Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 37. szám
316 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám. (3) A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. (4) A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség — az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint — annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. 587. §. (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot a telekkönyvbe be lehet jegyezni. (2) Ha a tartási jogot a telekkönyvbe bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet. (3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni. 588. §. (1) A tartási szerződés teljesítését a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve ellenőrzi. (2) Ha a szerződés nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt bármelyik fél a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervéhez fordul, ez a felek között békéltetést kísérel meg. 589. §. (1) A bíróság a tartási szerződést — mindkét fél érdekeinek figyelembevételével — módosíthatja. (2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a kötelezett háztartásában való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. (3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg. 590. § (1) Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. (2) Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik. (3) A kötelezett az ingyenes tartási szerződés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé átalakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva reá nézve túlságos megterheléssel járna. (4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. 591. §. (1) Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy termékmennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. (2) Az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 1960. évi 11. sz. tvr.: 70. §. (1) A tartási és életjáradéki szerződés teljesítésének ellenőrzésére, valamint a békéltetés megkísérlésére illetékes szakigazgatási szerv városokban a városi (városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya (csoportja), községekben a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára. (2) Az ellenőrzésre és a békéltetésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a szakigazgatási szerv határozatot nem hoz, b) az ügyjelet megbírságolni és elővezettetni nem lehet, c) a felek között létrejött egyezség alapján végrehajtásának akkor sincs helye, ha a szakigazgatási szerv az egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta és jóváhagyta, d) eljárási költség megállapításának nincs helye. 2. A tartási és életjáradéki szerződésekről általában. A tartási és életjáradéki szerződés két egymáshoz jellegében nagyon közelálló szerződés típus. A tartási szerződés alapján a szerződést kötő egyik személy köteles a másik felet saját háztartásában megfelelően eltartani. Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg, vagy termékmennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Szolgáltatás az a pénzöszszeg, vagy termékmennyiség, amelyben a szerződést kötő felek megállapodtak. A különbség a tartási és életjáradéki szerződések között tehát abban van, hogy a tartási szerződésnél az eltartásról az eltartónak saját háztartásában kell gondoskodnia, az életjáradéki szerződésnél pedig időszakonként visszatérő szolgáltatást kell a szerződést kötő másik félnek juttatni. A tartási és életjáradéki szerződések megkötése rendszerint vagyonátruházás ellenében történik. Ingatlan átruházása esetén van lehetőség a tartási kötelezettségnek a telekkönyvben történő feljegyzésére. Államunk a tartási kötelezettség teljesítésére különös gondot fordít. A szerződést kötő egyik fél általában idős, aki életének hátralevő részében a szerződés megkötésével kívánja biztosítani a mindennapi élethez szükségeseket. E körülmények határozzák meg a titkár vonatkozó feladatainak jelentőségét. A tartási és életjáradéki szerződések ellenőrzése és a békéltetés megkísérlése a titkár feladata. E feladatnak a titkár hatáskörébe történő utalását elsősorban az indokolta, hogy a helyi körülményeket alaposan ismerő személy közbenjárólag intézkedjék és ezzel elejét lehessen venni az ügyek egyrészénél a bíróság előtti eljárásnak.