Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 8. szám

83 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám. 13. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a 10. §-ban megjelölt akció keretében a rendelet hatálybalépése előtt értékesítésre került házingatlanok esetében is alkalmazni kell. Nyers Rezső s. k., pénzügyminiszter. Az igazságügyminiszter 117/1960. (I. K. 1981. 1.) I. M. számú utasítása a népi ülnök működéséről. (Nem teljes szöveg.) A népi ülnök bírói működése megvalósítja a dolgozó nép közvetlen részvételét az ítélkezésben és erősíti az igazságszolgáltatás szocialista demokratizmusát. A népi ülnök működése. 1. A járásbírósághoz (városi, kerületi bírósághoz) megválasztott népi ülnök a járásbíróságon (városi, kerületi bíróságon), a megyei (fővárosi) bírósághoz megválasztott népi ülnök a megyei (fővárosi) bíróságon működik. 2. Ha a bíróság a székhelyén kívül saját területén tart tárgyalást, lehetőleg a tárgyalás helyén lakó vagy állandóan ott dolgozó ülnökeit veszi igénybe. 3. Ha a megyei bíróság székhelyén működő járásbíróság az egész megye területére kiterjedő illetékességébe tartozó ügyben más járás (város) területén tart tárgyalást, általában a tárgyalás helye szerint egyébként illetékes járásbíróságon (városi bíróságon) működő népi ülnököket veszi igénybe. Saját népi ülnökeivel jár el a bíróság ezekben az ügyekben a székhelyén kívül is, ha ezt a körülmények indokolják (például az ülnökök alapos felkészülését nem lehet más módon biztosítani, folytatólagos tárgyalás esetében stb.). A népi ülnök működési ideje. 4. A népi ülnök évenként egy hónapig működik a bíróságon. Ha a népi ülnök részvételével megkezdett tárgyalás a hónap végéig nem fejeződik be, vagy ha büntető ügyben a bíróság a népi ülnök részvételével elnapolt tárgyalást két hónapon belül folytatja, a működési időt kivételesen meg lehet hosszabbítani. Az ülnök kéréséré, vagy hivatali érdekből az évenkénti foglalkoztatás egy hónapnál rövidebb is lehet. 5. Indokolt esetben a népi ülnök az év folyamán több ízben is igénybe vehető. A foglalkoztatás ebben az esetben sem terjedhet évenként egy hónapnál hosszabb időre. 6. A bíróság elnöke jegyzéket vezet a bíróságon működő népi ülnökökről. A jegyzékben fel kell tüntetni azokat a napokat, amelyeken a népi ülnök az év folyamán a bíróságon működött és rövid feljegyzést kell készíteni a népi ülnök működéséről (milyen ügyek iránt érdeklődik különösen, hol lehetne működését jobban hasznosítani). A népi ülnök működési idejének meghatározása. 7. A népi ülnök bírósági működésének idejét a bíróság elnöke határozza meg. Ügyel arra, hogy a népi ülnök bírósági tevékenysége ne akadályozza a termelő munka zavartalanságát. Az egész évre vonatkozóan előzetesen tájékozódik, hogy melyik hónap a legalkalmasabb az ülnök bírósági foglalkoztatására, s a működési idő meghatározásánál figyelembe veszi az egyes üzemekből megválasztott ülnökök számát, az ülnökök munkabeosztását (tsz. tagok, idényszerű munkát végzők) és esetleges kívánságait is. 8. A népi ülnököt működési idejéről a bíróság elnöke a működés megkezdése előtt egy hónappal írásban értesíti. Ka a foglalkoztatás nem az egész hónapra terjed, meg kell jelölni a napokat, amelyeken a népi ülnök a bíróságon fog működni. 9. A munkaviszonyban^ álló népi ülnök működési idejéről az ülnök értesítésével egyidejűleg tájékoztatni kell a munkáltatóját is. A tájékoztatásban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a népi ülnöki tisztség ellátása az ülnöknek megválasztott dolgozó állampolgári kötelessége, s hogy e kötelesség teljesítéséhez fontos állami és politikai érdek fűződik. 10. A bíróság elnöke fontos okból — az ülnök vagy munkáltatója indokolt kérésére — kivételesen elhalaszthatja a népi ülnök bírósági működésének megkezdését A működés megkezdésének új időpontját lehetőleg már a mentesítéssel egyidejűleg meg kell határozni. A népi ülnök beosztása. 11. A népi ülnököket a bíróság elnöke osztja be a vezetése alatt álló bíróságon működő tanácsokba. A beosztásnál — különösen a megyei bíróság székhelyén működő járásbíróságon — lehetőleg figyelembe kell venni az ülnök szakképzettségét és munkakörét (közlekedési ügyekj fiatalkorúak ügyei). 12. A tanácsbeosztást úgy kell elkészíteni, hogy a népi ülnök általában hetenként négy napot töltsön tárgyalással és lehetőleg ugyanazokban a tanácsokban járjon el. 13. A bíróság elnöke a beosztást legalább két hétre előre elkészíti és közli az ülnökökkel. A népi ülnök munkájának megszervezése. 14. A bíróság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a népi ülnök jogait hiánytalanul gyakorolhassa és kötelességeit maradéktalanul teljesítse. 15. Mielőtt a népi ülnök bírósági működését megkezdené, a bíróság elnöke előtt leteszi a bírói esküt (BÜSZ 3. § (4) bekezdés). Az eskütételnél jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. Az eskütételen a bíróságon működő népi ülnökök — az adott időpontban éppen tárgyaló ülnökök kivételével — is rész vesznek. 16. Az eskü letétele után a bíróság elnöke tájékoztatja az ülnököket a bíróságok szervezetéről, feladatáról, a népi ülnök jogairól és feladatairól, a hivatali titoktartás, a kizárás és az. elfogultság szabályairól, s a szükséghez képest az időszerű ítélkezési feladatokról. Fel kell hívni a figyelmüket a tanácskozásnál fennálló jogaikra és a külön vélemény adásának a lehetőségére. Ismertetni kell a népi ülnökökkel a díjazásukra vonatkozó rendelkezéseket is. 17. A tanács elnökének kötelessége, hogy a tanácsába beosztott népi ülnökök eredményes, munkáját előmozdítsa és gondoskodjék arról, hogy teljes munkaidejüket mindenkor a legmegfelelőbben használják fel. ' , • 18. A tárgyalás előtt a tanács elnöke megadja a népi ülnököknek az ügyre vonatkozó szükséges felvilágosításokat és módot ad nekik arra, hogy a tárgyalásra kerülő ügy iratait tanulmányozhassák. A tárgyalás megkezdése előtt tömören ismerteti az ügy lényeget, kiemelve, hogy a per eldöntéséhez milyen tények megállapítása szükséges * és felhívja a figyelmet az előreláthatólag alkalmazásra kerülő jogszabályokra. Fel kell tárni a népi ülnökök előtt az ügy társadalmi összefüggéseit és a figyelembe veendő jogpolitikai szempontokat is. 19. A tanácsvezető bíró a tárgyalások kitűzésénél gondoskodik arról, hogy az egyes tárgyalások között megfelelő idő álljon rendelkezésre a soronkövetkező ügy lényegének az ülnökök előtti ismertetésére. 20. A tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a népi ülnökök neesak a döntés meghozatalában, hanem a határozat indokolásának kialakításában Is részt vegyenek, hogy az írásbafoglalt határozatot aláírják és aláírás előtt abban az esetben is áttanulmányozzák, ha az írásbafogla-