Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 43. szám

440 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám. 1. Minden állami vállalat vagy szövetkezet által terményraktározásra használt épületben, helyiségben minden év június 5. és 30. napja között szervezett takarítást és rovarirtást, illetőleg megelőző DDT-kezelést (a továbbiakban: irtás) kell végezni. A malmokban, a Terményértékesítő és Raktározási Vállalat, valamint a MAHART terménytárolásra használt raktáraiban, továbbá azokban az egyéb raktárakban, ahol az átmenő készletek azt indokolttá teszik, az irtás a megjelölt időszaktól eltérő időpontban is — legkésőbb azonban augusztus 10. napjáig — végrehajtható. 2. Az irtást — az Élelmezésügyi Minisztérium által már az előző években kiadott technológiai utasítás figyelembevételével — 10% DDT hatóanyagot tartalmazó Hungária Matador porozó és permetező szerrel kell végezni. A porozószert a raktárak padozatáról az irtást követő negyedik napon maradéktalanul el kell takarítani és az új termés beraktározása előtt a raktárakat 14 napon át szellőztetni kell. 3. Az irtás elvégzésére kötelezett vállalatok és szövetkezetek felügyeleti szervei évenként egy ízben, július 10. napján kötelesek tájékoztatást adni az Élelmezésügyi Minisztérium terményforgalmi és raktározási igazgatóságának az irtási munka elvégzéséről. 4. Az utasításban foglaltak végrehajtását a felügyeletet gyakorló szervek ellenőrizzék. 5. Ezúton is felhívom a figyelmet az 5/1955. (X. 1.) Eü. M. számú rendelet 7. §-ára, mely szerint azzal szemben, aki e rendelet rendelkezéseit és annak végrehajtá3i utasítása alapján tett intézkedéseket megszegi vagy kijátssza, amennyiben a cselekmény nem minősül szabálysértésnek, a közegészségügyi-járványügyi állomás igazgatója a 2.203/ 1954. (XII. 24.) számú minisztertanácsi határozatban biztosított jogkörében pénzbírságot szabhat ki. Sághy Vilmos s. k., élelmezésügyi miniszterhelyettes. Vegyes rendelkezések A fölözött tej és író árváltozása. Az Élelmezésügyi Minisztérium 411.335 1959. Á. H. számú leiratával a takarmányozási célra szolgáló fölözött tej és iró bruttó termelői árát az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek részére 0.60 Ft/l-ről 0.45 Ft/l-re szállította le. Ez az ár tejipari üzem telepén átvett fölözött tejre és íróra vonatkozik. Az egyéni termelők a fölözött tejet és az irót továbbra Is 0.60 Ft/l áron kapják. Földművelésügyi Minisztérium. Hatóságilag megállapított fogyasztói árak alkalmazása a magánkisiparban. A 27/1957. (V. 18.) Korm. sz. rendelet1 2. §-a értelmében a magánkisipar által előállított termékekre és szolgáltatásokra nézve a hatósági árjegyzékekben feltüntetett árak — egyes, a 2. § (3) bekezdésében felsorolt kivételektől eltekintve — nem érvényesek és ezekre nézve rendeletben vagy leiratban árhatósági lag megállapított árak hatályukat vesztették. A 7/1958. (I. 23.) Korm. sz. rendelet2 3. §-a ezen annyiban módosított, hogy az árjegyzéki árat kell alkalmazni az állami és szövetkezeti kereskedelem útján forgalomba hozott minden olyan termékre, amelyet a magánkisiparos az árjegyzékben meghatározott minőségben és kivitelben állít elő. Az utóbb említett rendelet 4. §-a kimondja még azt is, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem mindazokra a termékekre, amelyeket a magánkisipartól szerez be, köteles fogyasztói ármegállapítást kérni, ha azoknak fogyasztói ára nincs megállapítva. Ilyen esetekben a magánkisiparos által érvényesíthető eladási árat az árhatóság a kereskedelmi haszonkulccsal csökkentett fogyasztói árnak megfelelőn állapítja meg. Az új ipari termelői árrendezés keretében kiadott árjegyzékkel kapcsolatosan a 71/1958. (XII. 31.) Korm. sz. rendelet 1. §-a kimondja, hogy az a magánkisiparosokra csak annyiban kötelező, amennyiben azt jogszabály vagy árhatósági rendelkezés kifejezetten elrendeli. Egyébként a magánkisiparosok által érvényesíthető árakra nézve külön rendelkezések irányadók. Nem lehet ilyen külön rendelkezésnek tekinteni a 27/ 1957. (V. 18.) Korm. sz. rendelet hatálybalépte előtt érvényben volt magánkisipari ármegállapításokat. Ezek ugyanis az említett rendelet értelmében hatályukat vesztették, de az új ipari termelői árrendszer keretébe helyesen aligha is illeszkednének be. A magánkisiparra érvényes külön rendelkezésen tehát egyebek között olyan ármegállapító rendelkezést kell érteni, amelyet az árhatóság a 7/1953. (I. 23.) Korm. sz. rendelet 4. §-a alapján adott ki, feltéve, hogy az így megállapított ár 1959. január 1-ével vagy azt követően nem változott. Mindebből következik, hogyha a magánkisiparos olyan terméket állít elő, amelynek hatóságilag reá kötelezően megállapított ára nincs, a terméknek az állami vagy szövetkezeti kereskedelem részére történő átadása előtt áz átvevő kereskedelmi vállalatnak (szövetkezetnek) az illetékes árhatóságtól a fogyasztói ár megállapítását kell kérnie. ORSZÁGOS ÁRHIVATAL ÁRFELÜGYELET 1 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 33. száma közli. 2 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 8. számában jelent meg. Sierltea*": Masvar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány Titkársága. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. 16790,2 — Znnyi Nyomda, Budapest, V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. — Felelős: Bolgár Imié.