Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 81. szám

81. szárú. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 775 Vegyes rendelkezések A kisipar gyakorlásával kapcsolatos állásfoglalások. L Zippzárjavítás. A zippzár javítás kéoesítéséhez nem kötött szabad ipar. (1775—7—1/1960. V. 28. sz. ügyirat.) 2. Építőipari téli tanfolyam alapján ipar jogosítvány kiadása. Az Építésügyi Minisztérium Szakigazgatási Főosztálya 1959. március 11-én kelt 5971/1959. számú elvi állásfoglalása szerint: ..r>zon személyeknek, akik a 125.670/1930. K. M. sz. rendelettel szervezett fa-, és fémipari szakiskolák építőipari téli tanfolyamain végbizonyítványt szereztek, az egyéb törvényes feltételek fennforgása esetén — amennyiben a 3 évi szakbavágó gyakorlatot szabályszerűen igazolják — a kőműves-, ács- vagy kőfaragó iparigazolványt mesterlevél bemutatása nélkül ki lehet adni." Ezek szerint tehát a volt nagykanizsai, miskolci, szolnoki és debreceni állami fa- és fémipari szakiskolákban annakfdeién szervezett négy féléves építőipari téli tanfolyamok elvégzését tanúsító végbizonyítvány — az említett feltételek fennforgása mellett — kőműves-, ács- vagy kőfaragó iparigazolvány kiadásához képesítésként elfogadható. (1847—7—1/1960. VI. 6. szám.) 3. Temetkezési vállalkozásra kiadott iparjogosítványok. A 4.096/1949. (127) Korm. sz. rendelet 4. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a temetkezési vállalkozásra „kiadott iparjogosítványok azon a napon, amikor az érintett város, illetőleg község területén a községi vállalat működését megkezdi, kártalanítás nélkül érvényüket vesztik." Temetkezési vállalkozásra jogosító érvényes iparigazolvány tehát az országban nem lehet, temetkezési vállalkozással kisiDaros semmiképpen nem foglalkozhat. (1916— 7—1 1960. VI. 6. szám.) 4. Székpárna készítés. Hulladékrongyból székpárna vagy hímzett székpárna készítése iparieazolvány alapján gyakorolható szabad ipar. (2294—7—1/1960. VII. 7. szám.) 5. Fa háztartási eszközök ké zítése. A fakanál, fa evőeszköztartó, nyújtófa, fa fűszertartó, vágódeszka, ruhaakasztó és fakazetta készítése iparigazolvány alapján gyakorolható szabad ipar, azonban a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 4. §. (2) bekezdése értelmében szabad iparra iparigazolványt gyűjtőnéven (pl. fatömegcikk) kiadni nem szabad, hanem az egyes cikkeket az iparigazolványban fel kell sorolni. (2295—7—1/1960. VII. 8. szám.) 6. Szikvízkészítő kisiparosok működési köre. Az 1958. évi 9. sz. tvr. 20. §-a, illetve a vhr. 36. §. (1) bekezdése szerint ugyan kétségtelen, hogy a kisiparos telephelye az a műheTy, üzlethelyiség, vagy lakás, ahol iparát gyakorolja, továbbá a tvr. 17. §. (2) bekezdés szerint a kisiparos termékeit elsősorban telephelyén hozhatja forgalomba, azonban a vhr. 33. §. (4) bekezdése szerint élelmiszer kisiparos termékeit kihordás útján is értékesítheti. Kihordási terület alatt pedig azt a községet, várost (Budapesten a főváros egész területét) kell érteni, ahol a szikvízkészítő kisiparosnak a telephelye van. (2614—7—1/1960. VIII. 9. szám.) 7. Lószerszámveret készítése. A lószerszámveret készítése a képesítéshez kötött rézműves és ónozó ipar tevékenységi körébe tartozik, s így a lószerszámveret készítő ipar gyakorlására jogosító iparigazolványt csak annak lehet kiadni, aki egyéb törvényes feltételek mellett rézműves és ónozó ipari képesítését mesterlevéllel igazolja. (2598—7—1/1960. VIII. 12. szám.) 8. Pecsenye- és lángos sütés. A pecsenye-, illetve a lángos sütés — mint vendéglátóipari tevékenység — kereskedelmi és nem ipari tevékenység. Az 1/1957. (III. 12.) Bk. M. sz. rendelet B) mellékletében is felsorolt pecsenyesütésre — mint magánkereskedői tevékenységre — az iparjogosítványt a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. sz. tvr. