Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 43. szám

43. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 439 A zárszámadásban az igazgatóság köteles elszámolni a beszedett kezelési és karbantartási költségek felhasználásáról, a felújítási alap 'bevételeiről és kiadásairól, valamint az esetleges egyéb bevételekről és kiadásokról. 40. Az igazgatóság köteles minden év végin a lakásszövetkezet vagyontárgyairól leltárt felvenni. VIII. A lakásszövetkezet felügyelete. 41. A lakásszövetkezet feletti főfelügyeletet az építésügyi miniszter, a felügyeletet pedig Budapesten a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának VIII. Városrendezési és Építészeti osztálya, vidéken a megyei és városi tanács végrehajtó bizottságának építési és közlekedési osztálya gyakorolja, pénzügyi vonatkozású kérdésekben a Takarékpénztár illetékes szervével egyetértésben. A felügyeletet ellátó építésügyi szakigazgatási szerv a közgyűlés határozatát, amennyiben az jogszabályba, vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész, illetőleg a határozat meghozatalától számított 30 napon belül a szövetkezet bármelyik tagja kárelmére megsemmisítheti. 42. A lakásszövetkezet pénzeszközeit a Takarékpénztárnál vezetett számlán tartja. A Takarékpénztár az általa vezetett szövetkezeti számla alapián a szövetkezet ügykezelését, könyvvezetését, számadását, leltárát bármikor felülvizsgálhatja. A földművelésügyi miniszter 32 1959. (Mg. É. 21.) F. M. számú utasítása a szarvasmarha mesterséges termékenyítési szervezet bővítéséről és a szarvasmarha mesterséges termékenyítés fokozott alkalmazásáról. (Nem teljes szöveg.) A szarvasmarhatenyésztés továbbfejlesztése érdekében a 2.258/1955. (XII. 31.) számú minisztertanácsi határozat alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következő utasítást adom ki: J. A mesterséges termékenyítési hálózat fejlesztése. 1. A szarvasmarha mesterséges termékenyítés fokozott alkalmazása érdekében a mesterséges termékenyítési szervezetet a termékenyítési főállomások, alközpontok és fiókállomások (a továbbiakban: termékenyítési állomások) hálózatának fejlesztésével, s a termelőszövetkezeti és más községekben (városokban), valamint az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokban (a továbbiakban: állami gazdaságok) újabb inszemináló-helyek létesítésével, továbbá kellő számú inszeminátor kiképzésével és munkábaállításával jelentékenyen tovább kell bővíteni. Emellett kívánatos, hogy a fejlett szarvasmarhatenyésztést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek szintén széles körben alkalmazzák a szarvasmarha mesterséges termékenyítést, s ehhez megfelelő inszemináló-helyek létesítéséről és inszeminátorok alkalmazásáról maguk gondoskodjanak. III. Inszemináló-helyek létesítése és üzemeltetése. 4. A községekben (városokban) inszemináló-helyek létesítése és üzemeltetése a községi (városi) tanács végrehaj ió bizottságának, illetőleg — ahol legeltetési oizottsag működik — a legeltetési bizottságnak a feladata. A községi (városi) inszemináló-helyek létesítéséről elsősorban a bikák tenyésztésből való kivonásával felszabaduló apaállatistállók megfelelő átalakítása útján kell gondoskodni. A helyi inszeminálás céljára állami gazdasásokban létesített inszemináló-helyek üzemeltetéséről vsuó gondoskodás az állami gazdaságok feladata. Ha heiyi inszeminálás céljára termelőszövetkezetben létesítenek külön inszemináló-helyet, azt a termelőszövetkezetnek kell üzemeltetnie. ÍV. A költségek fedezése. 6. Az inszeminátorok működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezetét a) a termékenyítési főállomások állományába tartozó inszeminátorok esetében a termékenyítési főállomás költségvetésében, b) az állami gazdaságok alkalmazásában álló inszeminátorok esetében az állami gazdaságok pénzügyi tervében kell biztosítani. A termelőszövetkezetek által alkalmazott inszeminátorok működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről a mezőgazdasági termelőszövetkezet bevétel— kiadási költségvetése keretében kell gondoskodni. 7. Az inszeminátorokat műszerekkel, védő- és munkaruhával, valamint a szükséges egyéb felszerelési tárgyakkal az alkaimazó szerv köteles ellátni. 8. A közsági (városi) és a legeltetési bizottsági volt inszeminátorok közlekedési eszközeit (motorkerékpár, kerékpár, fogat) a termékenyítési főállomásoknak könyvjóváírással át kell adni. Ezek üzemeltetéséről a jövőoen a termékenyítési főállomás a saját költségvetése terhére köteles gondoskodni. 9. A községi (városi) inszemináló-helyek üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (a takarítás és a fűtés költségeit, az inszeminálásnál segédkezők munkabérét) a legeltetési bizottság költségvetésében, ahol pedig legeltetési bizottság nem működik, a községi (városi) tanács költségvetésében, az állami gazdaságokban létesített inszeminálóhelyek üzemeltetésével kapcsolatos költségeket az állami gazdaságok pénzügyi tervében kell biztosítani. A termelőszövetkezetek által létesített külön inszemináló-helyek üzemeltetésével kapcsolatos költségek fedezéséről a mezőgazdasági termelőszövetkezet bevétel—kiadási költségvetése keretében kell gondoskodni. V. Vegyes rendelkezések. 10. A megyei mezőgazdasági osztály vezetője gondoskodjék, hogy a jelen utasításnak a termelőszövetkezeteket érintő rendelkezéseiről a termelőszövetkezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak. 11. A jelen utasítás rendelkezéseit az 1959. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. A 15/ 1956. (Mg. É. 9.) F. M. számú utasítás hatályát veszti. Magyari András s. k., földművelésügyi miniszterhelyettes. Az élelmezésügyi miniszter 126/1959. (Élip. É. 18.) Élm. M. számú utasítása raktári kártevők elleni védekezésről. A rágcsálók és rovarok irtásáról szóló 1.063/1954. (VIII. 20.) számú minisztertanácsi határozatban, va'amint az 5/1955. (X. 1.) Eü. M. számú rendelet 3. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtására az érdekelt miniszterekkel, valamint a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben a következőket rendelemi