Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

912 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 87. szám. a) az egyéves kor elérése után, ha az Üsző súlya legalább 280—300 kg, törzs­könyvezett, vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként 1000 Ft, nem törzskönyvezett állomány után üszőnként 800 Ft. b) a 20—22 hónapos korban befedez­tetett üsző után, ha az üsző súlya leg­alább 380—400 kg, törzskönyvezett, vagy törzskönyvi el­lenőrzés alatt álló állomány után üszőn­ként további 1200 Ft, nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1000 Ft, c) leelléskor a törzskönyvezett vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként további 2000 Ft, a nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1500 Ft. d) Az a)—c) pontokban foglaltak szerint annyi üsző után folyósítható hitel, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas üszővel és leellett előhasi tehénnel növekedett a termelőszövetkezet előző évi tehén- és továbbtartásra szolgáló üszőállománya. (6) Sajátnevelésű nőivarú szarvasmarhának kell tekinteni a tagok háztáji gazdaságából 6 hónapos koron alul felvásárolt üszőborjút is, amennyiben a termelőszövetkezet azt tovább tartja. Ha ez a vásárlás hitelből történt, akkor az e célra már folyó­sított hitel összegét az (5) bekezdés alapján folyó­sítható hitelből le kell vonni. (7) Az (5)—(6) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján folyósítható hitel csak a nevelés kezdetétől fogva engedélyezhető és az (5) bekezdés a)—c) pontjaiban foglalt fokozatokat csak egymást liöve tőén lehet alkalmazni. (8) A termelőszövetkezetek részére a közös ser­tésállomány saját erőből történő fejlesztésének érdekében az 1960. évtől kezdődően a tenyésztés költségeire minden saját tenyésztésű koca első le­ellésekor kocánként 800 — Ft hitel engedélyezhető. A hitel annyi leelett koca után folyósítható, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alka^as kocával növe­kedett a termelőszövetkezet előző évi kocaállomá­nya. (9) A termelőszövetkezet a saját tenyésztést a marhalevél bemutatásával a hitel folyósítása előtt a Banknál igazolni tartozik. (10) A (4)—(8) bekezdés szerint folyósított hitelt a termelőszövetkezet üzemi bevételeihez hasonlóan használhatja fel. (11) A termelőszövetkezetbe bevitt állat és fel­szerelés után járó termelőszövetkezeti térítés kifi­zetésének elősegítésére az arra rászoruló termelő­szövetkezetek hitelt kérhetnek. A hitel úgy folyó­sítható, hogy a gazdasági felszerelés értéke 4 év alatt, a bevitt lovak értéke 2 év alatt, a többi állat (tehén, anyakoca, juh) ellenértéke pedig a bevi­telkor kifizethető legyen. Üj és területileg jelentős mértékben megnövekedett termelőszövetkezetek­nél a szükségletnek megfelelően legfeljebb 25 kh szántóra hitelezhető meg egy pár ló, esetleges szopóscsikóval együtt. Régi termelőszövetkezetek­nél általában 50 kh szántóra egy pár ló (esetleges szopóscoikóval együtt), ellenért ének kiegyenlíté­sére lehet hiteU nyújtani. Ha a meghitelezett be­vitt állatokat a termelőszövetkezet — állategész­ségügyi okok kivételével — két éven belül eladja, az eladás időpontjában a hitelt esedékessé kell tenni. 28. §. (1) A hosszú- és középlejáratú bitelek vissza­fizetésének feltételeit a hitel engedélyezésekor a Bank állapítja meg a (2) bekezdés szerinti vissza­fizetési határidőn belül. A visszafizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a beruhá­zás amortizálódását, a beruházás megtérülését és a termelőszövetkezet teherbíró képességét. (2) A hitelek lejáratát 2—35 évi visszafizetési határidőkön belül úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés legkésőbb a harmadik évben kezdőd­jék. A hitelfolyósítás évét az esedékesség megálla­pításánál figyelmen kívül kell hagyni. A további évekre vonatkozóan az esedékességet általában évi egyenlő részletekben kell megállapítani és a min­denkori évi esedékességet október hó 31-én keU kiegyenlíteni. Gépre, felszerelésre és berendezésre folyósított hitelek lejáratát élettartamuk alapján kell megállapítani (traktornál 6—8 év, növény­védőgépeknél 12 év). (3) Az 1960. évi január hó l-ig folyósított hosszú­és középlejáratú hiteleket változatlanul az eddig érvényben levő visszafizetési feltételek szerint kell törleszteni. (4) A hosszú- és középlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 1%-os kamatot tartozik fizetni. A lejárt hosszú- és középlejáratú hitelek után az esedékesség napjától évi 5 százalékos kése­delmi kamatot kell fizetni. Beruházásokkal kapcsolatos kedvezmények és hitelelengedések. 29. §. (1) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot 1960. naptári év­től évről-évre a tagok között kiosztható — pénz­beni és természetbeni — részesedésnek legalább 10%-ával gyarapítják és az állam iránti kötelezett­ségeiknek is pontosan eleget tesznek, saját erőből eszközölt beruházásaik után hitelelengedési ked­vezményt kaphatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom