Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 30. szám

258 TANÁCSOK • KÖZLÖNYE 30. szám. jogosult családi pótlékra és nála egy gyermek, a családi pótlékra nem jogosult apánál pedig két gyermek van, az anyának havi 90 forint családi pótlék jár, míg az apa családi pótlékot nem kaphat.) (3) Ha a szülők nem élnek együtt és a családi pótlékra jogosultság feltételei csak az egyik szülőnél állanak fenn, ennek a szülőnek a jogán a másik szülőnél levő közös gyermek (gyermekek) után is megállapítható családi pótlék, ha ez utóbbi szülőnek iparengedélye nincsen, hatósági engedélyhez kötött foglalkozást nem folytat és az esetleges egyéb tevékenységéből származó keresete, jövedelme — a számára járó tartásdíjon felül — a havi 500 forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a) a lakóhelye szerint illetékes Munkaképességcsökkenést Véleményező elsőfokú orvosi bizottság igazolása szerint 67%-ot elérő vagy ezt meghaladó munkaképességcsökkenésben szenved, illetőleg munkaképtelen és ez az állapota előreláthatóan legalább egy évig tart, vagy b) saját háztartásában legalább három a R. 2. §-a (1)—(3) bekezdésében meghatározott életkort el nem ért gyermeket tart el, vagy c) a férfi hatvanadik, a nő az ötvenötödik életévet betöltötte. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben annak a szülőnek a jogán, akinél a családi pótlékra jogosultság feltételei fennállanak, külön kell a saját és külön a másik szülő háztartásában lévő gyermek (gyermekek) száma alapján a jogosultságot elbírálni és a családi pótlékot olyan összegben megállapítani, mintha mindkét szülő külön-külön lenne családi pótlékra jogosult. (Például: A családi pótlékra jogosult apánál egy, a jelen § (3) bekezdésében említett feltételeknek megfelelő anyánál egy gyermek van; az apa jogán az anyának havi 90 forint családi pótlék jár, az apa családi pótlékra nem jogosult. Ha az előbbi esetben az apánál és az anyánál két-két gyermek van, az apának havi 75 forint, az anyának havi 240 forint családi pótlék jár. A családi pótlékra jogosult anyánál egy, a jelen § (3) bekezdésében említett feltételeknek megfelelő apánál egy gyermek van; az anya saját jogán havi 90 forint családi pótlékot kap, az apának családi pótlék nem jár.)" 3. §. A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha az anya házasságot köt, az anya által a férj (mostohaapa) beleegyezésével a közös háztartásba hozott mostohagyermek (mostohagyermekek) után családi pótlékra — az egyéb feltételek fennállása esetében — a mostohaapa jogosult. [Például: Az anya egy gyermeket visz az új háztartásba, férjének (mostohaapának) is van egy saját gyermeke. A családi pótlékra egyébként jogosult férjnek (mostohaapának) az egy saját és egy mostohagyermeke után havi 75 forint családi pótlék jár.]" 4- §• A Vhr. a következő 21/A. §-al egészül 1$: „21/A. § A 6 1953. (II. 8.) M. T. számú rendeletnek3 a 42/1958. (VII. 8.) Korm. számú rendelet3 2. §-ával módosított 2. §-a (7) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenvedő egy gyermek után a dolgozónak havi 90 forint, két ilyen gyermek után havi 240 forint családi pótlék jár. Ha a dolgozónak két gyermeke közül csak az egyik szenved az említett fogyatkozásban, e két gyermek után havi 130 forint családi pótlék jár." 5. §. A Vhr. a következő 29/A. §-al egészül ki: „29/A. § (1) A CsH. 3. §-ában meghatározott összegű családi pótlék annak a mezegazdasági termelőszövetkezeti tagnak jár, — legkorábban az 1959. évi április hónaptól — aki az 1953. naptári évben legalább százhúsz (nő nyolcvan) munkaegységet teljesített. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az újonnan belépő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak a) az 1.053/1953. (IX. 19.) számú minisztertanácsi határozat4 10. a) pontjában meghatározott azt a kedvezményét, mely szerint azt a hónapot követő hó első napjától jogosult családi pótlékra, amelyben az előírt munkaegységet teljesítette, vagy b) az 52/1953. (XI. 6.) M. T. számú rendelet4 3. §-ában meghatározott azt a kedvezményét, mely szerint, ha a termelőszövetkezetbe történt belépése napját megelőző hat hónapon át családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott, családi pótlékra a termelőszövetkezetbe történt belépésétől a naptári év végéig, vagy amennyiben a naptári év utolsó négy hónapjában lépett be, a belépést követő év június hó 30. napjáig — az egyéb feltételek fennállása esetében — az előírt munkaegység teljesítésének igazolása nélkül is iogosult. (3) Ha a 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm. számú határozat, illetőleg a 11/1959. (IV. 9.) F. M. számú rendelet alapján a mezőgazdasági termelőszöveU kezetben működő elnök, mezőgazdász vagy könyvelő a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként való belépését közvetlenül megelőzően állami vagy társadalmi szerv (szövetkezet) alkalmazásában állt, a belépés hónapjának első napjától, de legkorábban az 1959. évi január hó 1. napjától az elnök három éven át, a mezőgazdász és a könyvelő pedig két éven át a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezések szerint jogosult családi pótlékra." 6. §. (1) A jelen rendelet rendelkezéseit elsőízben az 1959. évi április hóra járó családi pótlékra kell alkalmazni. 3 Az idézett rendeleteket a Belügyi Közlöny 1953. évi 8., illetve a Tanácsok Közlönye 1958. évi 58. száma közli. 4 A határozat a Tanácsok Közlönye 1953. évi 2., a rendelet a 11. számában jelent meg.