Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 37. szám

37. szám. TANÁCSOK A tartási szerződéseket szabályozó rendelkezé­sek közül leglényegesebb az, amely a szolgáltatás módjára és mértékére vonatkozik. A Ptk. előírja, hogy az eltartást a kötelezett háztartásában kell teljesíteni. Az eltartásnak megfelelőnek kell len­nie. Az eltartónak tehát megfelelő és nem szűkös tartást kell biztosítania. A Ptk. megkívánja, hogy a tartási viszony a szerződő felek viszonyaihoz mér­ten méltó körülmények között valósuljon meg. A tartás megfelelőségének elbírálásánál iránymu­tatásul szolgálnak a felek személyi és vagyoni vi­szonyai, a tartásra jogosultnak a tartási szerződést megelőző életkörülményei, esetleg — másodsor­ban — az ellenszolgáltatás mértéke stb. A megfelelő eltartás magában foglalja a lakás, az élelmezés és a ruházat biztosítását. Az eltartás megfelelőségét csak a konkrét körülmények ala­pos és lelkiismeretes megvizsgálása, valamint azok helyes mérlegelése alapján lehet megállapítani. A megfelelőség eldöntésénél figyelembe kell venni a szerződésben foglaltakat, a felek személyi, vagyoni viszonyait, az eltartott személynek az eltartás előtti, valamint az eltartó életkörülményeit, de figyelembe lehet venni az ellenszolgáltatás mér­tékét is. A Ptk. rendelkezései szerint az eltartási kötele­zettség megfelelő teljesítésének része a gondozás, ápolás teljesítése, a gyógyítás és az eltemettetés költségei is. E kötelezettségek együttesen adják a megfelelő tartási kötelezettséget. Az életjáradéki szerződés alapján időszakonként visszatérő szolgáltatást kell teljesíteni. A szolgál­tatás történhet pénzben, vagy termékben, de tör­ténhet mind a kettővel is. A szolgáltatást — a gya­korlati tapasztalatok szerint — általában havon­ként adják, egyébként e kérdésben a szerződés tar­talma az irányadó. A tartási és életjáradéki szerződéseket írásban kell megkötni. A szerződés írásba foglalásának el­mulasztása esetén is érvényes azonban a szerződés, ha az egyik fél a tartást ellenszolgáltatás fejében hosszabb időn át, tehát huzamosan szolgáltatta. 3. A tartási és életjáradéki szerződések teljesítésének ellenőrzése. # A Ptk. a titkárt a tartási és életjáradéki szerző­dések állandó és rendszeres ellenőrzésére jogosítja fel és egyben erre kötelezi is. Az ellenőrzés csak úgy valósítható meg, ha a titkár a tanács területén lakó személyek tartási és életjáradéki szerződései­ről pontos és hiánytalan nyilvántartást vezet. Az első teendő tehát: el kell készíteni a szerződések nyilvántartását. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződést kötő felek nevét, lakcímét, a szer­ződés keltét, a szerződés rövid tartalmát, tartal­maznia kell továbbá a szerződés teljesítésének el­lenőrzését, illetőleg az ellenőrzés időpontját, a bé­kéltetési eljárás időpontját és eredményét, tartal­maznia kell a szerződés megszűnésének módját és az esetleges megjegyzéseket. (Lásd: 3. sz. minta.) KÖZLÖNYE 317 A nyilvántartást a tanácstagok, a lakób>oítsá­gok, a nőtanács tagjai és egyéb társadalmi szer­vek, aktivisták adatszolgáltatása, illetőleg bejelen­tése alapján kell felfektetni. E célból adatszolgál­tatást, bejelentési kötelezettséget elrendelni nem kell, de a nyilvántartáshoz szükséges tények fel­derítésében a végrehajtó bizottság hivatali appa­rátusa is közreműködhet. A közokiratba foglalt szerződésekről tájékoztatást lehet kérni az illeté­kes közjegyzőtől is. Arra kell törekedni, hogy a nyilvántartás mielőbb a lehető legpontosabb le­gyen. A nyilvántartást folyamatosan kell vezetni. Megjegyezzük, a szerződésnek nem érvényességi feltétele a nyilvántartásba vétel. A szerződésben foglaltak betartását szükség sze­rint, de legalább évente egyszer ellenőrizni kell. A szerződés teljesítésének ellenőrzésébe célszerű bevonni tanácstagokat és társadalmi szervek akti­vistáit. Ha a titkár azt állapította meg, hogy a tel­jesítés a szerződésben foglaltaknak nem felel meg, arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel lehet tüntetni a szerződést nem teljesítő, vagy nem megfelelően teljesítő fél esetleges ismételt köte­lezettség-vállalását. (Természetesen ez csak a szer­ződés tartalmával összhangban történhet.) A jegy­zőkönyv a szerződés teljesítésére, vagy megfelelő teljesítésére tarta^azhat figyelmeztetést. A jegy­zőkönyvet a felekkel alá kell íratni és rezükre egy-egy példányt kell adni. A tartási és életjáradéki szerződések ellenőrzé­sével és a békéltetési eljárással kapcsolatos új fel­adatokat a község lakosságának tudomására kell hozni; tanácsülésen, tanácstagi beszámolókon és 'egyéb alkalmakkor ismertetni kell az új hatáskört. 4. A tartási és életjáradéki szerződést kötő felek közötti békéltetés megkísérlése. A tartási és életjáradéki szerződések egy részé­ről a titkár úgy is tudomást szerez, hogy a szer­ződés teljesítésének elmulasztása, vagy nem meg­felelő teljesítése miatt a szerződést kötő felek a békéltetés megkísérlése végett hozzá fordulnak. A tényállás tisztázása érdekében az 1957. évi IV. törvényben szabályozott módon bizonyítási el­járást kell lefolytatni. A bizonyítási eljárásban tisztázni kell a szerződés nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése miatt a titkárhoz for­duló fél előadásának valódiságát. Feltétlenül szük­séges — ha azt addig elmulasztották — a tartási és életjáradéki szerződés alapos áttanulmányozása, A bizonyítási eljárás lényeges része a tanúk meg­hallgatása. Tanúként olyan személyeket kell meg­idézni, akik a körülményeket alaposan ismerik (pl. szomszéd) és elfogulatlanok. A szerződést kötő feleket a titkár meghallgatásuk végett megidézheti* A békéltetés megkísérlése tapintatos munkát igényel. Jó megoldási mód, ha a titkár a jogsza­bályra hivatkozással a szerződést kötő felek érzel­meire is hat, megpróbálja felébreszteni a mulasztó felelősségérzetét és vázolja mulasztásának követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom