Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 56. szám

56. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 535 A földrendezési eljárás során a fellebbezési határ- ' idő az I. fokú határozatnak az érdekelt személy részére történt kézbesítésekor kezdődik. Mind a szakigazgatási hatóságok, mind az ügyészi szervek gyakorlatában problémaként merült fel, hogy a földrendezési eljárás során egyrészt a földtulajdoni és használati viszonyok rendezése, másrészt a mezei leltári térítések kérdésében az érdekelt személyek részére a jogorvoslati lehetőség mikor és milyen módon nyílik meg, illetve az 1959. évi 24. tvr. (továbbiakban: Tvr.) 19. § (1) bek. a) és b) pontja szerinti fellebbezésnek milyen határozat képezheti alapját. A Tvr. 16. § (1) bek. szerint a (községi) földrendező bizottság csak javaslatot készít, amelyet a járási tanács vb. elnöke hagy jóvá, s ennek alapján a (2) bekezdés szerint a földek birtokbaadását foganatosítani kell. A Tvr. 17. §-ában említett — közhírrétételre kerülő — határozat a 17. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyott javaslattal nem azonos, mivel a 19,1959. (V. 30.) F. M. sz. r. (továbbiakban: R.) 27. §. (1) bekezdése szerint ez utóbbit — a munkarészekkel együtt — az ott felsorolt szerveknek kell megküldeni, az érintett állampolgároknak azonban ezt nem kézbesítik. Ugyanakkor a Tvr. 19. §. (1) bek. a) pontja szerint a tulajdoni és használati viszonyokat rendező határozat ellen — halasztó hatállyal nem bíró — fellebbezésnek van helye a megyei tanács vb-hoz. A R. 27. §. (2) bekezdését egyesek úgy értelmezik, mintha a határozat ellen csak az előző bekezdésben említett — címzettként megjelölt — szervek élhetnének jogorvoslattal. Ez áz értelmezés törvénysértő, figyelemmel arra, hogy az 1957 :IV. tv. 47. §-ában meghatározott esetek egyike sem áll fenn. Ugyanakkor sem a Tvr., sem a R. nem jelöli meg kifejezetten, hogy az érdekelt állampolgárok részére milyen I. fokú határozatot kell kézbesíteni. A Tvr. 16. §. (2) bekezdése szerinti, úgynevezett jóváhagyott javaslat nem került közzétételre. A 17. §. szerinti határozatot pedig csak közületeknek kézbesítik, viszont a Tvr. 19. §. (1) bek. a) pontja általában kimondja a jogorvoslat lehetőségét, a R. 27. §. (2) bek. pedig ezt kézbesítéshez köti. A határozatok közlésére vonatkozóan az állampolgárokra nézve az 1957:IV. tv. 41. § (1) bek. első fordulatának rendelkezését kell alapul vei.ni. Ebből következően az egyes érdekelt magánszemélyek részére — az úgynevezett jóváhagyott javaslat megfelelő kivonatolásával — egyedi határozatokat kell hozni és azokat kézbesíteni kell. Ezeket az I. fokú határozatokat a járási tanács vb. elnökének kell meghoznia, illetve az általa jóváhagyott javaslatból készült kivonatok ilyen I. fokú egyedi határozatoknak minősülnek. Ezeknek tartalmazniok kell a — tulajdoni és használati viszonyok kérdésében halasztó hatállyal nem bíró — fellebbezés lehetőségére való figyelmeztetést is, illetve az 1957 :IV. tv. 38. §-ában említett egyéb tartalmi elemeket. Értelemszerűen az előbbiekben ismertetett eljárás követendő a Tvr. 18. §. (1) bekezdésében és 19. §. (1) bek. b) pontjában megjelölt, térítésekre vonatkozó határozatok esetén is, azzal a különbséggel, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya van. Jelen állásfoglalást az tette szükségessé, hogy a földrendezéssel kapcsolatos panaszügyekben egyes ügyészségek eljárása bizonytalan, illetve intézkedéseik során nem érvényesül egységes gyakorlat. Az előbbiekből következően szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy mind a földtulajdoni és használati viszonyok rendezésére, mind a térítésekre vonatkozóan csak a járási tanács vb. elnökének szabályszerűen kiadott, az 1957:IV. tv. 38. §-ában meghatározott kellékeket tartalmazó határozatát lehet I. fokú határozatnak tekinteni, így pl. a csereingatlan birtokbaadásáról szóló értesítést, vagy a községi földrendező bizottság