Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 54. szám

508 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám. (4) A szükségiakások bérlői mentesek a lakbérpótlék-fizetés kötelezettség alól. (5) Komfortnélküli lakás esetében az egyébként fizetendő lakbérpótlék 50%-át kell fizetni. (6) Ha a lakásban együítlakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpótlék megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni. Vhr. 3. §. (1) A lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából — a R. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén — lakószobának kell tekinteni a személyzeti szobát és a lakással összefüggő minden olyan helyiséget is, amelyet a bérlő vagy más személy hivatásszerű tevékenység folytatására (pl. orvosi rendelő, ügyvédi-, mérnöki iroda, műterem, kisipari műhely céljára) használ. Nem minősül lakószobának az ilyen helyiség, ha közterületről nyíló bejárata van (üzlethelyiség). (2) A hall a R. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor minősül lakószobának, ha legalább egy, 2 méter széles olyan falfelülettel rendelkezik, amely mellé — a szomszédos nyílászáró szerkezetek rendeltetésszerű használatának akadályozása nélkül — fekvőhely elhelyezhető. (3) A helyiség területének megállapításánál a vakolt falsíkok közötti méreteket, továbbá a beépített szekrény alapterületet kell figyelembe venni; nem lehet azonban számításba venni a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró 0 falpillérek által elfoglalt alapterületet. (4) Melegpadlós az a helyiség, amelynek padlója fából vagy hézagmentes padlóburkolóanyagból (öntött magnezit, linóleum, gumi stb.) készült. (5) Fűthető az a helyiség, amelynek füstcsatornája vagy más helyiséggel közös fűtőberendezése (falközi kályha stb.), illetőleg központi fűtése van. (6) Ha a helyiségnek csak zárt légaknán (világítóudvarra) vagy lépcsőházra (kapualjra, átjáróra) nyíló ablaka van, a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a helyiség nem minősül lakószobának. (7) A lakószobának minősülő helyiségek számának és nagyságának megállapításánál az 1960. évi január hó 10-i műszaki állapot az irányadó. Ha azonban ezt az időpontot követően változás következett be és a vál-* tozás engedélyezését a bérlő a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozatával, valamint az építésügyi hatóság jogerős határozatával igazolja, a tényleges állapotot kell figyelembe venni. Vhr. 4. §. (1) A lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából szükséglakás az olyan bérlemény, amelyben lakószobának minősülő helyiség nincs, illetőleg amelyet a lakásügyi hatóság szükséglakásként utalt ki, vagy amelyet — építési módjára vagy állapotára tekintettel •<-• az építésügyi hatósággal egyetértésben szükséglakásnak nyilvánított. (2) Komfort nélküli lakás az a lakás, amelyben fürdőszoba (fürdőfülke) és W. Ci nincs. Vhr. 5. §. (1) Az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet alapján védetté nyilvánított nemzeti érdekű muzeális értéktárgyak (magángyűjtemények) elhelyezésre szolgáló — egyébként lakószobának minősülő — helyiség mentesül a lakbérpótlék-* fizetési kötelezettség alól, ha fenntartója a magángyűjtemény védetté nyilvánítását a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott okirattal igazolja. (2) A lakásban állandóan lakó, tartósan fertőző beteg személyt a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából csak akkor lehet két személyként számításba venni, ha a beteg elkülönítése céljából a lakásügyi hatóság a bérlő részére külön szobát biztosított vagy a külön szobára való jogosultságát elismerte; ezt a lakásügyi hatóság jogerős határozatával kell igazolni. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett elmebeteg személy tekintetében is. (3) Ha a lakásban állandóan lakó háztar* tási alkalmazottat — kisebb szoba hiányán ban — csak 12 m2-nél nagyobb szobában