Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 7. szám

7. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 61 A Vhr. 9. § (1) bekezdés d) pontjában említett kereső tevékenységnek a munkaviszony mellett történő rendszeres folytatása esetében először azt vizsgáljuk meg, hogy a munkaviszonnyal járó le­kötöttség a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban megállapított teljes heti munkaidőt eléri-e. Ha eléri, az R. 6. §-ának (2) bek. értelmé­ben — tehát az egyéb keresőfoglalkozásokból szár­mazó jövedelemre tekintet nélkül — jár a családi pótlék. Ha az említett személy munkaideje a teljes mun­kaidőt nem éri el, de legalább annak felét eléri, az említett keresőtevékenység rendszeres folyta­tása esetén a dolgozó munkaviszonya alapján csak abban az esetben jogosult családi pótlékra, ha munkaviszonyból származó munkabére a havi 1000 Ft-ot eléri vagy meghaladja és ezenkívül termé­szetesen a munkaviszonyból származó munkabére az egyéb kereső tevékenységből származó jövedel­mét meghaladja. A munkaviszonnyal járó lekötöttség szempont­jából a házfelügyelő napi munkateljesítése teljes napi munkavégzésnek tekintendő. Ha a dolgozó­nak nem egy, hanem két vagy több munkaviszo­nya van — egyéb kereső tevékenysége mellett — először azt vizsgáljuk, hogy a munkaviszonyok kö­zött van-e olyan, amelyben a dolgozó munkaideje a rendes heti munkaidőnek legalább a felét eléri. Ha ilyen munkaviszonya nincs, akkor kizárt a jo­gosultság (a különböző munkaviszonyokban eltöl­tött munkaidőt tehát összeszámítani nem szabad). Ha viszont van olyan munkaviszonya, amelyben a munkaidő a rendes munkaidőnek felét eléri, ak­kor a munkabérek együttes összegét állítjuk ezembe az egyéb keresőtevékenységből származó jövedelemmel. Ilyenkor ugyanis az a kérdés, hogy a dolgozó a megélhetését nagyobb mértékben mun­kaviszonyra vagy más kereső forrásra alapítja-e. Ha ilyen szembeállítás mellett a munkaviszonyok­ból származó keresetek együttes összege nagyobb, akkor a családi pótlékra jogot adó munkaviszo­nya alapján (az R. 5. §-ának figyelembevételével) meg kell állapítani a családi pótlékra jogosultsá­got. A termelőszövetkezeti tagnak az 1959. április 1. és szeptember 1. napok közötti időben tagságával egyidejűleg fennállott munkaviszonyát ugyancsak az R. 6. §-ában és a Vhr. 9. §-ában foglaltak sze­rint kell elbírálni. (Vhr. 11. §-hoz) 12. Szakiskolai tanulónak — a családi pótlékra jogosultság szempontjából — az tekinthető, aki rendszeresen, általában az iskolai oktatás napi idő­tartamának megfelelően — tehát nem napi 1—2 érás tanfolyamon — folytat tanulmányt. Az olyan tanulmányok, amelyeket általában kereső foglal­kozás mellett, vagy anélkül is az önképzés, .tovább­képzés, vagy gyakorlati jártasság elsajátítása cél­jából folytatnak — pl. könyvelési, zenei, műszaki stb. tanfolyamok — a családi pótlékra jogosultság szempontjából nem tekinthetők szakiskolai tanul­mánynak. Szakiskolai tanulónak kell tekinteni az állami gyors- és gépíróiskola tanulóit abban az esetben is, ha pl. minden második napon vesznek részt 5—6 órás kötelező iskolai foglalkozásokon, az egyéb na­pokon pedig lakásukon készítik el kötelező feiaoa­taikat. Amennyiben a 16 éven felüli gyermek iskolai tanulmányokat folytat, vagy első-másodéves ipari, kereskedelmi tanuló és ezzel egyidejűleg rendsze­res munkaviszonyban áll és ez a körülmény a csa­ládi pótlékot megállapító és folyósító szervnek tu­domására jut, az előforduló konkrét esetben vizs­gálni kell, hogy a gyermek a családi pótlékra jogo­sult dolgozó által eltartottnak tekinthető-e. Iiyen esetben körültekintően mérlegelni kell, hogy a dol-» gozó háztartásában eltartottak száma, valamint a család kereseti viszonya alapján a szóban forgó gyermek eltartottnak tekinthető-e vagy olyannak, , aki a munkabére alapján nem szorul a dolgozó el-> tartására. A tanulmányi szünidő idejére, legfeljebb azon­ban annak a hónapnak a végéig, amelyben a gyer­mek 19., ipari tanuló a 18. életévét betölti, a dol­gozó abban az esetben jogosult gyermeke után a családi pótlékra, ha az iskolaév befejezése után az iskola vezetőségének bizonyítványával, vagy ipari­kereskedelmi tanuló szerződéssel július hó 10-ig igazolja, hogy gyermeke a következő iskola évre a tanulmányok folytatására beiratkozott. Amennyi­ben a dolgozó július hó folyamán gyermeke to­vább tanulását nem igazolta, e gyermeke után a családi pótlék folyósítását be kell szüntetni. Ha a dolgozó szeptember hónapban, vagy később iga­zolja, hogy tovább tanul, abban az esetben — amennyiben az előző iskolai évben jogosult volt gyermeke után a családi pótlékra —, július és augusztus hónapokra visszamenően jogosult a csa­ládi pótlékra és azt részére az elévülési határidő [R. 18. (2)] figyelembevételével ki kell utalni. (Vhr. 12. §-hoz) 13. Az ipari vagy kereskedelmi tanulóviszony kezdő napjára a tanulószerződés az irányadó. Azt a körülményt, hogy az ipari stb. tanuló meddig másodéves, mikortól harmadéves, valamint hogy tanulóotthonban van-e elhelyezve: az illetékes tan­intézettel kell évenként egyszer, szeptember 1. és 20. között igazoltatni. Tájékoztatásul közöljük, hogy a tanszerződéseket általában szeptember 1-től kell megkötni. Egyes szakmák területén (építőipar, helyi ipar), továbbá szövetkezeteknél és a magán­munkáltatóknál előfordul, hogy április, illetőleg június vagy július hónapban kötik a tanulószerző­dést. A szerződések megkötése időpontjától függet­lenül azonban az ipari tanuló év szeptember else­jével kezdődik és a következő év augusztus 31-ével végződik. Ennek alapján tehát például az 1960. áp­rilis hó folyamán 3 évre szerződött ipari tanuló gyermek után a dolgozó 1960. év április 1. napjá­tól 1962. augusztus 31. napjáig jogosult a családi pótlékra, vagyis amíg a tanuló harmadéves nem lesz. [R. 7. § (4) bek.-hez.] 14. A gyermek munkaképességének legalább 67 %-os tartós elvesztését a kórházi, rendelőintézeti főorvos, szakorvos vagy a felülvizsgáló orvos bizo*

Next

/
Oldalképek
Tartalom