Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

936 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 87. szám. termelőszövetkezetekkel szerződést kell kötni. A szerződést a tervezett átvétel előtt legalább 30 nappal meg kell kötni. A méhészetek létesítéséhez, illetve fejlesztéséhez az állam középlejáratú hitelt bocsát a bankfiókok útján a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A méhcsaládokat a termelőszövetkezetek megbízottjai az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ telephelyein veszik át. A megyei mezőgazdasági osztály a termelőszövetkezeteknek az átvételhez nyújtson szakmai segítséget. VI. Az állatfelvásárlási, nevelési, kihelyezési és hizlalási akciók országos keretszámait a Földművelésügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben alakítja ki és azokat, valamint a rendelkezésre álló hitelkereteket, a Magyar Nemzeti Bankkal együtt megyékre bontva, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatósága 1959. december 15-ig közli a megyei mezőgazdasági osztályokkal. A megyei mezőgazdasági osztályok a jelen utasításban foglaltak eredményes végrehajtása érdekében a termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének kialakítására, s állandó mennyiségi és minőségi fejlesztésére fejtsenek ki széleskörű szervező, tanácsadó és felvilágosító munkát. Ennek során a kiemelkedő termelőszövetkezetek eredményeit tapasztalatcserék formájában ismertessék. Különös gondot fordítsanak arra, hogy a termelőszövetkezetek a közös állatállomány kialakításához szükséges takarmány termelését megtervezzék és a megtermelt takarmányt elsősorban a közös állatállomány takarmányozására biztosítsák. Hangsúlyozottan hívják fel az érdekeltek figyelmét arra is, hogy a közös állatállomány kialakításának a megfelelő állatférőhelyek létesítése az egyik legfontosabb előfeltétele. Biztosítani kell ezért, hogy a termelőszövetkezetek tegyenek erőfeszítéseket az állatférőhelyek saját erőből történő építésére és ennek során az egyszerű kivitelezéseket (szerfás építkezések, átalakítások) szorgalmazzák. A megyei mezőgazdasági osztályok gondoskodjanak végül arról is, hogy az érintett alsóbb mezőgazdasági szakigazgatási szervek és a termelőszövetkezetek az utasítás rendelkezéseit részletesen megismerjék. VII. Ez az utasítás az 1960. évi január hó 1. napján lép hatá'yba. Dögei Imre s. k., földművelésügyi miniszter. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 70/1959. (Mg. É. 49.) F. M. számú együttes utasítása az áruértékesítés alapján a termelőszövetkezetek részére 1SG0. évben nyújtható kedvezmény feltételeiről és eljárási szabályairól. _ A 3004/2/1959. (XI. 15.) számú kormányhatározat II. fejezetének 4. pontja szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) részére az áruértékesítés alapján nyújtható hitelelengedés feltételeit és a hitelelengedéssel kapcsolatos eljárást — az élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — a következőképpen szabályozzuk. 1. A termelőszövetkezet az 1960. évben hitelelengedésben, illetőleg a 4. pont szerinti jóváírásban részesül, ha az állami és a szövetkezeti szervek részére 1960. január 1-től december 31-ig átadott saját termelésű áruinak (termény, termék, állat, állati férmék, valamint a termelőszövetkezet feldogozó üzeméből származó mezőgazdasági termék) — 100 kh redukált szántóterületre számított — értéke eléri vagy meghaladja a termelőszövetkezetre a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által megállapított értéket, feltéve hogy a termelőszövetkezet az állam iránti valamennyi pénzbeli és természetbeni köztelezettségének eleget tett és biztosította a következő év zavartalan gazdálkodásához szükséges természetbeni alapokat. 2. Az áruértékesítési mutatót mindenkor 100 kh redukált szántóterületre kell megállapítani és arra a területre kell vonatkoztatni, amely a tervezés idején a termelőszövetkezet birtokában van. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek az 1959. évben zárszámadást még nem készítenek, olyan mutatókat kell megállapítani, hogy azok alapján az érintett termelőszövetkezetek területére kiszámolt áruértékesítési forintösszeg együttesen megfeleljen a járási áruértékesítési mutató (5. pont) alapján kiszámított forintérték 70%-ának. Ha a termelőszövetkezet területe a tervezéskori állapothoz viszonyítva március 31-ig növekedik, erre a többletterületre a termelőszövetkezet tervezéskori területére kiadott áruértékesítési mutató 70n/o_a érvényes. A március 31. után történő területnövekedést a kedvezmény elszámolásakor nem kell figyelembe venni. Területcsökkenés esetén a kedvezmény elszámolásának alapjául azt a területet kell venni, amelyről a termelőszövetkezet a termést ténylegesen betakarította. Az áruértékesítési mutató teljesítésébe beszámít minden olyan állat, termény, termék, valamint a termelőszövetkezet feldolgozó üzemi tevékenységéből származó mezőgazdasági termékek értéke, amelyeket a termelőszövetkezet állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek, továbbá bármely állami vállalat vagy intézmény részére átadott. A kenyérgabona, árpa, zab, kukorica, vágómarha, borjú, hízottsertés, valamint zárt körzetből származó Jonathán alma értéke csak abban az esetben számítható be az áruértékesítési mutatószám teljesítésébe, ha a termelőszövetkezet azokat a felvásárlással megbízott állami vagy szövetkezeti szervek részére értékesítette. Az áruértékesítés teljesítésébe be kell számítani — állami felvásárlási áron értékelve — azt a terménymennyiseget is, amelyet a termelőszövetkezet a természetben térítendő cséplési díj kivételével, a gépállomásnak természetben fizet. Be kell számítani továbbá az értékesített áruk után természetben kapott ipari termékek (cukor stb.) értékít is — a vonatkozó árrendeletekben közzétett áron — azonban a kapott ipari termékek esetleges értékesítésa a kedvezmény szempontjából nem tekinthető áruértékesítéc.ak. Nem lehet beszámítani az áruértékesítésbe a terménykölcsönök törlesztésére átadott termények, valamint a cseretermény ellenében eladott, illetve átadott áruk értékét (pl. a vetőmagért kapott szokvány minőségű termény értékét), a természetbeni földadót, a természetbeni cséplőrészt, az állóeszközök, a vásárolt vagy bontásból származó építési anyagok értékesítéséből, a segéd- és feldolgozó üzemben előállított ipari termékekből (téglaégetés, mészégetés stb.), a fuvarozásból származó bevételeket, végül az elemi vagy tűzkár esetén kapott biztosítási összeget sem. Hízó szarvasmarha értékesítése esetén, amennyiben a termelőszövetkezet a hízóalapanyagot vásárolta, az áruértékesítés megállapításánál az alapanyag vételárát levonásba kell helyezni, kivéve, ha a vásárlás a tagok háztáji gazdaságából történt. 3. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén — 100 kat. hold redukált szántóterületre számítva — 6000 Ft. Az áruértékesítési mutató túlteljesítése esetén a túlteljesítés minden százaléka után további 100 Ft kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezetet, a kedvezmény összege azonban nem haladhatja meg 100 kat. hold redukált szántóra számítva a 12.000 Ft-ot.