Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 65. szám

646 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 65. szám. intézkedés (fizetési meghagyás) ellen alkalmazható jogorvoslatokat is a) az államigazgatás szerveinek dolgozóira vonatkozóan a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben utasítással, b) a Magyar Államvasutak, valamint a Győr— Sopron—Ebenfurti Vasút dolgozóira vonatkozóan a közlekedés- és postaügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben utasítással, c) a többi dolgozóra vonatkozóan pedig a Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályzatban állapítja meg. (2) A családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos kérdésekben — hacsak a jelen rendelet eltérően nem rendelkezik — bírói jogorvoslatnak nincs helye. R. 18. §. (1) A dolgozónak a családi pótlékra vonatkozó igényét, valamint az igényjogosultságát érintő minden változást a munkáltatónál kell az igény megnyílásától, illetőleg a változástól számított nyolc nap alatt bejelentenie. Vhr. 33. §. A családi pótlék iránti igényt írásban, az erre a célra esetleg rendszeresített nyomtatvány űrlap felhasználásával kell a munkáltatónál (kijelölt megbízottjánál) bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az igényjogosultság elbírálásához szükséges okmányokat és igazolásokat. <2) Ha a dolgozó a családi pótlék iránti igényét a megszabott határidőn túl jelenti be, a családi pótlékot legfeljebb három hónapra visszamenőleg kaphatja meg. Ebbe a három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít. (3) Ha a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat nem a munkáltató végzi, a dolgozó által bejelentett családi pótlék igényt, valamint az igényjogosultságot érintő minden változást a munkáltató a megszabott határidő alatt az SZTK területileg illetékes helyi szervének köteles bejelenteni. R. 19. §. (1) A családi pótlékot havonta utólag kell az igényjogosultnak vagy házastársának kifizetni. Vhr. 34. §. Ha a dolgozó egyéni körülményei (iszákosság stb.) valószínűsítik, hogy a családi pótlékot nem rendeltetésének megfelelően használja fel, a családi pótlék a vele közös háztartásban élő családtagnak — a dolgozó beleegyezése nélkül is — kifizethető. Az említett körülményt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának kell igazolnia. (2) A családi pótlékot másra engedményezni, vagy elzálogosítani nem lehet és csak gyermektartás céljára lehet végrehajtás alá vonni. (3) A már kiutalt Családi pótlékra vonatkozó igény megszűnik, ha a kiutalt összeget a kiutalástól számított egy év alatt bármely okból nem vették fel. (4) Ha számolási hiba miatt vagy egyéb okból a jogosult részére a törvényesnél kisebb összegű családi pótlékot fizettek ki, a kifizető szerv a hiba felfedésétől, vagy a jogosult erre irányuló kérelmének beérkezésétől visszafelé számított legfeljebb egy év tartamára járó különbözetet a jogosult részére kifizetni köteles. Vhr. 35. §. (1) A R. 19. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a dolgozó a családi pótlék iránti igényét az arra illetékes szervnél az előírt szabályok szerint bejelentette és igényét jogalap nélkül elutasították. (2) A R. 19. §-a alapján járó különbözetet legkésőbben a hiba felfedezésétől, illetőleg a jogosult erre irányuló kérésének beérkezésé-! tői számított hatvan nap alatt ki kell fizetni. R. 20. §. (1) Aki a családi pótlékot jogtalanul veszi fel, köteles azt visszafizetni. (2) A jogtalanul felvett családi pótlékot elsősorban a dolgozó részére járó családi pótlékból, vagy ha a kár ilymódon nem térül meg és a dolgozó munkaviszonyban áll, a munkabéréből kell levonni. (3) Ha a kár összege a (2) bekezdésben meghatározott módon nem térül meg, a megtérítendő összeget adók módjára kell behajtani. (4) A dolgozót a visszafizetésre a jogtalan felvételtől számított harminc napon belül írásban kell kötelezni. (5) Ha a kifizető szerv az értesítést a (4) bekezdésben előírt harminc napon belül elmulasztja, a dolgozó az okozott kár megtérítésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő (helytelen adatok bemondása stb.), végül, ha ugyanazon gyermek után kétszeresen (többszörösen) folyósították a családi pótlékot. Ezekben az esetekben a dolgozót a viszszafizetésre az erre kijelölt szerv határozattal kötelezi. A határozat ellen a dolgozó harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. Vhr. 36. §. A R. 20. §-a (5) bekezdésében említett határozatot hozó szervet a R. 17. §-a (1) bekezdésében említett utasítás, illetőleg szabályzat jelöli ki. (6) Ha a családi pótlék jogtalan felvétele a munkáltató mulasztásának a következménye, a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot