljárást lefolytató hatóságok a kisajátítási kérelem beérkezésétől számítottan mennyi idő alatt kötelesek a kisajátítást engedélyező és elrendelő határozatot meghozni. A határozat meghozatalának határidejére az 1957. évi IV. tv. 37. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő az irányadó. Célszerű azonban, ha az igazgatási osztályok a kisajátítást engedélyező és elrendelő határozatot lehetőleg soronkívüliség biztosításával minél hamarabb meghozzák, figyelemmel arra, hogy e határozat meghozatalával az eljárás még nem fejeződik be. Az M. T. rendelet 15. §-a szerint a kisajátítási eljárást lefolytató hatóság a kisajátítási iratoknak hozzá visszaérkezésétől [10. § (2) bek.] számított 30 napon belül köteles a kisajátítást megállapító határozatot meghozni. Ezt a határidőt be kell tartani. Amennyiben a jogszabályban biztosított határidő a határozat meghozatalára nem elegendő, akkor a felettes államigazgatási szervtől a határidő meghosszabbítását kell kérni. Erre azonban egészen kivételes esetben kerülhet csak sor.