által készített tervezeteket nem. Az ilyen tárgyú panaszügyekben tehát elsősorban azt kell megállapítani, hogy az érdekelt személy mind a földtulajdoni és használati viszonyok rendezésére, mind a térítésre vonatkozóan szabályszerű I. fokú határozatot kapott-e vagy sem. Ha kapott, fel kell világosítani a jogorvoslat lehetőségéről, amely — a határidő nyitvaállása esetén — a csereingatlan átvételétől függetlenül is fennáll, ha pedig nem kapott, akkor szintén fel kell világosítani az I. fokú határozat kézbesítése után megnyíló jogorvoslati lehetőségről, egyidejűleg azonban kezdeményezni kell az I. fokú határozat meghozatalát és kiadását is. (A Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben kialakított állásfoglalás.) A termelőszövetkezeti tagok tagságának és alkalmazottak munkaviszonyának bejegyzése a személyi igazolványba. A termelőszövetkezeti tagok tagságának és a termelőszövetkezeti alkalmazottak munkaviszonyának a személyi igazolványba való bejegyzésénél nem alakult ki egységes gyakorlat. A termelőszövetkezetek nagyrésze az ide vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a tagok, illetve alkalmazottak személyi igazolványába bejegyzik a tagsági, illetve munkaviszonyt, egyes termelőszövetkezetek — arra való hivatkozással, hogy erre külön rendelkezést nem kaptak — a bejegyzést elmulasztják. A személyi igazolványba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezések egyöntetű értelmezése érdekében — az Országos Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályával és a Munkaügyi Minisztérium Területi Osztályával egyetértésben — az alábbiakat közöljük: A munkahelyváltozásnak a személyi igazolványba való bejegyzése tekintetében a termelőszövetkezet elnökét a vállalati igazgatóval azonos jog illeti meg. Ennek megfelelően a termelőszövetkezet elnöke vagy az általa megbízott személy a termelőszövetkezeti tagok, illetőleg termelőszövetkezeti alkalmazottak személyi igazolványának munkahelyváltozások feltüntetésére szolgáló rovatába tartozik bevezetni azt a tény, hogy a személyi igazolvány tulajdonosa termelőszövetkezeti tag, illetőleg alkalmazott, A bejegyzést az alábbiak szerint kell elvégezni: — A „munkáltató ne re és pontos címe" sorba a termelőszövetkezet hivatalos nevét és helyét; — az „alkalmazási minőség" sorba a tagok esetében a „termelőszövetkezeti tag",, alkalmazottak esetében a tényleges alkalmaztatás minőségét (könyvelő, pénztáros, adminisztrátor stb.); — a „munkaviszony kezdete" sorba pedig a termelőszövetkezeti tagság, illetve alkalmazás kezdő időpontját kell bejegyezni. A termelőszövetkezeti tagság, vagy alkalmaztatás megszűnését szintén a termelőszövetkezeti elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti be a személyi igazolvány erre a célra szolgáló rovatába. A tagsági vagy munkaviszony megszűnésének jogcímét (kizárás, kilépés, elbocsátás stb.) bejegyezni nem szabad. Földművelésügyi Minisztérium. Termelőszövetkezetek részére kedvezményes TEFU-tehergépkocsik biztosítása. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 521.522 1960. VI. főo. szám alatt az autóközlekedési igazgatóságoknak az alábbi rendelkezést adta ki (kivonat): „A 10.210/1960. G. B. számú határozat értelmében o'.t, ahol a gépállomások szállítási kapacitása a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok fuvarozási igényeinek kielégítésére nem elégséges, a mezőgazdasági szállításokra megállapított díjkedvezményt az autóközlekedési vállalatok által végzett fuvarozásokra is ki kell terjeszteni. Fenti határozat végrehajtása kapcsán az alábbiakat rendelem: 1. A szállítási díjkedvezmény termelőszövetkezetekre és termelőszövetkezeti csoportokra (szakcsoportokra, társulásokra a kedvezmény nem alkalmazható) vonatkozik. 2. Az alkalmazandó kedvezményes díjtétel alapja a 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm. számú határozat1 V. Fejezet 1. 1 A határozatot a Tanácsok Közlönye 1959. évi 10. pzáma közli.