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az elsőfokú kereskedelmi hatóság, tehát a végrehajtó bizottság kereskedelmi osztálya, saját hatáskörében adhatja ki. Helytelen, ha ipari osztály kereskedés gyakorlására jogosító iDarigazolványt ad ki, ehhez hatásköre nincs. Annakidején — az 1955. április hó 7-én kelt K—153—7 1953. sz. körleirat — általánosságban már felhívta erre a helytelen gyakorlatra a figyelmet. A tekintetben dönteni pedig, hogy a pecsenyesütő foglalkozhat-e lángos sütéssel — fentiek értelmében — ugyancsak nem az ipari szakigazgatási szervek hatásköre. Az 1/1957. (III. 12.) Bk. M. sz. rendelet 9. §-a szerint ugyanis az üzletkör kérdésében a szakmai szokást a KISOSZ igazolja és végső fokon a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes a döntésre. (2895—7—1/1960. VIII. 26. szám.) 9. Gyeptégla kitermelése. A Földművelésügyi Minisztériummal és az Igazságügyminisztériummal egyetértésben kialakított álláspont szerint a gyeptégla előállítása általában mezőgazdasági jellegű tevékenység, melyet a föld tulajdonosa vagy b^ználóia hatósági jogosítvány nélkül folytathat. Ha azonban valaki, például egy földművesszövetkezet egyik tagja (akinek kertész képesítése van), több vidéki tanáccsal; alkalmas állami tartalékföldek tekintetében megállapodást létesít, s a megállapodás szerint jogosult ellenérték fejében meghatározott területen a gyeoté^át kitermelni és köteles a területet a gyeptéglatermelés után újra füvesíteni, továbbá ugyancsak e megállanodások alapján a gyeptéglákat idegen munkaerő alkalmazásával kitermelteti és beszállíttatja egy földműve^szövetkez^thez, végül ez a földművesszövetkezet a gyeptéglákat tőle átveszi és fogyasztók (sportegyesületek, kertészek, magánosok stb.) számára forgalomba hozza, akkor a kérdéses tevékenység olyan elemekből tevődik össze, amelyek alapján vita merülhet fel a tekintetben, hogy az ismertetett tevékenység mezőgazdasági (tehát hatósági jogosítvány nélkül folytatható) vagy ipari, illetve kereskedelmi — iparigazolvány alapján gyakorolható — tevékenységnek minősül-e? Mivel a jogszabályok egyértelmű eligazítást nem adnak az ilyen tevékenység minősítése felől, ezért e kérdés — az Igazságügyminisztérium álláspontja szerint — a joghasonlóság alkalmazásával oldható meg. Ebből a szempontból az ismertetett tevékenység legjellemzőbb vonásait kell figyelembe venni és ezek az áru adás-vétele, továbbá az, hogy a tevékenység tárgya olyan áru, amelyet más termelői tevékenysége állított elő. Ez a meggondolás arra vezet, hogy az ismertetett tevékenységet magánkereskedői tevékenységnek kell tekinteni, amely rendszeresen és keresetszerűen csak érvényes iparigazolvány alapján folytatható. Mivel továbbá az ismertetett tevékenység — amely idegen munkaerő munkájának, valamint a gyeptéglák forgalombahozatalának megszervezésére szorítkozik — vállalkozás jellegű, a oüntetőjogi szabályok szemoontjából is meg kell követelni a megfelelő iparjogosítványt. (Aki ugyanis árucikkel megfelelő iparjogosítvány nélkül iparszerűen kereskedik — árucikknek tekintve az ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről teljesített munkát vagy másnemű szolgáltatást is — árdrágító üzérkedést követ el. (3004—7—1/1960. IX. 3. szám.) 10. Kirakatrendezés. A Művelődésügyi- és a Belkereskedelmi Minisztérium egyetértő állásfoglalása szerint kirakatrendezésre jogosító iparigazolvány nem adható ki. A kirakatrendezés (kirakatdíszítés) ugyanis szellemi szolgáltatás, s mint ilyen a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr.