Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 7. szám

62 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám. nyitványával kell igazolni. A gümőkór következtében bekövetkezett munkaképtelenséget a tüdőbeteg gondozó intézet bizonyítványával is igazolni lehet. (R. 8. §-hoz) 15. A dolgozónak jár a családi pótlék abban az esetben is, ha a gyermek tanulmányi segélyben részesül. Nem jár azonban a családi pótlék az után a gyermek után, aki után a külföldön munkát végző dolgozó az erre vonatkozó külön rendelkezések alapján állami nevelési pótlékot kap. (R. 9. §-hoz) 16. 1959. szeptember 1-től kezdődően csak arra a hónapra jár a dolgozónak családi pótlék, amelyben a munkaviszonya alapján legalább 18 napon át munkát végzett, és munkaszerződés szerinti munkaideje a havi 96 órát eléri vagy meghaladja. Ebbe a 18 napba be kell számítani a Vhr. 18. §-ában felsorolt munkanapokat is. Ha a dolgozó hónap közben változtatja munkahelyét és az új munkáltatója szerint illetékes családi pótlék folyósító szerv családi pótlék igazolványt kér, az üzemi kifizetőhelynek a családi pótlék igazolványon fel kell tüntetnie a dolgozó által a töredék hónapban ledolgozott munkanapok, vagy a Vhr. 18. §-ában felsoroltak alapján beszámítható napok számát is. Ha a dolgozó valamelyik hónapban a 18 nap hiánya miatt nem jogosult családi pótlékra, abban az esetben az igénykartonon a folyósítás hónapjának megfelelő rovatban: „18. n. h." (azaz 18 nap hiánya) jelzést kell beírni, majd az igénykartont a szünetelő anyagba kell helyezni. (Vhr. 18. §-hoz) 17. A b)—c) pontok alkalmazása során: a 18 napba be kell számítani azokat a munkanapokat, amelyekre a dolgozó táppénzt kapott, vagy a munkaviszonyban álló keresőképtelen dolgozót a munkaviszony folyamatossága esetén a táppénz megillette volna. Ebbe az időbe természetesen a megbetegedést megelőző egy éven belüli táppénzszolgáltatás, illetőleg kórházi ápolás (szolgáltatási előzmény) időtartamát is be kell számítani. Például: A munkaviszonyban álló dolgozó 1959. szeptember 5-től november 30-ig, tehát 87 napig táppénzes állományban van és tovább — bár folytatólag is keresőképtelen beteg — táppénzre nem jogosult, mert betegségét csak 87 napos folyamatosnak tekinthető munkaviszony előzte meg. A szóban levő megbetegedést megelőző egy éven belül már korábban is táppénzben részesült 121 napig. A munkaviszony folyamatossága esetében tehát még 157 napig (365—87+121=157), tehát 19S0. május 5-ig részesülhetne táppénzben. A dolgozó ennélfogva — keresőképtelenségének és munkaviszonyának fennállása mellett — 1959. december és 1960. január—április hónapokra részesülhet családi pótlékban. A g) és h) pontban említett esetekben a 30 napnál hosszabb fizetésnélküli szabadság teljes tartamát is figyelembe kell venni. Az i) pontban foglaltak alkalmazása során a 30 napnál hosszabb tartamú fizetésnélküli szabadságból 30 napot figyelembe kell venni. A j) pontban foglaltakat alkalmazni kell az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és vízügyi igazgatóságok idénypótlékban részesülő dolgozóira is. A Vhr. 18. § (1) bek.-ben foglaltakat az állandó és a legalább 6 hónapra szerződött mezőgazdasági dolgozókra is alkalmazni kell, az abban foglaltakat azonban kiterjesztően magyarázni nem lehet. Ennek alapján pl. azokat a napokat, amelyeken a dolgozó munkát nem végzett és arra bért sem kapott, beszámítani nem lehet, vagy pl. fizetésnélküli szabadság címén napokat beszámítani csak abban az esetben lehet, ha ezt előre vagy utólag fizetésnélküli szabadság címén engedélyezték. Az ún. „igazolt" napokat, ha azok nem felelnek meg az a)—j) pontokban felsoroltaknak, — beszámítani nem lehet. A szerződött mezőgazdasági dolgozó is jogosult a szerződés lejárta után családi pótlékra, amennyiben a munkaviszonya alapján még táppénzben vagy terhességi, gyermekágyi segélyben részesül. A Vhr. 18. § (1) bek.-ben említett valamennyi esetben a tényleges munkavégzésben eltöltött napokkal egyenlő elbírálás alá eső napokat csak az illető naptári hónapon belül lehet beszámítani. Vagyis például: A dolgozó március 5. napjától kezdődően 30 napig, tehát április hó 3. napjáig fizetésnélküli szabadságon van. Március hónapra családi pótlék megilleti, április hónapra azonban csak akkor, ha legalább 15 napon át ténylegesen munkát végzett. Nem lehet tehát úgy számítani, hogy a március 5-ig a tényleges munkában töltött — tegyük fel — 5 naphoz elég volt a fizetésnélkül szabadság 30 napjából 13 napot hozzászámítani a március havi 18 nap eléréséhez és ezért a fizetésnélküli szabadság 30 napjából fennmaradó részt beszámítani az április hónapban szükséges 18 nap szempontjából. [Vhr. 19. § (3) bek.-hez.] 18. Az egybeszámításnál a munkaviszony alap-* ján munkában töltött napokat, illetőleg a Vhr. 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint beszámítható napokat és a termelőszövetkezeti tagság idejét kell figyelembe venni. Foglalkozás változás alatt e bekezdésben foglal-* tak szempontjából a termelőszövetkezetből kilépést és munkaviszonyba belépést, illetőleg munkaviszonyból kilépést és termelőszövetkezetbe belépést kell érteni. (Vhr. 20. §-hoz) 19. Ha a dolgozó valamelyik hónapban a családi pótlékra jogosultsághoz szükséges 18 napot nem dolgozta le, illetőleg azt beszámítással nem szerezte meg, áz a munkáltató, aki a családi pótlékot nem maga állapítja meg és folyósítja, köteles ezt a tényt a tárgyhónapot követő hó 8. napjáig igénylejárás nyomtatványon jelenteni. A nyomtatvány hátlapján a munkaviszony megszűnésének rovatában fel kell tüntetni, hogy: „18 nap hiánya miatt" —, továbbá, hogy a dolgozó hány napon át végzett munkát, illetőleg hány beszámítható napja van. Amennyiben a dolgozó ismét jogosult lesz csa-