Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 37. szám

37. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 313 hogy erre joga volna, a dolog birtokában megzavarja, vagy a dolog birtokától megfosztja. A tilos önhatalommal történő birtokszerzés felöleli a bűncselekmény útján való birtokszerzést is, azonban ez büntető rendelkezéseket is von maga után. A tilos önhatalom megvalósulhat akkor is, ha a birtoksértő nem rosszhiszemű (pl. tilos önhatalommai szerzi meg a birtokot az is, aki a tanácsházáról tévedésből elvitt egy kalapot, mert azt hiszi, hogy a saját kalapja). Közös birtok esetén — azaz amikor egy dolognak több tényleges birtokosa van — a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti és mindegyik birtokos követelheti a dolognak közös birtokba adását. A közös birtokosok — egymásközti viszonyuk alapján — egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre. Az egymásközti viszonyt az a megállapodás jelenti, amelyben a birtokostársak egymás között a birtoklás kérdésében (terjedelmében, módjában) megegyeztek. 4. A birtokvédelem eszközei: — jogos önhatalom; — védelem államigazgatási úton; — birtokper. A titkár hatáskörébe az államigazgatási úton megvalósuló birtokvédelem tartozik. Figyelemmel azonban arra, hogy a jogos önhatalom megelőzi és esetleg szükségtelenné teszi az államigazgatási úton megvalósuló birtokvédelmet, a birtokpert pedig az esetek nagy többségében megelőzi az államigazgatási úton történő birtokvédelem, röviden mindegyik birtokvédelmi eszközzel foglalkozni kell. a) Jogos önhatalom. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást — birtoka megvédéséhez szükséges mértékben — önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzésére önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná (pl. a tulajdonos a néptelen országúton találkozik a kerékpárján ülő tolvajjal, vagy látja a tolvajt autóba ülni). Az önhatalom gyakorlása nem haladhatja meg a birtok megvédéséhez szükséges mértéket. A Ptk. — mint említettük — megengedi a birtok elleni támadás visszaverése során a szükséges mértéket meg nem haladó erőszak alkalmazását. Ez azért szükséges, mert ennek eltiltása sok esetben a birtok végleges elvesztésére vezethetne. A szükséges mértéket meg nem haladó erőszak ismérveit kimerítően előre megállapítani nem lehet. Minden egyes esetben a tényeket és a körülményeket figyelembe véve és gondosan mérlegelve lehet csak megállapítani, hogy az erőszak alkalmazása a szükséges mértéket meghaladta-e vagy sem (pl. a szükséges mértéket meghaladó erőszak alkalmazásának kell tekinteni azt az esetet, amikor a kabátot ellopó tolvaj lóháton akar elmenekülni és az elmenekülés megakadályozására a ló lábát eltörik). Az elveszett birtok visszaszerzésére gyakorolt önhatalom bármikor érvényesíthető azzal a megszorítással, hogy e módon csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Az elkövetés után hosszabb idővel alkalmazott önhatalom csak kivétel lehet, az önhatalom gyakorlása általában a támadó cselekmény idejére korlátozódhat (pl. a birtokos meggátolhatja a dolog elvételét). b) Államigazgatási úton történő birtokvédelem. Az államigazgatási úton történő birtokvédelemmel e pont alatt külön nem foglalkozunk, mert a tájékoztató vonatkozó része az államigazgatási úton történő birtokvédelemről szól. c) A birtokper. A bíróság előtti birtokvédelmi eljárás megindulásának feltétele az államigazgatási szerv előtti birtokvédelmi eljárás. Az államigazgatási eljárás tehát megelőzi a bírói eljárást. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a titkár a kérelem tárgyában 15 napon belül nem tud határozni. Ebben az esetben a kérelmet és az iratokat a titkár székhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell továbbítani. A titkárnak a birtoklás kérdésében hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bírósághoz lehet fordulni és az érdekelt fél kérheti a sérelmezett határozat megváltoztatását. A titkár a hozzá benyújtott keresetet az iratokkal együtt három napon belül köteles a székhelye szerint illetékes járásbírósághoz továbbítani. A titkár által hozott határozatot, a bíróság előtt történő megtámadástól függetlenül három napon belül végre kell hajtani. A bíróság a titkár határozatának végrehajtását azonban felfüggesztheti. Hangsúlyozni kell, hogy a birtokvédelem kérdésében hozott határozattal meg nem elégedő félnek a keresetet nem a határozatot hozó államigazgatási szerv, hanem az ellenérdekű fél ellen kell megindítania; jelen esetben ugyanis a felek közötti polgári jogi jogviszonyból származó jogvitának egy másik fórum elé viteléről, nem pedig államigazgatási határozat megtámadásáról van szó. 5. A birtokvédelmi eljárás. A birtokvédelmi eljárás a titkár előtt kérelemre indul. A kérelem beadására az a személy jogosult, akit birtokától jogalap nélkül megfosztottak, vagy birtoklásában jogalap nélkül megzavartak. A kérelem tárgya lehet a jövőbeni birtoksértő, illetve zavaró magatartástól történő eltiltás is. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. A titkárnak nem kell vizsgálnia, hogy mennyi idő telt el a birtokháborítás és a kérelem előterjesztése között, mert az eljárás megindítása nincsen határidőhöz kötve. A beadvány általános beadványi illetékköteles, A kérelem illetéke 10,— Ft,