Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 14. szám

14. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 131 — a mezei leltárban a szervestrágyázás eltérő elszámolási módszeréből adódó különbözetet, — továbbá az ültetvénytelepítésnél az ültetvény átvételkori minősítésének megfelelő elszámolóáron 6zámított érték és a megállapított forgalmi ár közötti különbözetet » megfelelő irányú korrekcióként veheti az átadó állami szerv figyelembe. 6. §. (1) Ha álló- és forgóeszközátadás kapcsán az át­adó állami szerv is átvesz a termelőszövetkezettől épületet, vagy egyéb álló- és forgóeszközt, az át­vétel engedélyezésénél, illetve az eszközök értéke­lésénél értelemszerűen alkalmazni kell jelen uta­sítás 1—5. §-aiban foglaltakat. (2) Ha átadó állami szerv eszközöket vesz át, az átvett eszközök értékét az átadott eszközök érté­kéből le kell vonni és a termelőszövetkezet a kü­lönbözetet köteles megtéríteni. A 3. § alapján a ka­pacitás pótlására megállapított összegből le kell vonni az átadó állami szerv által átvett épületek után kiszámított kapacitáspótlás összegét és az át­adó állami szerv részére kapacitáspótlásként csak a különbözetet lehet megállapítani. (3) Ha az átadó állami szerv által átvett eszkö­zök értéke magasabb, mint az átadott eszközök értéke, akkor az értékkülönbözetet a termelőszö­vetkezet részére az átadó állami szerv köteles meg­téríteni. A térítést állóeszközök értékkülönbözete esetén felújítási pénzügyi eszközökből kell telje­síteni. Forgóeszközök értékkülönbözetének fedeze­tére a Magyar Nemzeti Bank a hitelezés általános szabályainak megfelelően hitelt nyújthat. 7. §• (1) Az álló- és forgóeszközök értékelési kérdé­seinek eldöntésére bizottságot kell alakítani. A bizottság helyszíni szemle, valamint a nyilvántar­tások és egyéb okmányok adatai alapján állapítja meg — az épületek forgalmi értékét, — a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével a kapacitáspótlás keretösszegét, — épületeken kívül más állóeszközök forgalmi értékét, — az 5. § (1) bekezdésének figyelembevételével a forgóeszközök értékét, — az 5. § (3) bekezdése alapján az átadó állami szerv által elszámolható korrekció összegét, — a 6. § (2) és (3) bekezdése alapján az átvett és átadott eszközök értékkülönbözetét. (2) A bizottság elnöke a mezőgazdasági osztály vezetője, tagjai — az átadó állami szerv közvetlen felügyeleti hatóságának, — a Magyar Nemzeti Bank Területi Irodájának, — az átadó állami szervnek és — az átvevő termelőszövetkezetnek egy-egy képviselője. (3) A bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadásra kerülő épületek felsorolását a természe­tes mértékegység (férőhely, vg. stb.) megjelölésé­vel, az épületek könyv szerinti nyilvántartott bruttó és nettó értékét, azok állagának ismerteté­sét, az átadásra kerülő egyéb álló- és forgóeszkö­zök felsorolását természetes mértékegység meg­jelölésével, az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapításra kerülő értékeket, valamint az át­adás-átvétel időpontját. A jegyzőkönyvben az ada­tokat bruttó módon kell szerepeltetni, tehát ha az átadó állami szerv is átvesz eszközöket, azokat a jegyzőkönyvben szintén részletesen ismertetni kell. A bizottság az átadó állami szervnél az 5. § (3) bekezdése alapján elszámolható korrekciókat tételesen tartozik a jegyzőkönyvben ismertetni. A jegyzőkönyv egy példányát a bizottság tagjai ál­tal képviselt szervek, egy-egy további példányát pedig a Földművelésügyi Minisztérium és az át­adó állami szerv főfelügyeleti szerve részére 24 órán belül meg kell küldeni. (4) A Földművelésügyi Minisztérium a bizottság megállapításai ellen a jegyzőkönyv felvételétől számított 20 napon belül észrevételt tehet. Ha a bizottság tagjai között véleményeltérés nincs és a Földművelésügyi Minisztérium észrevételt nem tesz, a jegyzőkönyv felvételétől számított 20 na­pon belül az átadás-átvétel jogerőssé válik. (5) Ha a bizottság tagjai között véleményeltérés merül fel, a jegyzőkönyvben — megfelelő indoko­lással — az eltérő véleményeket is rögzíteni kell. A vitás kérdésben a Földművelésügyi Miniszté­rium az átadó állami szerv főfelügyeletét ellátó szervvel — szükség esetén a Pénzügyminiszté­riummal is — egyetértésben 30 napon belül dönt. Ilyen esetben az átadás-átvétel a Földművelés­ügyi Minisztérium döntésével válik jogerőssé. (6) A Földművelésügyi Minisztérium a döntésre, illetve véleményezésre megállapított határidőn belül az Országos Tervhivataltól köteles kérni az átadó állami szerv részére a kapacitáspótlásra megállapított beruházási hitel (illetve költségve­tési keret) engedélyezését. Az Országos Tervhiva­tal az átadó állami szerv főfelügyeleti szervének beruházási keretét a Földművelésügyi Miniszté­rium kérelme alapján a kapacitáspótlásra szüksé­ges összeggel felemeli a termelőszövetkezeti hosz­szúlejáratú beruházási hitelkeret terhére; a ke­retemelésről az érdekelt főfelügyeleti szervet és a Magyar Beruházási Bankot (illetve a Magyar Nemzeti Bankot) értesíti. A kapacitáspótlásra biz­tosított beruházási keretet az átadó állami szerv főfelügyeletét ellátó szerv vezetője nem köteles az átadó állami szervnél felhasználni, hanem az Országos Tervhivatallal egyetértésben engedélyez­heti a keretnek más állami vállalatnál, illetve ál­lami szervnél történő felhasználását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom