Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 47. szám

47. szám. TANÁCSOK Vegyes rendelkezések Területátcsatolási közlemények. Az Elnöki Tanács 118/1960. számú határozatával elrendelte Tác község területéből 1321 kh. 1174 négyszögöl nagyságú, Pákozd község területéből 3723 kh. 1,200 négyszögöl nagyságú, Zámoly község területéből 24 kh. 1,229 négyszögöl nagyságú, Szabadbattyán község területéből 237 kh. 831 négyszögöl nagyságú, illetőleg Pátka község területéből 1787 kh. 2 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását Székesfehérvár járási jogú város területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 251/2/1960. I. szám.) Somogy megye tanácsa 20/1959. számú határozatával elrendelte Balatonkiliti község területéből 28 kh. 1.183 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását Ságvár község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. 1.134/1960. I. szám.) A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. Államigazgatási jog. Az alá- és fölérendeltségi viszonyban álló államigazgatási szervek egymás közötti eljárásában nem az 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. hatályát a törvény 1. §-a állapítja meg. E § (4) bekezdése értelmében a törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügyön mindazokat az ügyeket kell érteni, amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást végez. Az (5) bekezdés értelmében ügyfél az a személy, jogi személy, állami szerv, társadalmi vagy gazdasági szervezet, amelynek jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti. A fenti szabályok a törvény hatálya alá tartozó eljárások jellemző vonásaként emelik ki, hogy az eljárás, illetve az annak során hozott aktusok az ügyfelek jogállását közvetlenül érintik, s konkrét államigazgatási jogviszonyok keletkezését, módosulását, vagy megszűnését eredményezik. Éppen ezért az ilyen jellegű eljárásokban a törvény messzemenően biztosítja az ügyfelek részvételét és érdekvédelmét — többek között a különféle jogorvoslatok igénybevételének lehetővé tételével. Az államigazgatási eljárás ettől eltérő jellegű, másik típusa, amikor az egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban álló államigazgatási szervek kerülnek kölcsönös kapcsolatba. Az ilyen ún. „belső" eljárás során kibocsátott aktusok éppúgy kötelező erejűek, mint a korábban említettek, kötelező erejük azonban csupán az alárendelt szervekre nézve érvényesül, s más személyek vagy szervek jogállását közvetlenül nem befolyásolja. Az alá- és fölérendeltségi viszonyban álló államigazgatási szervek érintkezésének és kapcsolatának formáit jelenleg speciális jogszabályok rendezik, e körben az 1957. évi IV. tv. nem kerül alkalmazásra. A törvény 1. §-ához fűzött miniszteri indokolás ezt félreérthetetlenül lerögzíti, amikor rámutat arra, hogy a törvény az államigazgatási szervek és az ügyKÖZLÖNYE 421 felek eljárási kapcsolatait rendezi, s hatálya alól kirekeszti az államigazgatási szervek belső szervezeti kapcsolatait rendező szabályokat. A gyakorlatban előfordul, hogy a törvény hatálya alá tartozó eljárás során az eljáró államigazgatási szerv nemcsak az ügyfelekkel kerül eljárási kapcsolatba, hanem saját felettes szerveivel is. A fenti differenciálás az ilyen esetekben is maradéktalanul érvényesül, tehát az 1957. évi IV. tv. szabályait ilyenkor is csak az államigazgatási szerv és az ügyfelek kapcsolatára vonatkozóan kell alkalmazni. A 3/1958. (V. 1.) Kip. M. számú rendelet 2. §-a értelmébe.i az e §-ban tételesen felsorolt iparok gyakorlására iparjogosítvány csak a megyei tanács vb. ipari osztályának előzetes engedélye alapján adható ki. Miután az előzetes engedély megadása, vagy megtagadása az ügyfélre nézve közvetlenül joghatásokat nem eredményez, az engedélyezés tárgyában hozott határozat csupán az elsőfokú iparhatóságra irányadó a további eljárás során. A kifejtettekből következik, hogy a megyei tanácc vb. ipari osztályának az előzetes engedély kiadásával kapcsolatos határozatát az ügyfél számára kézbesíteni nem kell, ellene fellebbezéssel élni nem lehet. A határozat az elsőfokú iparhatóság irányában a következő joghatásokat eredményezi: 1. Amennyiben a megyei tanács vb. ipari osztálya az előzetes engedélyt nem adja meg, az elsőfokú iparhatóság az iparjogosítvány kiadásának megtagadása tárgyában köteles érdemi elutasító határozatot hozni és ezt az ügyfél részére kézbesíteni. Ebben az esetben a határozat ellen a megyei tanács vb. ipari osztályához lehet fellebbezni. Ha az ügyfél a másodfokú határozatot is sérelmesnek tartja, az ellen az 1957. évi IV. tv. 65. § (2) bekezdése értelmében a megyei tanács végrehajtó bizottságához fordulhat panasszal. 2. Ha a megyei tanács vb. ipari osztálya az előzetes engedélyt megadja, az iparhatóság az iparjogosítványt nem köteles feltétlenül kiadni, hanem a konkrét kérelmet mérlegelési jogkörében bírálja el. A kérelem elutasítása esetén a jogorvoslat az előbbiek szerint alakul. Hasonló a helyzet pl. a házingatlan utólagos állami tulajdonbavételének elrendelésénél is, amelyhez a 17/1957. (IV. 21.) P. M. sz. rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács vb. igazgatási osztályának előzetes hozzájárulása szükséges. Amennyiben az ügyfél jogállását közvetlenül érintő határozat a felettes államigazgatási szerv belső aktusán — pl. kifejezett utasításán, vagy az előzetes engedély megtagadásán — alakul, az 1957. évi IV. tv. 36. § (3) bekezdésére figyelemmel az ügyfél számára biztosítani kell az iratokba — így többek között a belső aktusra vonatkozó iratokba — való betekintés jogát is. A fentiek természetesen nem érintik az államigazgatási szervek egymásközötti eljárására vonatkozó ügyészi általános felügyelet terjedelmét. Az ügyész tehát az alá- és fölérendeltségi viszonyban álló szervek érintkezése során keletkezett iratokba akkor is betekinthet, s a törvénysértő aktus ellen akkor is óvást nyújthat be, ha a belső eljárás az ügyfelekre nézve közvetlen joghatásokat nem eredményez. Miután azonban ilyenkor az ügyfél számára még nyitva áll a lehetőség, hogy a belső aktusból eredő joghátrányt az 1957. évi IV. tv. hatálya alá tartozó eljárás során a jogorvoslatok igénybevétele útján elhárítsa, az említett aktusok ellen irányuló közvetlen ügyészi intézkedésre általában csak kivételesen — pl. súlyos törvénysértés megelőzése céljából — kerülhet sor. Végül szükséges megjegyezni, hogy a kifejtettek csak az alá- és fölérendeltségi viszonyban álló államigazgatási szervek közötti kapcsolatra, s nem általában az államigazgatási szervek közötti eljárásra vonatkoznak. Ha ugyanis valamely államigazgatási szerv nem a hierarchikus viszonyból eredően, hanem ügyfélként kerül eljárási kapcsolatba egy másik államigazgatási szervvel, az eljárás során az 1957. évi IV. tv. szabályait kell alkalmazni.