Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 8. szám

8. szám. TANÁCSOK lásra csak az ülnök bírósági működésének befejezése Után kerül sor. Ülnökértekezletek. 21. A bíróságon működő népi ülnökök számára minden hónapban kétszer, rendszerint a hónap első és harmadik Szombati napján értekezletet kell tartani. 22. Az ülnökértekezleteket általában a bíróság elnöke vezeti. Helyes, ha az értekezleteken felváltva a hivatásos bírák is részt vesznek. Az ülnökértekezletre az illetékes ügyészt is meg kell hívni. 23. Az ülnökértekezlet célja, hogy a bíróságon működő népi ülnökök számára segítséget nyújtson a feladataik jó elvégzéséhez. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az ülnökök a tárgyaláson vagy általában a bírósági működésük során szerzett tapasztalataikat elmondják, munkájukról és az azzal kapcsolatos problémáikról beszámoljanak, és észrevételeikről a bíróság elnökét tájékoztassák. A népi ülnökök oktatása. 24. A népi ülnökök az ítélkezés területén a reájuk váró feladatokat csak akkor tudják eredményesen megoldani, ha tisztában vannak a leggyakrabban alkalmazásra kerülő eljárási és anyagi jogi szabályokkal. Éz a követelmény szükségessé teszi, hogy a működő népi ülnökök rendszeres oktatásban részesüljenek.25. A bíróságon működő népi ülnökök oktatásáról a bíróság elnöke gondoskodik. 26. A népi ülnökök oktatása 3 alkalommal történik: első ízben azon a napon, amikor az ülnökök eskütétel céljából a bíróságon megjelennek, a továbbiakban pedig működésük 2 szombati napján (21. pont). 27. A szombati napokon előbb kerül sor az ülnökértekezlet megtartásái'a, majd ezt követi az oktatás. 28. A népi ülnökök oktatását a bíróság elnöke, vagy az általa kijelölt és erre a feladatra alkalmas bíró végzi. 29. Az oktatás célja a-népi ülnök tájékoztatása az ítélkezés időszerű kérdéseiről. E mellett — a lehetőséghez képest — meg kell tárgyalni a népi ülnökökkel a legfontosabb jogelveket, különös tekintettel az eljárási szabályokra. 30. Az oktatásra esetenként általában 2—3 órát kell fordítani. Az oktatási idő első részében az elnök (bíi'ó) kb. egy-másfél órás előadásbán ismerteti a kijelölt anyag főbb kérdéseit. Az előadásoknál érthető és világos stílusra kell törekedni és az elmondottakat minél több szemléltető példával kell megvilágítani. Az előadás után az ülnökök kérdéseket tesznek fel és megtárgyalják a témával összefüggő problémáikat. 31. Azokon a bíróságokon, ahol a működő ülnökök száma a 30 főt meghaladja, az oktatást 20—30 fős külön csoportokban kell lebonyolítani. Több csoport alakítása esetén lehetőleg az ugyanabban az ügyszakban foglalkoztatott ülnököket kell egy csoportba beosztani. 32. Az ülnökértekezletek és az oktatás megtartását, lefolytatását és eredményességét a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a felügyelete alatt álló járásbíróságokon (városi, kerületi bíróságokon) rendszeresen ellenőrzi. 33. A működő népi ülnököket meg kell hívni minden olyan bírósági értekezletre is, amelynek tárgya az ítélkezési gyakorlat értékelése. Az ülnökbeszámolók. 34. Kívánatos, hogy a népi ülnök bírósági működésének befejeztével az elvégzett munkájáról és a bíróságon szerzett tapasztalatairól beszámoljon annak a tanácsnak, amelyik megválasztotta, illetőleg annál a vállalatnál, állami gazdaságnál, termelőszövetkezetnél, társadalmi Szervnél vagy állami intézménynél, ahol népi ülnöknek jelölték, vagy a lakókörzetében. Ha a népi ülnök munkahelye időközben megváltozott, a beszámolót az újabb munkahelyén tartja meg. . 35. A beszámoló elkészítésében a népi ülnököt a hivatásos bírák megfelelő anyag rendelkezésre bocsátásával, szakmai tanácsokkal és a beszámoló tervezetének megbeszélésével segítik. A beszámolóban foglalkozni kell a helyileg kiemelkedő jelentőségű ügyekkel. KÖZLÖNYE 89 36. Kívánatos, hogy a népi ülnök beszámolóján annak a tanácsnak az elnöke is részt vegyen, amelyben a népi ülnök működött, vagy az a hivatásos bíró, aki az üzemmel (pl. jogi segítségnyújtás révén) egyébként is kapcsolatban van, illetőleg, aki az üzem viszonyait közelebbről ismeri. 37. A népi ülnök beszámolóján megjelent hivatásos bíró — ha szükségesnek mutatkozik — adjon tájékoztatást a hallgatóság köréből felvetett kérdésekre. A népi ülnök visszahívása. 38. A népi ülnököt megbízatásának lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűntettet követ el, ha kötelességeit hanyagul vagy felelőtlenül látja el, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekintélyét. 39. A népi ülnöki feladat ellátására méltatlanná vált személy visszahívására a bíróság elnöke az igazságügyminiszternek tesz előterjesztést. A járásbíróság (városi, kerületi bíróság) elnökének előterjesztését a megyei (fővárosi) bíróság elnöke terjeszti fel a miniszternek. 40. A népi ülnök visszahívása iránti előterjesztésben közölni kell az ülnök személyi adatait (név, születési hely és idő, foglalkozás, munkahely), az őt megválasztó szervet, továbbá részletesen annak a cselekménynek, vagy magatartásnak a leírását, amelynek következtében az ülnöki működés ellátására méltatlanná vált. 41. A felterjesztés alapján az igazságügyminiszter tesz javaslatot az ülnök visszahívására az őt megválasztó szervnek. Zárórendelkezés. 42. Ez az utasítás a közzététele napján lép' hatályba. Egyidejűleg a népi ülnökök működésével kapcsolatos feladatokról szóló 132/1957. (I. K. 21.) I. M. számú utasítás hatályát veszti. Dr. Nezvál Ferenc s. k., igazságügyminiszter. Az élelmezésügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter 113/1961. (Élip. É. 5.) Élm. M. számú együttes utasítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által átadott tej és tejszín után járó fölözött tej, egyéb tejmelléktermékek és korpa juttatásáról (Nem teljes szöveg.) A 3.004 3 1960. (XI. 17.) Korm. számú határozat I. fejezetének 15., valamint VIII. fejezetének 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) által a tejipari vállalatok részére átadott tej és tejszín után járó fölözött tej, egyéb tejmelléktermék és korpa juttatását a következők szerint szabályozzuk: 1. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye területén a termelőszövetkezetek a tejipari vállalat részére szállított tejmennyiségnek legfeljebb 50%-át tejszín formájában is átadhatják, illetőleg ennek megfelelő mennyiségű fölözött tejet, irót vagy savót igényelhetnek. A többi megye területén a tejszín-átadás mórtéke, illetőleg a visszaadható fölözött tej és egyéb tejmelléktermék mennyisége — a főváros és környéke, továbbá az ipari vidékek tejellátása és a sajttermelő üzemek folyadékellátásának biztosítása érdekében — megyei átlagban 40% lehet, de termelőszövetkezetenként az 50%-ot nem haladhatja meg. Azt, hogy melyik termelőszövetkezet milyen százalékban szállít tejszínt, a területileg illetékes megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) az érdekelt tejipari vállalat igazgatójával egyetértésben állapítja meg.