Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 37. szám

318 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám. kezményeit (pl. utal a szerződés felbonthatóságára, a szerződés módosíthatóságára, az emberi felelősségérzetre stb.). A békéltetés megkísérlése agitatív jellegű is lehet. A titkár a békéltetési eljárásban közvetítő szerepet tölt be. A békéltetési eljárás természetesen csak a szerződés tartalmának keretei között mozoghat. A békéltetésnek arra kell irányulnia, hogy a szerződést kötő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítsék. A békéltetési eljárás eredményét általában jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a felekkel alá kell íratni és annak egy másolatát részükre ki kell adni. A szerződés módosítására, vagy felbontására a titkárnak lehetősége nincs. Ha a békéltetés nem vezet eredményre, tájékoztatni kell a szerződést kötő feleket arról, hogy a szerződés módosítása, illetőleg felbontása végett az illetékes járásbírósághoz fordulhatnak. 5. A tartási és életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos eljárás. A tartási és életjáradéki szerződések ellenőrzésével és a békéltetési eljárással kapcsolatos eljárásban az 1957. évi IV. tv., az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az 1960. évi 11. sz. törvényerejű rendelet meghatározza azokat a kivételeket, illetőleg megjelöli az eljárási törvény azon rendelkezéseit, melyek alkalmazásának az ellenőrzési és békéltetési eljárásban nincs helye. E kivételeket a jogszabály ismertetésekor már felsoroltuk, ezért újbóli felsorolásukat mellőzzük [70. § (2)]. A Ptk. alapján az ellenőrzési és békéltetési eljárást lefolytató titkár az ügy érdemében határozatot nem hoz. Érdemi eljárás alatt — e vonatkozásban — a szerződés felbontását, vagy módosítását értjük. Az ellenőrzési és a békéltetési eljárás a tényleges érdemi eljárást megelőzi, azt sok esetben szükségtelenné is teszi. A titkár a tartási és életjáradéki szerződések felbontására, illetve módosítására nem intézkedhet. A szerződések módosítása, vagy felbontása kizárólag az illetékes járásbíróság hatáskörébe tartozik. Mivel a titkár érdemi intézkedést nem tesz, ezért határozatot nem hozhat. Az eljárásban végrehajtást sem lehet elrendelni. Végrehajtás elrendelésének akkor sincs helye, ha a szerződést kötő felek a békéltetésről felvett jegyzőkönyvben a szerződésben foglaltak teljesítésére ismételten kötelezettséget vállaltak. Az eljárás békéltetési jellegéből következik, hogy a szerződést kötő felet idézésre történő meg nem jelenése esetén sem megbírságolni, sem elővezettetni nem szabad és eljárási költséget sem lehet megállapítani. Az ellenőrzési és a békéltetési eljárásban —*• a kikényszeríthetőség hiánya miatt — a titkár hatósági jogai korlátozottak. E korlátozás azonban a titkár tevékenységének jelentőségét nem csökkenti. Ebben az eljárásban a meggyőzés eszközének felhasználása a hatósági úton történő kikényszerítés lehetősége mellett elsőbbséget nyer. A titkárnak tehát az ellenőrzési és a békéltetési eljárás mindegyik szakaszában a meggyőzés eszközét kell maximálisan felhasználnia. A tartási és életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos eljárás a 7/1960. (V. 10.) P. M. sz. rendelet rendelkezései szerint illetékmentes. Kormány Titkárság VB. Igazgatási Osztálya. 1. számú minta. községi tanács VB. titkára. A96-.. szám. Tárgy: lakos kérelemmel fordult a községi tanács VB. titkárához és kérte, hogy a házingatlanához tartozó kertből által elszántott területre az eredeti birtokállapotot állítsa helyre, valamint birtoksértőt e magatartásától tiltsa el; egyúttal kérte, hogy kötelezze lakost 500.— Ft megfizetésére a keletkezett kár, haszon és költség címén. HATÁROZAT kérelmének helyt adok, az eredeti birtokállapotot visszaállítom és birtoksértőt e magatartásától eltiltom. Kötelezem birtoksértőt, hogy 200.— Ft-ot a keletkezett kár, 200.— Ft-ot haszon, 100.— Ft-ot pedig költség címén nak fizessen meg. (Amennyiben a titkár a kár, haszon vagy költség tárgyában nem határoz, az alábbi szöveget kell használni: • A károk, költségek, hasznok tárgyában nem határozok, az ezirányú kérelmet a járásbírósághoz teszem át.) Határozatom ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Határozatomat sérelmesnek tartó ügyfél az ellenérdekű ügyfél ellen határozatom kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül indított keresettel kérheti a járásbíróságtól határozatom megváltoztatását. A keresetet járásbíróságnál, vagy nálam lehet benyújtani.