Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 54. szám

54. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 507 szolgáló helyiségből átalakított, illetőleg emeletráépítés vagy padlástérbeépítés útján létesített lakások esetében a lakbérpótlék összegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse. Vhr. 1. §. (1) A R.-nek a lakbérpótlékfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései a) az államhatalom és az államigazgatás szerve, intézete, intézménye, az állami vállalat, PZ állami gazdaság és az állami mezőgazdasági gépállomás; — a politikai vagy az ország egész területén működő társadalmi szervezet, ezek intézete, intézménye és vállalata; — a szövetkezet, szövetkezeti szövetség és központ, valamint a szövetkezeti vállalat tulajdonában (társadalmi tulajdonban) álló házingatlanokban lévő lakások bérlőire, továbbá b) a személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. napja előtt épült — három szobásnál nagyobb lakóházakban lévő lakások, — társasházban lévő három szobásnál nagyobb lakások (öröklakások), — szövetkezeti házban lévő három szobásnál nagyobb lakások (tanácsi rendelkezés alatt álló lakások) bérlőire terjednek ki. (2) Nem terjed ki a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség a személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásokban lakó tulajdonosokra (haszonélvezőkre) és bérlőkre (használókra), valamint a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásokban lakó tulajdonosokra (haszonélvezőkre) és egyeneságbeli rokonaikra. (3) Nem terjed ki a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség az (1) bekezdésben említett; lakások bérlőire, ha a lakásban állandóan lakó személyek száma — a R.-ben meghatározott kihasználási mérték szerint — a lakásban elhelyezhető személyek számához képest csak eggyel kevesebb (fél többletszoba esetén). (4) Nem terjed ki a lakbérpólék-fizetési kötelezettség az (1) bekezdésben említett és két lakószobásnál nem nagyobb lakások béreire sem, ha a bérlő olvan egyedül élő. munkaképtelen vagy nyugdíjas személy, aki lakásának legalább egy szobáját albérletbeadás útján hasznosítja. Ez a mentesség a bérlőt csak akkor illeti meg, ha az albérleti jogviszony e rendelet hatálybalépésének napján is fennáll. Megszűnik a bérlő mentessége, ha az albérleti jogviszony megszűnik, vagy ha a lakásügyi hatóság a bérlő részére a jogos lakásigényének megfelelő cserelakást ajánl fel, de azt a bérlő nem fogadja el. (5) A R. alkalmazása szempontjából személyi tulajdonban áll az a házingatlan, amely — akár részben is — természetes személyek vagy az (1) bekezdés a) pontjában fel nem sorolt belföldi jogi személyek tulajdona. Vhr. 2. §. (1) Ha a lakást a bérlő helyreállítás, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségből való átalakítás, illetőleg emeletráépítés vagy padlástérbeépítés útján létesítette, a bérlő arra az időtartamra, ameddig bérbeszámítási jog illeti meg, mentesül a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól. (2) A bérlő a bérbeszámítási jog fennállását — vita esetén — a bérbeadó elismerő nyilatkozatával vagy az építésügyi hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatával köteles igazolni. R. 2. §. (1) A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a 6 m2-nél nagyobb, de 12 m2-t meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, 12 m2-nél nagyobb lakószoba pedig két személy elhelyezésére alkalmas lakószobának minősül. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára használt helyiségek közül — az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével — minden olyan helyiség, amelynek területe a 6 m2-t meghaladja, közterületre vagy udvarra nyíló ablaka, továbbá melegpadlója van és fűthető. (3) A lakásbérleti jogszabályok alapján engedélyezett különszobát e rendelet alkalmazása szempontjából igényt meghaladó lakrésznek kell tekinteni, ennélfogva lakbérpótlékfizetési kötelezettség alá esik.