Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 37. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE "1 ÚI. szám. A kérelem beadása után gyorsan, lehetőleg soronkívül, de minden esetre 15 napon belül kell intézkedni. Az eljárás lényeges része a tényállás alapos és megnyugtató tisztázása. A bizonyításra az 1957. évi IV. tv. rendelkezései az irányadók. A bizonyítás általában szóban, azaz tárgyalás útján, tanúk meghallgatásával stb. történik. Természetesen ez nem zárja ki az okiratok és egyéb bizonyítékok felhasználását. A bizonyítási eljárás fő kérdése, hogy a kérelmezőt ténylegesen megfosztották-e, vagy ténylegesen megzavarták-e birtokában, illetőleg alapos-e az a feltevése, hogy a jövőben békés birtoklásában zavarni fogják. A bizonyítási eljárásban való közreműködésre célszerű tanácstagokat is felkérni, különösen az illetékes választókerület tanácstagját. A birtokláshoz való jogcímet (azaz a birtoklás jogi alapját) az eljárásban csak akkor kell figyelembe venni, ha az nyilvánvaló. A jogcím akkor nyilvánvaló, ha a birtoklás jogi alapja köztudott. Ebben az esetben nem a ténylegesség alapján, hanem a jogcím alapján kell határozni. Az eljárás során általában nem kell tehát azt vizsgálni, hogy a kérelmező tulajdonosa-e, bérlője-e stb. a dolognak, melynek birtokában megzavar ia k, hanem csak azt kell vizsgálni, hogy a meg zavarás időpontja előtt tényleges hatalmat gyakorolt-e. (Tényleges hatalom alatt a birtok fogalmánál meghatározott birtoklási módok mindegyikét értjük.) A gondosan és alaposan összegyűjtött bizonyítékok alapján azokat mérlegelve — az 1957. évi IV. törvény 37—40. §-ainak megfelelő — határozatot kell- hozni. (Lásd: 1., 2. sz. iratminta.) A határozatot tértivevénnyel kell kézbesíttetni. A határozat rendelkezhet a jövőbeni birtoksértő, vagy zavaró magatartás eltiltásáról is, ha erre számítani lehet. Ha feltehető, hogy a magatartás a jövőben megismétlődik, akkor e magatartástól való eltiltásról célszerű intézkedni. A határozatban fel kell hívni az ügyfeleket, hogy a határozatot sérelmesnek tartó ügyfél az ellenérdekű ügyfél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a járásbírósághoz keresettel fordulhat és kérheti a határozat megváltoztatását. 6. A határozat végrehajtása. A birtoklás kérdésében hozott határozatnak olyan felhívást kell tartalmaznia, hogy a birtokháborító egy napon belül az eredeti állapotot állítsa helyre, vagy a zavarást szüntesse meg, mert ha a megadott egy napon belül önkéntesen a rendelkezésnek nem tesz eleget, akkor további két napon belül a határozatot végrehajtják. Helyes továbbá, ha a határozatban a titkár megállapítja nem teljesítés esetére a határozat hatósági kényszerrel történő végrehajtásának időpontját; amenynyiben a kötelezett a határozatot előreláthatóan nem teljesíti, célszerű jelezni az illetékes rendőrségi szervnek, hogy az adott időpontban karhatalom rendelkezésre bocsátását fogja kérni. A szoros határidőre tekintettel nagyon lényeges körül-* mény, hogy a határozatot meghozatalának napján írásban is kikézbesítsék. A károk, költségek és hasznok megállapítása tárgyában hozott rendelkezések végrehajtása nem teljesítés esetén a titkár székhelye szerint illetékes járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ha a végrehajtást a titkárnak kell foganatosítania, a végrehajtás megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat a körülményeket, amelyek a végrehajtás foganatosításával kapcsolatosak és lényegesek, pl. esetleges költségek, az ingatlanon levő termés, stb. Ha a titkár határozatában a birtoksértőt jövőbeni birtoksértő, vagy zavaró magatartásától eltiltotta és az eltiltás ellenére a birtoksértő magatartását megismétli, akkor a határozat alapján az 1957« évi IV. tv. 77. §-ára figyelemmel a magatartás megszüntetését nem új birtokvédelmi eljárással, hanem pénzbírság kiszabásával kell kikényszeríteni. 1 . k 7. A beadvány áttétele a járásbírósághoz. ) "1 A Ptk. rendelkezése szerint, ha a titkár a birtok* védelmi kérelem tárgyában 15 napon belül nem intézkedik, akkor azt az iratokkal együtt a titkár székhelye szerint illetékes járásbíróságnak kell megküldeni. Előfordulhat ugyanis, hogy a jogvita rendezése bonyolult jogi problémákban való jártasságot igényel, vagy a titkár rendkívüli elfoglaltsága miatt a kérelem tárgyában gyorsan és eredményesen intézkedni nem tud. Törekedni kell azonban arra, hogy ilyen áttételre a legritkább és feltétlenül indokolt esetekben kerüljön csak sor. 8. Hasznok, károk, költségek megállapítása. A birtokvédelmi eljárásban a titkár rendelkezhet a károk, hasznok és költségek megállapítása tárgyában is. A Ptk. e vonatkozásban a titkár részére csak lehetőséget ad, mégis a felek részére is célszerű egyszerűsítés érdekében helyes, ha a károk, hasznok, költségek megállapítása tárgyában is intézkedés történik. Ezzel az intézkedéssel elejét lehet venni az esetleges bírói eljárásnak. Amennyiben a titkár a hasznok, károk, költségek megállapítása tárgyában nem határoz, akkor az ügyfelet a határozatban tájékoztatja arról, hogy ezirányú kérelmét az illetékes járásbírósághoz tette át. Költségen értünk minden kiadást, melyet a dologra fordítanak. A költségnél meg kell különböztetni az eljárási költséget és a polgári jogi értelemben vett költséget. Az államigazgatási eljárás költségeit az 1957. évi IV. tv. értelmében általában az állam viseli.