Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 14. szám

130 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám. A középlejáratú hitel folyósítása a termelőszövet­kezetek részére megállapított középlejáratú hitel­kereteken felül történik. A hitel a 3. § alapján meg­állapított kapacitáspótlás mértékéig azonban ter­heli a megyének a termelőszövetkezetek részére építési célra nyújtható hosszúlejáratú hitelkere­tét és a megye részére biztosított építési beruhá­zási anyag- és kapacitás-keretet. (6) Az átadó állami szervek az átadott épületek­nek könyveikben nyilvántartott értékét — a jog­erős átadási jegyzőkönyvek alapján — közvetle­nül beruházási alapjukkal szemben vezetik ki ál­lományukból. (7) A termelőszövetkezeteket az átvett épüle­tek után megilletik a 4/1959. (XII. 5.) P. M.— F. M. szám együttes rendelet1 alapján az új épületek létesítése esetén biztosított kedvezmények. • 3. §. (1) Az átadó állami szervnél az épületátadások következtében előálló férőhely- stb. kiesést álta­lában pótolni kell. Az átadó állami szerv főfel­ügyelet! szervének vezetője hozzájárulhat épüle­teknek megfelelő kapacitáspótlás nélkül történő átadásához is. (Pl. ha kapacitáspótlás nem feltét­lenül szükséges stíb.) (2) Az ellenforradalom következtében 1956. és 1957. évben feloszlott termelőszövetkezetektől át­vett épületek visszaigénylése esetén az átadó ál­lami szerv kapacitáspótlást nem igényelhet. (3) Az átadott épületek pótlására szükséges be­ruházási keret összegét az alábbiak szerint kell megállapítani: tehénistálló pótlására férőhelyenként növendékistálló pótlásán férőhelyenként Iborjúnevelő pótlására férőhelyenként juhhodály pótlására férőhelyenként lóistálló pótlására férőhelyenként 7800 Ft-ot 3900 Ft-ot 3120 Ft-ot 532 Ft-ot 7800 Ft-ot. Magtárpadlásos tehénistálló átadása esetén a padlástérért magtár címén külön térítés nem ad­ható. Az egyéb létesítmények pótlására szükséges ke­retösszeget — a pótlás építkezési költségeiből ki­indulva — a fenti arányok figyelembevételével kell meghatározni. 4- §• (1) Épületeken kívül más állóeszközöket az át­adó állami szerv ugyancsak tényleges (forgalmi) 1 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1959. évi 87. számá­ban jelent meg. értéken értékelve adhat át termelőszövetkezetek­nek. A tényleges (forgalmi) értéket az állóeszköz jelenlegi beszerzési árából kiindulva az állóeszköz elhasználódásának figyelembevételével kell meg­állapítani. Az esetleges leszerelési, felszerelési és szállítási költségek az átvevőt terhelik. (2) A termelőszövetkezet az átvett állóeszközök forgalmi értékének megfelelő összeget — az átvé­tel jogerőssé válásától számított 15 napon belül —• az átadó állami szervnek a Magyar Beruházási Banknál (illetve a Magyar Nemzeti Banknál) ve­zetett felújítási betétszámlájára köteles átutalni* Az átutalt összeget az átadó állami szerv a fel­újítási pénzügyi eszközök felhasználására vonat­kozó szabályoknak megfelelően veheti igénybe. (3) Ha az átvett állóeszközök értékének kiegyen­lítésére a termelőszövetkezet megfelelő mértékű saját erővel nem rendelkezik, a Magyar Nemzeti Bank az átvevő termelőszövetkezet részére — in­dokolt mértékig — középlejáratú hitelt nyújthat. (4) Az átadó állami szervek az átadott állóesz­közöknek könyveikiben nyilvántartott értékét —« a jogerős átadási jegyzőkönyvek alapján — köz-« vétlenül beruházási alapjukkal szemben vezetik ki állományukból. (1) Forgóeszközök átadása esetén a termelőszö­vetkezet által térítendő ellenértéket a beszerzési árak alapján kell megállapítani. A használt forgó­eszközöket — az új eszköz beszerzési árából ki­indulva — az elhasználódás figyelembevételével kell értékelni. Mezei leltárba tartozó eszközök át­vételénél a termelőszövetkezet tavaszi átvétel ese­tén az átvétel évében és az átvétel évét megelőző év július l-e után kiszórt, őszi átvétel esetén pe­dig az átvétel évében kiszórt szervestrágya mennyi­sége után q-ként 10 Ft-ot köteles megfizetni. Szőlő­és gyümölcstelepítés átvételénél — az ültetvény állagából kiindulva — tényleges értéket kell szá-» mításba venni. Egyéb mezei leltárba tartozó esz­közök átvétele esetén a termelőszövetkezet az el­vetett vetőmag, a kiszórt műtrágya és az elvégzett gépi munka önköltségi értékét köteles megfizetni. (2) Ha az átvett forgóeszközök értékének ki­egyenlítésére a termelőszövetkezet megfelelő mértékű saját erővel nem rendelkezik, a Magyar Nemzeti Bank az átvevő termelőszövetkezet ré«* szére — indokolt mértékig — az átalános hitele­zési szabályoknak megfelelően rövid-, illetve kö­zéplejáratú hitelt nyújthat. (3) Az átadó állami szerv a forgóeszközök könyv szerinti értéke és a termelőszövetkezet által térí­tett ár közötti különbözetet eredménye terhére köteles elszámolni. Az éves eredményhez fűzött anyagi érdekeltségi rendszerek szempontjából (nyereségrészesedés stb.) — a használt eszközök könyvszerinti értéke és az átadás során megállapított ár közti különbö­zetet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom