Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 37. szám

312 TANÁCSOK KÖZLÖNYE ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. (3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. (4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának, felfüggesztését, ha a rendelkezésié álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. 28. §. (1) A szakigazgatási szerv határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell. (2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt. (3) A keresetlevelet akár a szakigazgatási szervnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes járásbíróságnál be lehet nyújtani. A szakigazgatási szerv a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a járásbírósághoz áttenni. (4) Ha a keresetlevelet a járásbíróságnál nyújtották be, a járásbíróság az államigazgatási ira+ok beszerzése iránt intézkedik. 29. §. Amennyiben a Ptk. vagy ez a törvényerejű rendelet eltérően nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv előtti eljárásra az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény, a bíróság előtti eljárásra pedig a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalw.azni. 2. A birtok fogalma. a) A birtok, vagy birtoklás polgári jogban anynyit jelent, hogy valamely személy (természetes vagy jogi személy) egy dolgot (ingót, vagy ingatlant) ténylegesen hatalmában tart. Ez a jogi fogalom nem tévesztendő össze a földbirtokkal vagy egyszerűen birtokkal, ami a köznapi szóhasználatban földtulajdont jelent. A földbirtok is birtok, de nemcsak a föld lehet birtoklás tárgya, hanem minden ingó dolog is. Birtoklás áll fenn és annak tárgya birtok, amikor egy dolog és valamely személy között olyan kapcsolat van, hogy a személy (a birtokos) dologgal ténylegesen rendelkezik, illetőleg a rendelkezésre módja, lehetősége van. Általában egy dolgon akkor lehet tényleges hatalmat gyakorolni, ha a dolog és a hatalom gyakorlója között közvetlen kapcsolat van (pl. a rajtunk levő ruha birtokunkban van). A közvetlen, állandóan érzékelhető kapcsolat hiányában is birtokunkban van a kérdéses dolog, ha a vele való rendelkezésre állandóan módunk, lehetőségünk van (pl. birtokunkban van az a ruha is, amely nem rajtunk, hanem lakásunkon a szekrényben van). A tényleges hatalom jellemzőit kimerítően felsorolni nem lehet. Minden olyan kapcsolatot a dologgal, amelyet a közfelfogás hatalomban tai i.ásnak, a dolog feletti rendelkezési joggal és lehetőséggel felruházottságnak elismer, birtoklási kapcsolatnak kell tekinteni. A hatalomban tartás nem jelenti azt, hogy a dolog szüntelenül a birtokosnál van, és azt sem jelenti, hogy a birtokosnak feltétlenül tudomása van a hatalomban tartásról. A lényeg e vonatkozásban az, hogy a kívülálló személyek számára a birtoklás helyzete felismerhető legyen (pl. a címzett a birtokosa a postás által szobájába bedobott levélnek akkor is, ha még nem tud arról, hogy ott levele van). A tényleges hatalomban tartáson és a kívülálló személyek által felismerhető birtoklási helyzeten kívül azt a személyt is birtokosnak kell tekinteni, akitől valakinek a birtoka közvetlenül, vagy közvetve származik. Közvetlenül származik pl. a birtoka a bérlőnek a tulajdonostól, mert a tulajdonos a dolgot részére bérbeadta. Közvetve származik a birtoka pl. az albérlőnek, ha a bérlő a bérlet tárgyát, vagy annak egy részét albérletbe adta. Birtokos tehát e vonatkozásban a tulajdonos is, a bérlő is, és az albérlő is. b) Birtok akkor keletkezik egy dolgon, ha a tényleges hatalom létrejön, vagyis, ha valaki a dolgot magához veszi, vagy az más módon hatalmába kerül. De birtokosnak tekintendő az is, akitői a dolog időlegesen, más személy hatalmába kerül, valamint az, aki a dolgon földhasználatot engedett. c) A birtok akkor szűnik meg, ha a tényleges hatalom, vagy a kívülállók számára felismerhető birtoklási helyzet megszűnik (pl. a kútvedret elviszik). d) A birtok tárgya lehet ingó, és ingatlan dolog. A birtoklás nemcsak a dolog egészére, hanrm önállóan, egyes leválasztható, vagy különálló részeire is kiterjedhet. 3. A birtokvédelem célja és módjai. Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelemnek az a célja, hogy az eredeti birtokállapotot helyreállítsa, a birtokzavarást megszüntesse, illetőleg a birtoksértőt esetleges jövőbeni birtoksértő, illetve zavaró magatartásától eltiltsa. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti. A birtokvédelemre természetesen csak a tilos önhatalommal szemben kerülhet sor< Nem illeti meg a birtokost a birtokvédelem akkor, ha a birtoksértés hatóságilag megengedett (pl. adótartozás címén lefoglalnak vagyontárgyakat és azo| kat értékesítik). Nem illeti meg a birtokost a védej lem azzal szemben, akitől a birtokot tilos önhataj lommal szerezte; de az ilyen birtokos is védelem| ben részesül, ha vele szemben harmadik személy j követ el birtoksértést. (Harmadik személy alatt | e vonatkozásban a birtokoson és a birtoksértőn kí! vül álló összes személyt értjük.) Tilos önhatalomról * akkor beszélünk, ha valaki a birtokost anélkül^