Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 7. szám

7. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 63 ládi pótlékra, mert 18 napon át munkát végzett, ezt a körülményt igénybejelentési nyomtatványon köteles a munkáltató bejelenteni, megjegyezve, hogy a dolgozó a hó folyamán a 18 napot ledolgozta. A munkáltatók ilyen irányú tájékoztatásáról a helyiszerveknek gondoskodniok kell. (R. 10. § és Vhr. 22. §-hoz) 20. Ha a dolgozó a bevonulás hónapját megelőző hónapban, illetőleg a katonai szolgálat alatt családi pótlékra jogosult: a katonai szolgálatra bevonulás, illetőleg a leszerelés hónapjában a katonai szolgálatban eltöltött napokat és a munkaviszony alapján munkában töltött napokat, illetőleg a Vhr. 18. §-ában felsorolt beszámítható napokat össze kell számítani. Ha e napoknak az együttes száma a 18-at eléri, a családi pótlékot a bevonulás, illetőleg a leszerelés hónapjára is folyósítani kell. A katonai szolgálatból leszerelés hónapjára a feleség, mint egyedülálló dolgozó nő jogán abban az esetben is folyósítható a családi pótlék, ha a leszerelést követően a hónap végéig van ugyan még 18 munkanap, a dolgozó azonban munkát még nem végez. [Vhr. 22. § (3) bek.-hez.] 21. E bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell eljárni minden korlátozás nélkül mindazokban az esetekben, amikor a gyermek eltartásában a hónap közben történik olyan változás, amelynek következtében a gyermek anyja, mint egyedülálló dolgozó nő lesz jogosult a családi pótlékra. Például: Azokban a hónapokban, amikor a dolgozó nő férje előzetes letartóztatásba kerül, illetőleg kiszabadul, vrgy szabadságvesztés büntetését megkezdi, illetőleg befejezi, vagy az egyedülálló dolgozó nő férjhez megy. [Vhr. 24. § (1) bek.-hez.] 22. Az eltartó sem részesülhet — a dolgozó jogán — az után a gyermek után családi pótlékban, aki után a meghalt férfi dolgozó azért nem volt jogosult, mert a gyermek árvaellátást kapott. Abban az esetben, ha a gyermek a dolgozó elhalálozása után születik, a nem dolgozó anyát a szülést követő hó első napjától, a Vhr. 24. §-ának első, illetve második mondatában foglaltak szerint számított hatodik naptári hónap végéig megilleti a családi pótlék, de természetesen csak az egyébkénti feltételek mellett. Tehát, ha az utószülött egyetlen gyermek, utána családi pótlék nem jár. Ha pedig az utószülött gyermek születése előtt már volt egy gyermek a szülők eltartásában és ez a gyermek az utószülöttel együtt az anya háztartásában él, az utószülött gyermek születését követő hó első napjától a Vhr. 24. § szerint számított hatodik naptári hónap végéig havi 75 Ft családi pótlék jár a nem dolgozó anyának. Ha viszont az anya egyedülálló dolgozó nő, az említett 6 hónapra saját jogán egy gyermek után havi 90 Ft, két gyermek után havi 240 Ft családi pótlékra jogosult. [R. 12. § (3) bek.-hez.] 23. Az a), b), c) pontokban említett feltételek fennállása esetében az anya jogán legalább két gyermek [vagy az R. 1. § (2) bek.-ben említett egy gyermek] után jár a családi pótlék az R. 14. § (1) és (2) bek.-ben felsorolt (tehát nem az egyedülálló dolgozó nőt megillető) összegben. Ha az apa igazoltan egyetemi hallgató és a nyári szünetben átmenetileg munkát vállal, a családi pótlékot továbbra is az anya jogán kell kiutalni. [R. 12. § (5) bek.-hez.] 24. Ha a szülők nem élnek együtt és a náluk levő gyermekek után a különváláskor nem igényelték külön-külön a családi pótlékot, hanem azt változatlanul saját jogán az apa vette fel, de a családi pótlékot havonta, rendszeresen az anyának elküldte, amennyiben az anya később — de még a különválástól számított 3 hónapon belül [R. 18. § (2) bek.] — a saját jogán igényli a családi pótlékot, abban az esetben, ha igazolják, hogy az anya a családi pótlékot rendszeresen megkapta — a férjének kiutalt, valamint az egyedülálló dolgozó nőnek járó családi pótlék összege közötti különbözetet kell kiutalni. Egyéb esetekben különbözet utalásáról, tehát úgynevezett „betudásról" vagy „elszámolásról" nem lehet szó. Ha az anya a különválástól számíttott 3 hónapon túl igényli a családi pótlékot, abban az esetben az apánál a különválás időpontjától számítva túlfizetést kell megállapítani, előjegyezni és annak megfelelően a megtérítés iránt intézkedni. Ugyanakkor az anyának legfeljebb három hónapra visszamenően kell kiutalni a családi pótlékot. [Vhr. 27. § (3) bek.-hez.] 25. Tartásdíj alatt a nőtartási és gyermektartási díjat kell érteni. (Vhr. 28. §-hoz) 26. Ha az egyedülálló anya gyermekeit nevelőd otthonban stb. (R. 4. §) úgy helyezte el, hogy el-* tartásukért a reájuk eső családi pótlékkal legalább egyenlő összegű hozzájárulást fizet, majd később férjhez megy és a mostohaapa is hoz magával egy vagy több gyermeket a háztartásba, vagy házasságukból gyermek születik, az összes gyermek után a mostohaapa abban az esetben lesz jogosult családi pótlékra, illetőleg az összes gyermek a családi pótlék összegszerű kiszámításánál abban az esetben vehető figyelembe, ha a mostohaapa anyagi és büntetőjogi felelősség mellett nyilatkozik, hogy felesége gyermekeit a háztartásába befogadta.