Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 65. szám

65. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 647 teljes egészében megtéríteni köteles. A megtérítendő összegről az SZTK fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató harminc napon belül keresettel fordulhat a fizetési meghagyást kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. (7) Az a munkáltató, aki a (2) bekezdés rendelkezése alapján a jogtalanul felvett családi pótléknak a dolgozó munkabéréből történő levonására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a mulasztás folytán le nem vont összeget megfizetni köteles. Vhr. 37. §. Az előző folyósító szerv által közölt jogtalanul felvett családi pótlék [Vhr. 31. § (3) bekezdés] levonása tárgyában a R. 20. §-a (2) és (3) bekezdésének rendelkezései szerint kell eljárni, a megtérült összeget pedig bevételként kell elszámolni. Ha a jogtalanul felvett összeg egészben vagy részben megtérült, vagy egyáltalában nem térült meg, erről azt a folyósító szervet, amelynél a kár keletkezett, értesíteni kell. A még fennmaradó kár megtérítése iránt ez utóbbi folyósító szerv köteles a további intézkedéseket megtenni. R. 21. §. (1) A családi pótlékot megállapító szervek és munkáltatók az általuk folyósított családi pótlékról nyilvántartás céljából ellenőrzőlapokat kötelesek az SZTK részére küldeni. Az SZTK az ellenőrzőlapok szabályszerű kiállítását és megküldését ellenőrizni jogosult. (2) A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben említett szervek és munkáltatók az ellenőrzőlapokat mely esetekben kötelesek kiállítani és az SZTK-nak megküldeni. Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás céljából a munkáltatókat dolgozóik általános bejelentésére is kötelezhetik. Vlir. 38. § (1) Minden családi pótlékot megállapító és folyósító szerv (munkáltató) a Családi Pótlék Nyilvántartó Központ (a továbbiakban: Nyilvántartó Központ), Budapest, VIII., Mező Imre út 19. részére az erre a célra rendszeresített „Ellenőrző lap"-ot (NYOMELLO 3520—rsz.) köteles kiállítani, ha a) a dolgozó részére családi pótlékot állapít meg, tekintet nélkül arra, hogy a dolgozó korábban részesült-e családi pótlékban. b) a gyermekek számában növekedés állott be (igénybővülés), c) a dolgozó nevében, vagy a gyermek apjának, leányanyjának nevében következett be változás. (2) Az „Ellenőrző lap"-ok kiállításával és megküldésével kapcsolatos eljárási szabályokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa állapítja meg. Addig a jelenleg érvényes rendelkezések szerint kell eljárni. R. 22. §. Az SZTK jogosult a 15. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónak a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyvitelét ellenőrizni és a vonatkozó számadásokat felülvizsgálni. A vizsgálathoz szükséges adatokat a munkáltató a kiküldöttek rendelkezésére köteles bocsátani, illetőleg engedélyt kell atln a arra, hogy a kiküldőitek a dolgozók munkaviszonyára és munkabérére vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba betekinthessenek. Vhr. 39. §. A családi pótlékot megállapító és folyósító munkáltató a családi pótlék ügyvitelével kapcsolatos könyveket (iratokat, okmányokat, igazolásokat stb.), valamint a családi pótlék folyósítására vonatkozó számadásokat, pénztári bizonylatokat és számadási okmányokat időrendi sorrendben öt évig köteles megőrizni. Vegyes rendelkezések. R. 23. §. A dolgozónak a családi pótlék iránti beadványa — ideértve a jogorvoslati beadványt vagy az ezt pótló jegyzőkönyvet is — illetékmentes. Illetékmentes továbbá minden olyan okirat (igazolás), amely a családi pótlékra való jogosultság megszerzésére vagy igazolására szolgál, mindaddig, amíg azt más célra nem használják. Illetékmentes végül a családi pótlék felvételéről kiállított nyugta is. R. 24. §. Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományába tartozó tagjainak és nyugállományú tagjainak járó családi pótlék tekintetében. R. 25. §. (1) Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet által a biztosított szövetkezeti tagok és szövetkezeti nyugdíjasok részére folyósított családi pótlék (gyermeknevelési pótlék) tekintetében. (2) A jelen rendeletnek mindazok a rendelkezései, amelyek a családi pótlékot igénylő részére egyes vitás kérdésekben a bírói jogorvoslatot lehetővé teszik, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet megfelelő szervei által hozott határozatok (fizetési meghagyások) megtámadására is irányadók. A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet és a szövetkezetek között a jelen ren^ delettel kapcsolatos vitás kérdések eldöntésére a a 91 1952. (X. 2.) M. T. számú rendelet2 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 2 A rendelet a Belügyi Közlöny 1952. évi 56. számában jelent meg.