Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

87. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 937 A redukált szántóterület megállapításánál az elmúlt év gyakorlatától eltérően az öntözéses szántó- és zöldségterületet is csak egyszeres területtel kell számításba venni. Az 1960. évi redukált szántóterület kiszámításánál egy kat. hold kh redukált szántónak kh redukált szántónak kh redukált szántónak szántó (öntözéses és öntözetlen) 1 rét 0.2 legelő 0.1 termő gyümölcsös és gyümölcsfaiskola 4.— kh redukált szántónak még nem termő gyümölcsös 1.— kh redukált szántónak termőszőlő és szőlőiskola 5.— kh redukált szántónak erdő 0.1 kh redukált szántónak halastó 0.1 kh redukált szántónak termő komló 5.— kh redukált szántónak termő fűztelep 2.— kh redukált szántónak felel meg. Nem kell a redukált szántóterület kiszámításánál figyelembe venni — a még nem termő gyümölcsös kivételével — a nem termő kultúrák területét (szőlő, spárga, komló Btb.). 4. A kedvezményt elsősorban a termelőszövetkezet esedékes beruházási hiteltartozásából kell elengedni. Esedékes hiteltartozás hiányában vagy ha a kedvezmény öszszege az esedékes hiteltartozás összegét meghaladja, a kedvezmény összegét, illetőleg annak az esedékes hiteltartozást meghaladó részét a termelőszövetkezet beruházási tartalékszámláján kell jóváírni. 5. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) köteles a megyére (fővárosra, megyei jogú városra) megállapított és részére megküldött mutatószámot a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának közreműködésével haladéktalanul járásokra bontani. A megyei mezőgazdasági osztály a járás áruértékesítési mutatójának kialakításánál vegye figyelembe a járások termelési adottságait, a termelőszövetkezetek gazdasági lehetőségeit, az új termelőszövetkezetek számát, az egyes művelési ágak arányát stb. A járások áruértékesítési mutatóit úgy kell kialakítani, hogy e mutstóknak és az egyes járásokban levő termelőszövetkezetek redukált szántóterületének szorzata összegezve elérje vagy meghaladja a megyei áruértékesítési mutatónak és a megyében levő valamennyi termelőszövetkezet redukált szántóterületének szorzatából adódó áruértékesítés összegét. 6. A járási mezőgazdasági osztály a kapott mutatószám alapján köteles minden termelőszövetkezet számára a 3. pont szerinti kedvezmény eléréséhez szükséges áruértékesítési mutatót kidolgozni. A járási mezőgazdasági osztály a Magyar Nemzeti Bank fiókjának bevonásával alaposan elemezze az egyes termelőszövetkezetek áruértékesítési mutatójának megállapítása előtt az adott termelőszövetkezet termelési, üzemi helyzetét. Vegye figyelembe az utóbbi években elért áruértékesítést, továbbá azt, hogy a járás egészének 1960. évre megszabott feladatai milyen mértékű értékesítést tesznek szükségessé. Az új termelőszövetkezetek áruértékesítési mutatóinak kialakításánál — figyelemmel a 2. pontban foglaltakra — az adott körzet régebbi termelőszövetkezeteinek eredményeiből kell kiindulni. Az így kialakított áruértékesítési mutatót a járási mezőgazdasági osztály köteles legkésőbb december 31-ig az érdekelt termelőszövetkezetekkel közölni. Ugyanakkor ismertetni kell velük a jelen utasításnak a hitelelengedési kedvezmény mértékére és elnyerésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseit és a termelőszövetkezet ezzel kapcsolatos tennivalóit. Annak ellenőrzésére, hogy a termelőszövetkezetek áruértékesítési mutatói megfelelnek-e a járás részére kiadott átlagos mutatónak, minden termelőszövetkezet redukált szántóterületét meg kell szorozni a termelőszövetkezet részére kialakított áruértékesítési mutatóval. A szorzatok összegének el kell érnie, illetve meg kell haladnia a járási áruértékesítési mutató és a járás összes termelőszövetkezeteinek együttes redukált szántóterülete szorzatából adódó áruértékesítés összegét. 7. A hiteltörlést, illetve — esedékes hitel hiányában —• a kedvezmény beruházási tartalék számlán történő jóváírását a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjától kell kérnie. Ezzel egyidejűleg be kell matatni a kedvezmény szempontjából beszámítható áruértékesítést igazoló okmányokat (szállítólevél, számla, átvételi elismervény stb.). A járási bankfiók a termelőszövetkezet áruértékesítését a bemutatott igazoló iratok gondos vizsgálatával, az évközi pénzforgalom és a bankfiókhoz beérkezett okmányok alapján köteles ellenőrizni. A termelőszövetkezetnek a kedvezményre vonatkozó kérelmét és a szükséges igazoló okmányokat úgy kell a járási bankfiókhoz benyújtania, hogy a hiteltörlés, illetőleg a kedvezmény jóváírása, a zárszámadás befejezése előtt elvégezhető legyen. 8. A jelen utasításnak a mutatószámok lebontására, az érdekeltekkel való közlésére és helyes alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásáért a megyei mezőgazdasági osztály vezetője, a hitelelengedéssel, illetve a kedvezmény jóváírásával kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáért pedig a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának vezetője felelős. 9. A jelen utasítás közzététele napján lép hatályba, a kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseit azonban csak 1960. évi január hó 1. napiától kezdődően kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a 65/1958. (Mg. É. 50.) FM számú együttes utasítás hatályát veszti. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Tömpe István s. k., a földművelésügyi miniszter első helyettese. A földművelésügyi miniszter 71/1959. (Mg. É. 49.) F. M. számú utasítás a a termelőszövetkezetekben az üzemszervezés és üzemrendezés szakmai irányításáról és segítéséről. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez PS fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról szóló 3004/2/ 1959. (XI. 15.) Korm. számú határozat V. fejezetének 6. pontjában foglaltak szerint a termelőszövetkezetek gazdálkodásának szakszerűvé és szervezetté tétele, valamint a részükre nyújtott állami támogatás és kedvezmények hatékonyabb felhasználása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásukat a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek üzemszervezési és üzemrendezési tapasztalatainak felhasználásával folytassák. Abból a célból, hogy a termelőszövetkezetek termelésszervezési és belső üzemrendezési feladatainak megoldását a mezőgazdasági szakigazgatási szervek — üzemszervezési és üzemrendezési tudományos tapasztalatok felhasználásával — rendszeresen és tervszerűen segítsék, emellett a termelőszövetkezetek az üzemszervezés terén társadalmi szakmai segítséget is kapjanak, a kormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következő utasítást adom ki: 1. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok vb. mezőgazdasági osztályának vezetői (továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztályvezető) haladéktalanul tegyék meg a Szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok vb. mezőgazdasági osztályán (továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály), valamint a járási tanácsok vb. mezőgazdasági